fbpx

Tarts velünk, legyél tagja a Tudatos Vásárlók közösségének!

Csatlakozz hozzánk!

Egy bárkában evezni

| Kovács Gyula

A Bárka kétségkívül egy emberségesebb világ partvidéke felé hajózik. De hol a kikötő? Beszélgetés Jakab Áronnal, a 2008-ban társadalmi vállalkozást indító Bárka Műhely vezetőjével.

A napokban tudomásomra jutott, hogy nehéz természetű emberek
olykor kifejezetten keresik értelmi fogyatékosok társaságát – ugyanis senki más
nem viseli olyan jól nehéz természetüket. (Ahogy forgatom magamban ezt a
mondatot, néha mosolygok, néha meg az jut eszembe, hogy ez egy ragyogó
metafora.) A dolgot Jakab Áron osztotta meg velem, amikor a Bárka Műhelyről
beszélgettünk.

 

Bárka. Ez a név számos képzetet és kérdést fölvet.
Merülése mély. Valahonnan jön, valamit a víz fölött tart, és persze el is akar
jutni valahová.

1964-ben Franciaországban hozta létre Jean Vanier az
első Bárka Otthont. Ebben az időben az
értelmi fogyatékosokról a francia állam valamilyen szinten ugyan gondoskodott,
ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy nagy, „lerakatszerű” intézetekben élték
cseppet sem vidám hétköznapjaikat. Vanier egy keresztény értékrenden alapuló,
spirituális közösséget hívott életre körükben, amely az otthont, szeretetet és
önbecsülést jelentette a Bárka lakóinak.

A modell mintájára aztán számos Bárka indult útjára a világ
különböző pontjain. Jellemzően szintén a vallásra, a hitre építkeznek, de nem
valamiféle konkrét egyház előírásain keresztül. Akad pl. távol-keleti
vallásterületen alapított otthon is, de kialakulófélben vannak muzulmán
országokban az ottani hitrendszer szigorú előírásainak megfelelő közösségek is.
Persze ezek az adaptációs folyamatok nem mindig egyszerűek.

 

Magyarországon mikor kötött ki a hajó?

A hazai Bárka Alapítvány
’91-ben alakult – amiben talán Draskóczy Ildikó gyógypedagógusnak volt a
legnagyobb szerepe. Nem valamiféle fiókjaként a francia központnak, hanem mint
független szervezet, ami ugyanakkor a nemzetközi szinten megfogalmazott
alapelvekhez igazodik.

Az akkori magyarországi állapotokra visszatekintve is ki
kell emelnünk, mennyire gyökeresen új szemléletet hozott a Bárka. Egyszer
végignéztem, ahogy egy akkori állami intézetben a gondozónő kulcscsomóval verte
az egyik értelmi fogyatékos gyermeket. Az Alapítvány, illetve az abban az
időben induló néhány más civil kezdeményezés gondjaira bízott fogyatékosoknak
távolról sem ilyen sors jutott.

Mielőtt kitérnénk arra, hogy is folyik nálunk az élet,
fontos megjegyezni, hogy ennek az új szemléletnek nem lehetett célja a
mennyiségi növekedés. A Bárka dunaharaszti otthonának ma is csak tizenkét
értelmi fogyatékos lakója van, de működésével jel akar és tud lenni a világban.
A szeretet és megértés jele, amelynek jelentését sokan fel is ismerték. Mára
számos, a Bárkához nem kötődő, mégis kiváló otthon létesült hazánkban, ezeknek
egy része nem is értelmi fogyatékosokkal foglalkozik. Mindebben az egyházi és
civil szervezetek nyitottsága mellett nagy szerepe volt a Bárkának…

 

Mit találunk a fedélzeten? Hogyan telik egy nap?

A Bárka szervezeti egységei elkülönülnek. Az Alapítvány a
fenntartó, ehhez kapcsolódik a Lakóotthon, egy Támogató Szolgálat és a Bárka
Műhely – egy-egy vezetővel. A Lakóotthon tulajdonképpen egy családi ház, ahová
az eredeti koncepció szerint olyanokat fogadtunk be, akik az értelmi
fogyatékosok körén belül további nehézségekkel is küzdöttek – egyedüllévőket, árvákat,
állami gondozottakat. Jelenleg tizenketten vannak, és az Otthonban együtt
laknak nem fogyatékos emberekkel. Reggel elmennek dolgozni a Műhelybe, délután
pedig hazatérnek, és ez már önmagában egy családias ritmus.

A Műhely tulajdonképpen több kisebb műhelyből áll. Vannak
olyan lakók, akik fogyatékosságuk okán nem képesek értékesíthető terméket
állandó felügyelet nélkül előállítani. Ők egy foglalkoztatóban tevékenykednek,
amelynek célja, hogy programot nyújtson.

Vannak ügyesebbek, sőt olyanok, akikről elsőre nem is
megállapítható, hogy valamiféle értelmi fogyatékosságuk lenne. Ők pedig,
képességeiktől függően a gyertyaöntő-, szövő-, papíros, fatermékekkel
foglalkozó, ill. szappankészítő műhelyekben dolgoznak. Egyébként cél, hogy
külső munkahelyeket is bevonjunk, pl. az egyik lány öregotthonban, egy másik
pedig ruhagyárban kapott állást, másfelől pedig dolgoznak a Műhelyben olyanok,
akik nem az Otthon lakói.

Ha azt kérdeznéd, miben tud több lenni a Bárka a jobb anyagi
helyzetben lévő, és hatalmas lelkiséggel működő számos hazai otthonnál, akkor
azt mondanám, attól a szemlélettől, ami valódi értéket előállítani képes
emberként gondol rájuk.

 

Te vezeted a Műhelyt. Hogyan kerültél erre a hajóra?

Iparművész vagyok, és egy 2000-ben induló, hároméves
Moholy-Nagy László ösztöndíj keretében érkeztem a Bárkához termékfejlesztőként,
dizájnerként. Az volt a célom, hogy az alacsony áron eladható, rossz minőségű,
a szánalomra építő portékák helyett versenyképes termékskálát és gyártási
folyamatot tervezzek. Erre egyébként az egyre fogyasztóibb társadalom elvárásai
is felszólították a Műhelyt.

 

Az ösztöndíj lejárt, te mégsem szálltál ki.

Ami miatt maradtam, az nem valamiféle csepegős szánalom,
hanem a munkám utóélete, a kihívás, pragmatizmus, tanulási lehetőség és persze
a civil véna. Tetejébe a fogyatékosok munkájának a terápiás cél mellett valós
bevételt is produkálni kell, hiszen mi az állami normatíván felül igen kevés
rendszeres hozzájáruláshoz jutunk.

Ezt a törekvést továbbgondolva 2006-tól
vállalkozásfejlesztésbe kezdtünk, ami alapvetően három nagy rendezvényen való
jelenléttel indult. Kapolcson a Népművészeti Egyesülettel, a várbéli
Mesterségek Ünnepén és a karácsonyi budapesti Vörösmarty téri Vásáron
kínáltuk-kínáljuk termékeinket. Ez az elmúlt évben, nagyságrendileg,
nyolcmilliót hozott anélkül, hogy egyetlen állandó elárusító helyünk lenne. 

 

„Hogy ez az arculat nem csupán a kommunikációban merül ki,
arról mindenki meggyőződhet az idei Vörösmarti téri Karácsonyi Vásáron szereplő
standunknál: az új New Yorker irodaház és a karácsonyfa között, egy aranyszínű
házban ‘lakunk’.”

És az úticél?

2008-ra a NESsT és a citibankos
Citi Alapítvány tízezer dolláros pályázati támogatásának és a NESsT kurzusának
köszönhetően már felállt egy részletes üzleti terv, amelynek része a készülő
webáruház, a 2009 januárjában nyitó fruitofcare.hu.
Persze nem pusztán egy webáruházról beszélünk. A hasonló profilú civil
szervezetekkel – mint az Esőemberekért
Egyesület
és a Fogd a Kezem
Alapítvány
– együttműködve egy nemzetközi kereskedelmi rendszer áll föl
saját arculattal. Itt, akár a Fair
Trade mozgalom
esetében, hiteles hozzáadott értékeket rendelünk a
termékekhez. Ilyen a kézművesség, a fogyatékosok foglalkoztatása, a
környezetbarát technológia és alapanyagok, a bizalom illetve a valóban jó
minőség és esztétikus megjelenés.

És persze az eladásból származó haszon, minthogy társadalmi
vállalkozásról beszélünk, társadalmi célokat szolgál. A partnerekkel közösen
kialakított kínálat nemzetközi piacra is eljut, és hosszú távon mintájául
szolgálhat más, hasonló célokért küzdő összefogásoknak. Tulajdonképpen, ahogy a
múltban, ma is ez a jel-szerep a Bárka fő úticélja.

A társadalmi vállalkozások és a NESsT

A Wikipedia meghatározása szerint
a társadalmi vállalkozások olyan küldetésvezérelt szervezetek, amelyek
valamilyen meghatározható társadalmi célból állítanak elő, illetve forgalmaznak
árucikkeket, szolgáltatásokat. Bár ők is nyereségérdekeltek, illetve a
hagyományos vállalkozások közül is több bír társadalmi célokkal, a társadalmi
vállalkozásokat ezektől mégis az különbözteti meg, hogy társadalmi (és/vagy
környezetvédelmi) céljuk elérése kulcsfontosságú tevékenységük szempontjából.

Az 1997-ben alapított NESsT
nemzetközi non-profit, társadalmi szervezet, amely az üzleti vállalkozások
stratégiáját és eszköztárát a non-profit vállalkozások küldetésével és
értékeivel egyesíti a társadalmi változások és fejlődés elősegítésére.
Küldetése teljesítése érdekében a NESsT a jótékonysági befektetés módszerét
alkalmazva társadalmi vállalkozások fejlesztésével foglalkozik. Adományain
kívül képzéseket, menedzsmentstruktúra-mintákat és piacot biztosít a támogatott
szervezeteknek.

 

 

Kép [c] Egy_barkaban_evezni_foc_logo

Ajánlom másnak

Kapcsolódó cikkeink

További cikkek

Legnépszerűbb cikkeink

További cikkek

Legfrissebb videók

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

Szappan- és vegán szendvicskrém készítéssel zártuk az ÖkoKört

2022 tavaszán a tavaszi Tiszta otthon és ÖkoKör Kamra csoportok lezárultát és a közösen elért eredményeket egy zártkörű workshoppal ünnepeltük meg. Harmincan gyűltünk össze, hogy a fenntarthatóság jegyében vegán szendvicskrémeket készítsünk a Közöshely dolgozóinak vezényletével, valamint Vászonzsákoslány, azaz Antal Évi a melt&pour szappankészítés rejtelmeibe avatott be minket. Mi az az ÖkoKör? Itt megmutatjuk!

Még több videó
Ugrás a tudatosvasarlo.hu nyitó oldalára

    Kövesd munkánkat, iratkozz fel híreinkre!
    Bónusz: tippek, tesztek, programok