A KSH nyáron jelentette meg a legfrissebb, a hazai élelmiszerfogyasztásról szóló jelentését, amely az élelmiszermérlegek alapján számított egy főre jutó fogyasztási adatokat adja közre. Vagyis, a jelentés alapján áttekinthetjük, hogy egy átlagos magyar ember mennyit fogyaszt az alapvető élelmiszerekből, illetve, hogy hogyan változtak a fogyasztási szokásaink egy évtized alatt. Az alapvető élelmiszereken túl a jelentés kitér még a kávé, alkohol és dohányfogyasztási szokások változásaira is.

Kevesebb húst és tojást fogyasztunk

Az 1990-es adatokhoz képest kevesebb húst fogyasztunk. A húsfogyasztásból a legnagyobb részesedést a baromfi- és a sertéshúsfogyasztás veszi ki. Az utóbbi évtizedben újra emelkedik a sertéshús-fogyasztásunk, olyannyira, hogy 2010-re több sertéshúst vásároltunk, mint baromfit. Ez a változás valószínűleg a sertéshús árának csökkenésének köszönhető.

Forrás: KSH

Lényeges változás továbbá, hogy csaknem a felére esett vissza az otthon, háznál levágott sertésekből származó hús mennyisége. Mindeközben a sertéshúsimport- és export is jelentősen, előbbi 31%-kal, utóbbi 46%-kal nőtt.

A húsfogyasztás csökkenése önmagában üdvözlendő jelenség, az azonban nem, hogy a halfogyasztásunk, amely egyébként is alacsonynak számított, az utóbbi években tovább csökkent. A helyzet azonban még így sem tragikus. Az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen halfogyasztás a csökkenéssel együtt is 17%-kal magasabb, mint 10 évvel korábban.

Forrás: KSH

Tojásból is kevesebbet vásároltunk 2010-ben. Egy átlagos magyar ember 235 db-ot fogyasztott el, ami 10%-kal marad el a 2000 és a 2005-2009 évek átlagaitól.

Kevesebb zsír fogy, azon belül is inkább növényi zsiradék

2006 óta enyhén mérséklődő tendenciát mutat a zsírfogyasztásunk. A 2010-es év hozta a legkiemelkedőbb változást minden szempontból. Ebben az évben nem csak a legalacsonyabb volt a zsírfogyasztás a korábbi évekhez viszonyítva, de a csökkenés mértéke is meghaladta az addigi években mért értékeket.

Forrás: KSH

2010-re 35 kg-ra csökkent az egy főre jutó zsírfogyasztás. A 35 kg-ból már csupán 14,5 kg-ot tesz ki az állati zsiradék, ami erőteljes változás az 1990-es fogyasztási adatokhoz képest, amikor a több mint 38 kg-nyi fogyasztásból 26 kg volt az állati zsiradék.

Nem csak az állati zsírok fogyasztása, a zsír előállítása és importja is visszaesett.  A 80-as évekbeli szinteknek nagyjából az egyharmadát termeljük meg, és az utóbbi években a disznózsír-behozatal is jócskán felülmúlta a kivitelt.

Ingadozik a zöldség- és gyümölcsfogyasztás

Az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás 2010-ben 190 kg-ot tett ki, ami közel 30 kg-mal alacsonyabb a tíz évvel ezelőttinél. Az elmúlt öt évben a fogyasztás a termelés függvényében nagyon ingadozott. Kedvezőtlen időjárási körülmények mellett akár 9%-kal is kevesebbet vásároltunk zöldségekből és gyümölcsökből, mint a megelőző években.

Bár mind a zöldség mind a gyümölcs átlagos fogyasztása visszaesett, kedvező változások is történtek. Nőtt például az itthon is megtermelhető gyümölcsök fogyasztásának aránya. Ez megmutatkozik a gyümölcsbehozatal és kivitel adataiban is. Míg a zöldségfélék importja 15%-kal nőtt, a gyümölcsöké 6%-kal szorult vissza.

Az általános visszaesést a zöldség-és gyümölcsfogyasztásban az árak jelentős emelkedése magyarázhatja. Miközben az élelmiszerek átlagosan 3%-kal lettek drágábbak, a friss zöldségfélék ára átlagosan 25%-kal, a gyümölcsöké pedig 7%-kal emelkedett.

Lassan, de biztosan csökkenő alkoholfogyasztás

Az elmúlt években kis mértékben ugyan, de folyamatosan csökken a szeszesital-fogyasztás. Ezen belül is leginkább a sör fogyasztása esett vissza. 20 éve az egy főre jutó mennyiség sörből még meghaladta a 100 litert, 2010-re már a 70 litert sem éri el a fogyasztás. A jelentős csökkenés ellenére sem vesztette el azonban a sör a vezető helyét az alkoholos italok között.

Tápanyagok megoszlása

Miközben a szénhidrátfogyasztásunk az ideális szintre csökkent, továbbra is túl magas arányban használunk fel zsiradékokat.

Forrás: KSH

Az egy főre jutó tápanyagfogyasztás 2010-ben 3,4%-kal alacsonyabb volt mint az azt megelőző évben, ez az energiabevitel azonban még mindig 17%-kal meghaladja az ajánlott mennyiséget.

Fotó (cc): jaypeg