| Tudatos Vásárló Nagy Melinda
Egyértelműen érezhető a klímaválság – mandulások a Balaton-felvidéken
“Álljon csak meg Szentbékkállán a templomnál, odamegyek magáért” — mondja Birkás Balázs a telefonban. A 83 éves biogazda quaddal érkezik a mellette futó Mici kutyával. A különleges felvezető után néhány perccel már a diófa árnyékában kortyolgatjuk a limonádét több mint 250 éves házuk mellett a szentbékkállai domboldalon, és a magyar mandulatermesztésről, az amerikai tapasztalatokról és a klímaváltozás érezhető hatásairól beszélgettünk.
Kaliforniában szkafanderben kellett szüretelni
A vincellér ősök építette ház és szőlő az államosítás után téesz-kézbe került, amit Birkás Balázs a rendszerváltás után sikeresen vissza tudott szerezni. A 90-es évek elején járunk, amikor is gondolt egy nagyot, feladta a budapesti egzisztenciáját, fordítói munkáját és családjával leköltözött az elhagyatott családi birtokra azzal a céllal, hogy gazdálkodjon.
A kiöregedett szőlőtőkéket akkorra már régen benőtte a vadszeder, a futórózsa, az iszalag, olyannyira, hogy egy évig tartott az egész területet kitisztítani. A bort nem szereti, borászból is van elég a környéken, nem jött meg a kedve az újratelepítéshez. A mandula mellett szólt, hogy tárolható és megfigyelhető a piac mozgása: karácsony előtt slágertermék, tavasszal és nyáron pedig magasabb az ára, mint karácsony környékén.
“Mindent a nulláról kezdtem, de a falubeliek nagyon sokat segítettek. Amikor megtermett az első 5 kiló mandulám, megszereztem az első értékesítési tapasztalataimat és így tovább.
A mandula három év után mutatja meg, hogy mit fog hozni.
Öt év után lehet piaci terveket kovácsolni. Még nem mennyiségre, de már el lehet kezdeni csatornákat kikóstolni” — mondja.
A mandulatermesztést külföldön tanulta meg: járt Kaliforniában, Andalúziába, Szicíliába, közben mindig hazajött, hogy ki tudja termelni a következő utazás költségeit. A vegyszeres gazdálkodástól Kaliforniában ment el a kedve, ahol szkafanderben kellett szüretelni, mert olyan vegyszerrel kezelték a fákat, amitől az egész lombját ledobta. Pusztán az egyszerűbb szüret miatt. Ellenőrzött biogazdaságában csak engedélyezett ökológiai szereket használ.
Pályázatokból telepítette a fákat, különböző tétényi fajtákat, hogy ne egyszerre kelljen 2000 fát szüretelni, és a virágzás se egy időre essen: egy hirtelen jött lehűlés így nem viszi el az összes termést. Míg párja, Kovács Zsuzsa szerint korábban egy muskátlit sem tudott életben tartani, egyáltalán nem értett a mezőgazdasághoz, ma 5 hektáron kétezer biomandulafát gondoz, biozöldségeket és tönkölybúzát termeszt. Családi gazdaság az övék: három fia közül kettő is beszállt a gazdaságba. A környéken mindenki ismeri Balázst, vasárnaponként a Káptalantóti Liliomkert piacon lehet vele találkozni: biozöldséget és mandulát árul.
Birkásék a mandula minden darabkáját felhasználnak: a zöldburkot komposztálják és visszaadják a talajnak, a héját pedig a fűtés eszi meg. Ez nem munka, ez életforma – vallják.
A klímaváltozással nem tudnak lépést tartani
A Birkás családi Mandulafarm és Biokertészetnek több lábon kell állnia, mert bár ha jó a termés, szép hasznot hoz, a mandula összességében nagyon érzékeny. Amikor a klímaváltozást hozom szóba, határozott a válasz:
az utóbbi 5 évben egyértelműen érezhető a klímaválság hatása, a nagy aszályok, a hirtelen jött fagyok, lehűlések megtizedelhetik, vagy akár teljesen le is nullázhatják a termést.
Így történt ez az idén is, amikor a virágzó mandulafákra a lehűlés miatt nem érkeztek meg a méhek, az önmeddő fákat nem volt aki beporozza. Szerencsére a mandulás gazda mindig megtart valamennyit az előző egy-két évi termésből, hogy a legfontosabb vevőket ki tudja szolgálni.
Hasonlóan látja a problémát Nagyházi Szilvia is, aki ma 3000 mandulafás gazda szintén a környéken. “Gyüttment”, vagyis, nem helyi lakos, csak a hétvégéket tölti a Káli-medencében, ahogy az itteni mandulatermesztők nagyobbik része. 2012-ben vették meg a földet Zánka környékén, négy-öt évig tartott, mire az egészet be tudták telepíteni.
“Tíz év alatt a mocsaras részek olyan aszályosak lettek, hogy ma már repedeznek”
– mondja.
Emellett sok új gombabetegség is megjelent, amivel sokszor még a nagyon tapasztalt gazdák sem tudnak mit kezdeni. Bár mandula már régóta terem itthon, az 50-es évektől kapott nagyobb hangsúlyt. Akaliban kezdték a nemesítést, majd az érdi Elvira major szerezte meg a jogot, ezek a tétényi fajták voltak elérhetők, így aki megbízható, vírusmentes fákat akart, onnan vásárolt” — magyarázza Szilvia, de hozzáteszi, a mostani klímával nem tudnak lépést tartani. Míg 50 éve elég volt egyszer-kétszer permetezni, az elmúlt években előfordult, hogy 14-16 alkalommal is szükségessé vált egy-egy rezes lemosás. Központilag nem, de egyéni szinten vannak sikeres nemesítési kísérletek ellenálló fajtákra.
A magyar mandula
Magyarországon három mandulatermő térség van: az Érd-Sasadi Hátság, a Balaton-felvidék és egy kis terület a Mecsekben. Ma a Balaton-felvidéki a legjelentősebb, de
az összes termőterület sem látja el a magyar igényt, hazánk nettó importőr mandulában.
“Amerika monopol helyzetben van, a kaliforniai termelők szövetkezetbe tömörültek, ők adják a világtermelés 80 százalékát. Így ők szabják meg a mandula világpiaci árát is” — teszi hozzá Birkás Balázs. Egy szem mandulát, míg pörkölt mandulaként az üvegbe kerül tizenegyszer fogok meg — ezt már társa, Kovács Zsuzsa mondja, hangsúlyozva ezzel azt a rengeteg kézimunkát, amely a blansírozással, pörköléssel jár. De már maga a bio is több foglalkozást igényel. Ahogy Nagyházi is hangsúlyozza, aki biotermelésre adja a fejét, annak a helyszínen kell lennie, minden nap végig kell járnia a fákat, figyelnie kell.
Közösség alakulóban
A magyar mandulások még nem törtek be a piacra. A nagy megkereséseknek biztosan az is gátja, hogy a termelők, éppen a korábban említett problémák miatt nem tudnak fix mennyiséget garantálni, így legtöbben magánembereknek adják el a termést, egyébként nagy sikerrel.
A Káli-medence térségében nagyjából 58 hektáron gazdálkodnak mandulások, és az elmúlt években sikerült létrehozni egy közösséget a gazdákból. Megosztják egymással a szakmai tudást, problémákat, eszközöket, egyfajta szakmai közösség van kialakulóban, ami nagy erőforrás lesz a jövőben — vallja Nagyházi, aki szervezője is ennek a közösségnek. Bíznak abban, hogy erős, összetartó közösség kovácsolódik, akik a későbbiekben talán az értékesítésben is könnyebben pályázhatnak közösen. Ez már csak azért is lenne fontos, mert a magyar mandula különlegesen finom, ezt bizton állíthatjuk.
Nem mindegy, mit eszel!
Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol a klímaváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. A klímaváltozás és a globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.
Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.
Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!
Környezettudatosságra fel! – Videón a Tudatos Vásárló 12 pontja
Képek: Birkás családi Mandulafarm és Biokertészet/Nagy Melinda - Tudatos Vásárlók Egyesülete
Ezt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta.