| Tudatos Vásárló
Egészségügyi és környezeti problémák az e-hulladékok miatt
A makeITfair elektronikai hulladékokkal foglalkozó jelentése szerint csak Ghánába havonta 600 konténernyi elektronikai hulladék érkezik Európából. Ennek nagy részét szemétlerakó telepeken égetik el, jelentős környezeti és egészségügyi kárt okozva.
A használt számítógépek leginkább az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Hollandiából, Dániából, Olaszországból és Spanyolországból kerülnek Ghánába. Mivel az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozásokat (az un. WEEE irányelv) most vizsgálják felül, az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottságának lehetősége lenne, hogy megakadályozza az Európából származó elektronikai hulladékok kereskedelmével járó emberjogi és környezeti problémákat.
Az iparosodott országokban az elektronikai hulladék mennyisége háromszor gyorsabban nő, mint a többi hulladékfajtáé. A jelenség mögött az áll, hogy a gyors ütemű fejlődés miatt a legtöbb elektronikai terméket csak rövid ideig használjuk.
Világszerte több mint 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik, ami olyan veszélyes anyagokat tartalmaz, mint az ón, a kadmium és a higany. Az európai elektronikai hulladék legnagyobb része a fejlődő országokba kerül, például Ghánába, ahol az egyik legnagyobb felvevő piac található. Az afrikai ország azonban nincs felkészülve a veszélyes hulladékok kezelésére, így a hulladék kereskedelmet környezetszennyezés és az egészségügyi problémák kísérik.
A lakosság csak kis része jut egyáltalán jövedelemhez, ezért a használt elektronikai cikkek importjából származó bevétel a legtöbbeknek létfontosságú. Ghánában több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, a munkások körülbelül negyven százaléka gyerek. Kutatások szerint az e-hulladékkal rendszeresen érintkezők körében hosszú távú, sokszor visszafordíthatatlan egészségügyi problémák jelentkeznek, mint például a meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek.
A munkások életét nap, mint nap nehezítik vágási sérülések, köhögés, fejfájás, felső légúti problémák, kiütések és égések. Habár a ghánai hatóságok tisztában vannak a probléma súlyával, túl sok előrelépés eddig nem történt. Az eddig egyedül ismert kezdeményezés, a Városi Hulladék Újrahasznosító Rendszer, de a mindössze három munkavállaló nehezen tudná felvenni a versenyt az illegális hulladékiparral.
A makeITfair-t a holland SOMO (Centre for Research on Multinational Corporations – Multinacionális Cégek Kutatásának Központja) koordinálja. A projektben partnerei a SwedWatch és a svéd Fair Trade Center, a FinnWatch és a Finn Természetvédők Szövetsége; a DenWatch Dániából, a Germanwatch Németországból, az ACIDH a Kongói Demokraikus Köztársaságból, a CIVIDEP Indiából és a Workers Assistance Center (WAC) a Fülöp-szigetekről. A Tudatos Vásárlók Egyesülete Magyarországról 2010-ben csatlakozott a programhoz.
A makeITfair projekt szervezetei, a nemzetközi Basel Action Network (BAN), az Európai Környezetvédelmi Iroda és a GoodElectronics Network az Európai Tanácshoz fordult, hogy biztosítsa az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozás – az un. WEEE irányelv – felülvizsgálatát, hogy megszűnhessenek az eddigi problémák. Az együttműködő szervezetek azt szeretnék, ha Európában az energiatakarékosság és a környezetvédelem kiemelt szerepet kapna az elektronikai eszközöknél, és cél lenne a termékek hosszú élettartama.
Mivel az Európai Tanács már decemberben döntést hozhat a WEEE irányelv átdolgozásáról, a civil szervezetek három fontos változtatást javasolnak.
- Az összes olyan elektronikai hulladékon, amit nem vizsgálnak át a WEEE irányelv szerint, szerepeljen az ismeretlen eredet vagy rendeltetés jelzése.
- Az irányelv tartalmazzon olyan környezettudatos tervezési elvárásokat, amelyek ösztönzőleg hathatnak arra, hogy az elektronikai hulladékokkal kapcsolatos problémák már a termékek keletkezésekor megoldódhassanak.
- A WEEE vezessen be díjszabást aszerint, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az elektronikai termékek.
Kép [cc] widowkwinn