A Cambridge-i Egyetem kutatói a norfolki grófság egészségügyi kutatási tanácsával karöltve 1993 és 2006 között húszezer főre kiterjedő vizsgálat során elemezték, hogyan befolyásolják az életkilátásokat, ha az egyén mértékkel fogyaszt alkoholt, elegendő zöldség és gyümölcs szerepel az étrendjében, fizikai tevékenységet folytat, s nem dohányzik.

A vizsgálatba bevont egészséges, 45-79 év közötti személyek egy-egy pontot kaptak azért, ha az adott időszakban nem dohányoztak, hetente legfeljebb hét pohár bort ittak, naponta ötször fogyasztottak zöldséget és gyümölcsöt, s fizikailag aktívak voltak. Az utóbbi kategóriát a kutatók úgy határozták meg, hogy az ülő foglalkozású egyének naponta legalább fél órán át tornázzanak, vagy nem ülő munkát végezzenek, mint például az ápolónők, vagy a víz- és gázszerelők. A tesztalanyok mind egészségesek voltak, olyan értelemben, hogy nem volt tudomásuk szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségről.

Azok az egyének, akik megfeleltek az összes kritériumnak, vagyis életmódjuk alapján négy pontot érdemeltek ki, négyszer nagyobb eséllyel remélhették, hogy a 14 évig tartó vizsgálat végén életben lesznek, mint azok, akik egyik követelményt sem teljesítették. Arra is fény derült, hogy egy nullapontos 60 évesnek pontosan olyanok az életkilátásai, mint egy négypontos 74 éves személynek.

„Mindig tudtuk, hogy a dohányzásról való lemondás és a fizikai aktivitás meghosszabbíthatja az egyén élettartamát, de ez volt az első eset, amikor ezen tényezők hatását együttesen vizsgáltuk” – mondta a kutatást irányító Kay-Tee Khaw professzor, aki azonban arra is rámutatott, a túlélési esélyeket ugyanakkor nem befolyásolta sem a résztvevők társadalmi helyzete, sem a testtömeg indexe. „Ez azt jelenti, hogy a lakosság jelentős része mérsékelt életmódváltással valóban javíthat az egészségi állapotán” – nyilatkozta a tudós.

A halálozási mutatók javulása mindenekelőtt a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorulásával volt kapcsolatos. E betegségek kialakulására ötször nagyobb volt az esély azoknál, kik életvitelükkel nulla pontot érdemeltek ki, mint azoknál, akik négy pontot érdemeltek ki. Ugyancsak összefüggés volt megfigyelhető a pontszámok és a daganatos halálozás között.

A vizsgálatba ugyan nem kerültek be olyanok, akik valamilyen betegségben szenvedtek, de a kutatók azt konstatálták, hogy komoly betegségek esetében annál jobbak valakinek a kilátásai, minél magasabb pontszámot ér el életvitele alapján.

Forrás: MTI