fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Egy csipetnyi só II. – Melyiket válasszam?

| Pat Thomas

Melyik sóból és mennyit érdemes fogyasztani? Hogyan igazodjunk el a címkék foghíjas tájékoztatása ellenére? Ezekre a kérdésekre ad választ az Ecologist cikkének második része.




Mint minden másnál, amit a szervezetünkbe jutattunk, a só
kiválasztásánál is megéri kíváncsinak és igényesnek lenni.

Cikkünk első
részében
a különféle sófajtákról és a jódozásról olvashatsz.

Legjobb választás a finomítatlan bányászott só vagy kősó,
valamint a tengeri só, de a só fajtája gyakran nincs világosan feltüntetve a
csomagoláson található címkén. Ha megnézzük az összetevők listáját, és ott csak
a nátrium-klorid szerepel, biztosak lehetünk benne, hogy az úgynevezett
„egészséges”, természetes sónk is ugyanúgy finomított, mint a szokványos só.

A hazai szupermarketek polcain a finomított, fehérített kősó
dominál. Kisebb arányban ugyan, de megtaláljuk finomítatlan vagy a tengeri sót
is. Utóbbiból leggyakrabban Horváth RoziKotányi (tengeri só) termékeivel,
valamint az Engelan Hellas Kft által forgalmazott Perla görög tengeri sóval
találkozhatunk. Finomítatlan sót a Nyírség-Só Kft és a Solinwest termékei
között találtunk. [TVE]

(Tengeri jódozott só), Group Salines (Saline marino fino),

A finomítatlan sónak általában nem olyan tiszta fehér a
színe, mint amit megszoktunk, inkább piszkosfehérbe, rózsaszínbe hajlik – mint
például a Himalája rózsaszínű kősókristályai -, vagy szürkés árnyalatú, mint az
atlanti vagy kelta só. (Némelyik tengeri só is egyedi színárnyalatot kap az
agyagos kőzetrétegtől, amelyben kikristályosodott.)

A szín alapján következtetni lehet a sóban található
ásványokra. A valóban finomítatlan kősó akár több mint 90 különböző nyomelemet
is tartalmazhat.

A tapadásgátló adalékanyagoktól mentes finomítatlan só
megköti a levegő páratartalmát és összetapad, így nem lehet finom lyukú
sószóróban tartani. Kémiai összetétele messze kiegyensúlyozottabb, mint az
ipari sóé. Bár jó néhány táplálkozás-szakértő szerint épp annyira jótékony
hatású, mint amennyire az asztali só káros, nagyon kevés kutatás irányul a
kérdés tisztázására.

A finomítatlan só választásával a kisebb cégeket és a
társadalmi vállalkozásokat támogatjuk, ezért a döntés nem csak egészséges,
hanem etikus is lesz, különösen, ha messziről származó só helyett közelben
termelt sót választunk.

Ha tanácstalan vagy a sóval kapcsolatban, ezt érdemes észben
tartani: a „rossz” só mindenki számára rossz. Egyébként pedig az étrendünk
bármely összetevőjének túlzott fogyasztása komoly táplálkozási és kémiai
kiegyensúlyozatlansághoz vezethet. Tehát, ha lehet, finomítatlan sót
válasszunk, és csak alkalmanként, fűszerezésre használjuk.

Az angol élelmiszerbiztonsági hatóság továbbra is arra
ösztönzi a fogyasztókat, hogy csökkentsék sóbevitelüket. A kampány
részeként TV és rádió reklámokban, újságokban, buszokon, poszterekkel, illetve
online módon és roadshow-val hívják fel arra a figyelmet, hogy ellenőrizzük a mindennapos
élelmiszerek (kenyér, reggeli cereáliák, tésztaszószok, ketchup, leves)
címkéit, és válasszuk azokat, amelyeknek alacsonyabb a sótartalmuk.

Szintén a sókampány részének tekinthető az a lehetőség, hogy
az iPhone és iPod Touch használók ingyenes alkalmazást tölthetnek le, amelynek
segítségével meghatározható, vajon a kosárba tett élelmiszer magas, közepes
vagy alacsony sótartalmú. A letölthető alkalmazással a vásárlók könnyedén
ellenőrizhetik, hogy az adott élelmiszer az ajánlott napi sóbevitel hányad
részét teszik ki, egyben tippeket is kaphatnak a sóbevitel csökkentésére. Az
alkalmazás online
is elérhető
az FSA honlapján keresztül. Ehhez csupán mobil internetre, vagy
mobiltelefonra van szükség.

Egy FSA felmérés rámutatott arra is, hogy a brit emberek 77%-a
nincs tisztában azzal, hogy a kenyerek és a reggeli cereáliák a legmagasabb
sótartalmú élelmiszerek közé tartoznak. Több mint 2000 személyt kértek meg
arra, hogy egy 10 élelmiszert tartalmazó listáról válassza ki azt a hármat,
amely a legtöbb sót tartalmazza. Csupán a megkérdezettek 13%-a említette a
kenyeret és 12%-a a reggeli cereáliákat.

Forrás: MEBIH

Hogyan csökkentsük?

Ha csökkenteni szeretnénk sófogyasztásunkat, kerüljük a
félkész és készételeket, valamint a gyorséttermek ételeit. Ezek messze a
legtöbb sót tartalmazó összetevői étrendünknek.

Annak is legyünk tudatában, hogy mit fogyasztunk nap mint
nap. Bizonyos ételek, például a füstölt húsok és halak, eleve sósak, ezért nem
kell tovább sózni őket.

Ha főzünk, minden alkalommal, fokozatosan csökkentsük a só
mennyiségét, így egyre jobban hozzászokunk a kevésbé sós ételekhez. Végül
teljesen leszoktatjuk magunkat a nagyon sós ételekről.

Az ételek ízét feldobhatjuk fűszernövények és fűszerek
(fokhagyma, gyömbér, citromfű, stb.) kreatív használatával.

Az alapvető élelmiszerek, mint a rizs vagy a tészta nem
igényelnek külön sózást, különösen, ha hússal vagy sajttal fogyasztjuk, amelyek
már eleve tartalmaznak sót.

 

Nátrium vagy só?

Az ajánlott napi 6 grammos felső határ hozzávetőleg egy
teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. A felnőttek többsége 8-10g sót fogyaszt
naponta anélkül, hogy ennek tudatában lenne.

Egy személy étrendjében a bevitt só 75%-a feldolgozott
élelmiszerekből származik, például kenyérből, reggeli gabona termékekből és tésztafélékből.
A gyártók viszont nem igyekeznek csökkenteni termékeik sótartalmát vagy
egyértelművé tenni a címkézést (tisztelet a kivételnek).




A Brit Élelmiszer-biztonsági Hivatal által ajánlott napi
sóbevitel:

  • 0-12 hónapos kor között – kevesebb, mint 1g naponta
  • 1-3 éves kor között – 2g naponta
  • 4-6 éves kor között – 3g naponta
  • 7-10 éves kor között – 5g naponta
  • 11 éves kor fölött – 6g naponta

A legtöbb élelmiszer címkéjén nincs feltüntetve, hogy mennyi
sót tartalmaz, ha mégis, az emberek többsége nem tudja értelmezni az adatokat.
Ha adott az információ, gyakran csak a nátrium mennyisége olvasható, ezt 2,5-tel
kell megszoroznunk, hogy megkapjuk a tényleges sótartalmat. Igaz, hogy most már
néhány gyártó feltünteti a „só-egyenértéket”, és ezt összevetik a felnőttek
számára ajánlott napi sóbevitellel.

Étkezési só jelölése Magyarországon

Hazánkban az étkezési sók csomagolására, jelölésére nem
vonatkozik különösebb szabályozás. A forgalomba hozott só jelölésének a
Földművelési-, Egészségügyi- és Gazdasági Minisztériumok által jegyzett közös,
19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCS-GKM rendelet
(élelmiszerek jelölése) előírásainak kell megfelelni.

A címkézésen legfőképpen az összetevőkre, bizonyos
alapanyagok arányára, a nettó mennyiségre és a szavatossági időre (amely a só
esetében általában korlátlan) vonatkozó információknak kell szerepelnie. A
rendelet egyben figyelmeztet arra, hogy a termék csomagolása nem vezetheti
félre a fogyasztót, nem sugallhat valótlan tulajdonságokat. Meg kell nevezni az
eredeti származási helyet, illetve forgalmazót.

Nem egyértelmű, vagy nem részletezett esetekben az étkezési
sók csomagolására és jelölésére a Magyar Élelmiszerkönyv
irányelvei a meghatározóak. Az étkezési sók mindemellett rendelkeznek a Magyar
Szabvány megfelelő regisztrációs számával: MSz-01 10007:1982.

 

Megjelent a The Ecologist 2009.
májusi számában
. Lefordítva és közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította
Nádor Judit.

 

Kép [cc] ladybugbkt

 

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok