fbpx
Egyértelműen érezhető a klímaválság – mandulások a Balaton-felvidéken

| Tudatos Vásárló Nagy Melinda

Egyértelműen érezhető a klímaválság – mandulások a Balaton-felvidéken

“Álljon csak meg Szentbékkállán a templomnál, odamegyek magáért” — mondja Birkás Balázs a telefonban. A 83 éves biogazda quaddal érkezik a mellette futó Mici kutyával. A különleges felvezető után néhány perccel már a diófa árnyékában kortyolgatjuk a limonádét több mint 250 éves házuk mellett a szentbékkállai domboldalon, és a magyar mandulatermesztésről, az amerikai tapasztalatokról és a klímaváltozás érezhető hatásairól beszélgettünk.

Kaliforniában szkafanderben kellett szüretelni

A vincellér ősök építette ház és szőlő az államosítás után téesz-kézbe került, amit Birkás Balázs a rendszerváltás után sikeresen vissza tudott szerezni. A 90-es évek elején járunk, amikor is gondolt egy nagyot, feladta a budapesti egzisztenciáját, fordítói munkáját és családjával leköltözött az elhagyatott családi birtokra azzal a céllal, hogy gazdálkodjon.

Téged is vár a februári ÖkoKör Kamra csoportvezető képzés

A kiöregedett szőlőtőkéket akkorra már régen benőtte a vadszeder, a futórózsa, az iszalag, olyannyira, hogy egy évig tartott az egész területet kitisztítani. A bort nem szereti, borászból is van elég a környéken, nem jött meg a kedve az újratelepítéshez. A mandula mellett szólt, hogy tárolható és megfigyelhető a piac mozgása: karácsony előtt slágertermék, tavasszal és nyáron pedig magasabb az ára, mint karácsony környékén.

magyar mandula

“Mindent a nulláról kezdtem, de a falubeliek nagyon sokat segítettek. Amikor megtermett az első 5 kiló mandulám, megszereztem az első értékesítési tapasztalataimat és így tovább.

A mandula három év után mutatja meg, hogy mit fog hozni.

Öt év után lehet piaci terveket kovácsolni. Még nem mennyiségre, de már el lehet kezdeni csatornákat kikóstolni” — mondja.

Birkásék a mandula minden darabkáját felhasználnak: a zöldburkot komposztálják és visszaadják a talajnak, a héját pedig a központ fűtés eszi meg

A mandulatermesztést külföldön tanulta meg: járt Kaliforniában, Andalúziába, Szicíliába, közben mindig hazajött, hogy ki tudja termelni a következő utazás költségeit. A vegyszeres gazdálkodástól Kaliforniában ment el a kedve, ahol szkafanderben kellett szüretelni, mert olyan vegyszerrel kezelték a fákat, amitől az egész lombját ledobta. Pusztán az egyszerűbb szüret miatt. Ellenőrzött biogazdaságában csak engedélyezett ökológiai szereket használ.

A mandulatermesztést külföldön tanulta meg

Pályázatokból telepítette a fákat, különböző tétényi fajtákat, hogy ne egyszerre kelljen 2000 fát szüretelni, és a virágzás se egy időre essen: egy hirtelen jött lehűlés így nem viszi el az összes termést. Míg párja, Kovács Zsuzsa szerint korábban egy muskátlit sem tudott életben tartani, egyáltalán nem értett a mezőgazdasághoz, ma 5 hektáron kétezer biomandulafát gondoz, biozöldségeket és tönkölybúzát termeszt. Családi gazdaság az övék: három fia közül kettő is beszállt a gazdaságba. A környéken mindenki ismeri Balázst, vasárnaponként a Káptalantóti Liliomkert piacon lehet vele találkozni: biozöldséget és mandulát árul.

Birkásék a mandula minden darabkáját felhasználnak: a zöldburkot komposztálják és visszaadják a talajnak, a héját pedig a fűtés eszi meg. Ez nem munka, ez életforma – vallják.

Birkás Balázs mindig megtart valamennyit az előző évek terméséből, hogy a legfontosabb vevőket ki tudja szolgálni
Birkás Balázs mindig megtart valamennyit az előző évek terméséből, hogy a legfontosabb vevőket ki tudja szolgálni

A klímaváltozással nem tudnak lépést tartani

A Birkás családi Mandulafarm és Biokertészetnek több lábon kell állnia, mert bár ha jó a termés, szép hasznot hoz, a mandula összességében nagyon érzékeny. Amikor a klímaváltozást hozom szóba, határozott a válasz:

az utóbbi 5 évben egyértelműen érezhető a klímaválság hatása, a nagy aszályok, a hirtelen jött fagyok, lehűlések megtizedelhetik, vagy akár teljesen le is nullázhatják a termést.

az utóbbi 5 évben egyértelműen érezhető a klímaválság hatása
az utóbbi 5 évben egyértelműen érezhető a klímaválság hatása

Így történt ez az idén is, amikor a virágzó mandulafákra a lehűlés miatt nem érkeztek meg a méhek, az önmeddő fákat nem volt aki beporozza. Szerencsére a mandulás gazda mindig megtart valamennyit az előző egy-két évi termésből, hogy a legfontosabb vevőket ki tudja szolgálni.

Hasonlóan látja a problémát Nagyházi Szilvia is, aki ma 3000 mandulafás gazda szintén a környéken. “Gyüttment”, vagyis, nem helyi lakos, csak a hétvégéket tölti a Káli-medencében, ahogy az itteni mandulatermesztők nagyobbik része. 2012-ben vették meg a földet Zánka környékén, négy-öt évig tartott, mire az egészet be tudták telepíteni.

“Tíz év alatt a mocsaras részek olyan aszályosak lettek, hogy ma már repedeznek”

– mondja.

Emellett sok új gombabetegség is megjelent, amivel sokszor még a nagyon tapasztalt gazdák sem tudnak mit kezdeni. Bár mandula már régóta terem itthon, az 50-es évektől kapott nagyobb hangsúlyt. Akaliban kezdték a nemesítést, majd az érdi Elvira major szerezte meg a jogot, ezek a tétényi fajták voltak elérhetők, így aki megbízható, vírusmentes fákat akart, onnan vásárolt” — magyarázza Szilvia, de hozzáteszi, a mostani klímával nem tudnak lépést tartani. Míg 50 éve elég volt egyszer-kétszer permetezni, az elmúlt években előfordult, hogy 14-16 alkalommal is szükségessé vált egy-egy rezes lemosás. Központilag nem, de egyéni szinten vannak sikeres nemesítési kísérletek ellenálló fajtákra.

Magyarországon három mandulatermő térség van: az Érd-Sasadi Hátság, a Balaton-felvidék és egy kis terület a Mecsekben.
Magyarországon három mandulatermő térség van: az Érd-Sasadi Hátság, a Balaton-felvidék és egy kis terület a Mecsekben

A magyar mandula

Magyarországon három mandulatermő térség van: az Érd-Sasadi Hátság, a Balaton-felvidék és egy kis terület a Mecsekben. Ma a Balaton-felvidéki a legjelentősebb, de

az összes termőterület sem látja el a magyar igényt, hazánk nettó importőr mandulában.

“Amerika monopol helyzetben van, a kaliforniai termelők szövetkezetbe tömörültek, ők adják a világtermelés 80 százalékát. Így ők szabják meg a mandula világpiaci árát is” — teszi hozzá Birkás Balázs. Egy szem mandulát, míg pörkölt mandulaként az üvegbe kerül tizenegyszer fogok meg — ezt már társa, Kovács Zsuzsa mondja, hangsúlyozva ezzel azt a rengeteg kézimunkát, amely a blansírozással, pörköléssel jár. De már maga a bio is több foglalkozást igényel. Ahogy Nagyházi is hangsúlyozza, aki biotermelésre adja a fejét, annak a helyszínen kell lennie, minden nap végig kell járnia a fákat, figyelnie kell.

Közösség alakulóban

A magyar mandulások még nem törtek be a piacra. A nagy megkereséseknek biztosan az is gátja, hogy a termelők, éppen a korábban említett problémák miatt nem tudnak fix mennyiséget garantálni, így legtöbben magánembereknek adják el a termést, egyébként nagy sikerrel.

A Káli-medence térségében nagyjából 58 hektáron gazdálkodnak mandulások, és az elmúlt években sikerült létrehozni egy közösséget a gazdákból. Megosztják egymással a szakmai tudást, problémákat, eszközöket, egyfajta szakmai közösség van kialakulóban, ami nagy erőforrás lesz a jövőben — vallja Nagyházi, aki szervezője is ennek a közösségnek. Bíznak abban, hogy erős, összetartó közösség kovácsolódik, akik a későbbiekben talán az értékesítésben is könnyebben pályázhatnak közösen. Ez már csak azért is lenne fontos, mert a magyar mandula különlegesen finom, ezt bizton állíthatjuk.

Mi fán terem? Mandula

Nem mindegy, mit eszel!

Élelmezésünk, élelem beszerzési rendszerünk óriási hatást gyakorol a klímaváltozásra, konzerválja a szegénységet, fokozza a természeti környezet pusztulását. A klímaváltozás és a globális kizsákmányolás az EU polgárainak a jövővel kapcsolatos aggodalmai között az első helyen áll. Az EU polgáraiként, magánszemélyként a mi felelősségünk is szerepet vállalni a világ előtt álló kihívások megoldásában.

Kövesd a #GoEAThical és az #OurFoodOurFuture hashtaget a Facebookon és az Instagrammon, iratkozz fel hírlevelünkre és értesülhetsz a kampány következő állomásairól.

Ne tápláld tovább a kizsákmányolást! A pénzed szavazat!

Környezettudatosságra fel! – Videón a Tudatos Vásárló 12 pontja

Képek: Birkás családi Mandulafarm és Biokertészet/Nagy Melinda - Tudatos Vásárlók Egyesülete

ofof, ökokör

Ezt a tartalmat a Nemzeti Kuturális Alap támogatta, az Európai Unió #GoEAThical – OurFood.OurFuture projektje társafinanszírozta.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás