Kiss Janó közgazdászként végzett marketingkommunikáció szakon, nincs kertészeti képesítése, de már a dédszülei és a nagyszülei is mezőgazdasággal foglalkoztak, így a föld szeretete mondhatni a vérében van. Gyerekként édesapja mellett sokat dolgozott a földeken, a fiatalon megszerzett tudást pedig később a Terényben található MagosVölgy Ökológiai Gazdaságnál mélyítette el, ahol három évet töltött el.

„Célom volt az életben, hogy egészséges élelmiszert állítsak elő az embereknek. Mivel ehhez van affinitásom és tehetségem, illetve tudásom, ezért belevágtam a saját gazdaságba” – mondta Janó.

Az ökológiai szemlélettel megművelt Csendüllő Életkert már a második gazdasága, 2019 és 2021 között Hajdúböszörményben működtette a Pitypang Biokertet. A Csendüllő Életkert 2022 második felétől szállít terményeket miskolci családoknak, az első szezon pedig 2023-ban indult. A 2500-3000 négyzetméteres területen – ebből 375 négyzetméter fólia, a többi szabadföld – a tavalyi szezonban már 60 tag részére gazdálkodott Janó, és idén is ennyien csatlakoztak a gazdasághoz.

Kiszámíthatóság vs. kihívások

A közösségi mezőgazdálkodás fő előnye más gazdálkodási formákhoz képest egyértelműen a kiszámíthatóság, hiszen jelentősen megkönnyíti a tervezést pénzügyi szempontból a gazda számára, ha előre tudja, mekkora bevételre számíthat abban az évben. Emellett szorosabb kapcsolatot ápolhat azokkal az emberekkel, akik fogyasztják az általa megtermelt zöldségeket.

Mivel Janó marketingkommunikáció szakirányon végzett, így a közösségi gazdálkodás rendszerében is lehetősége van kamatoztatni az ott megszerzett tudást. „A közösséget összetoborozni, hogyan hirdeti magát a gazdaság, hogyan éri el a potenciális fogyasztókat, az tulajdonképpen marketinges munka.”

Azonban a gazdálkodással járó nehézségeket még a közösségi mezőgazdálkodás rendszere sem képes teljes egészében kivédeni. Az időjárás, különösen a nyári légköri aszály mindenkit ugyanúgy érintő probléma. A földi bolha sem kerüli ki a Csendüllő Életkertet csak azért, mert közösségi gazdaság. A falut övező szántóföldeken könnyen elszaporodnak a földibolhák, amik aztán az egész környéket is ellepik. Szinte lehetetlen védekezni ellenük, ezért a káposztafélék termesztését igencsak meg tudják nehezíteni.

„Ez sem lehetetlen, csak kihívás.”

A közösségi mezőgazdálkodás egy olyan együttműködés, amelyben egy gazdálkodó és vásárlói alkotnak közösséget, hogy így segítsék egymást. A hosszú távú elköteleződésért cserébe a termelők biztos megélhetést, a fogyasztók pedig megbízható helyről származó, jó minőségű, egészséges, helyi élelmiszert kapnak.

A kemény munka gyümölcse

Bár sok a munka a gazdaság körül, Janó egy barátjával közösen új fába vágta a fejszéjét: egy 2300 négyzetméteres telket vásároltak Aszalón rajta egy idén 100 éves parasztházzal, hogy ott gyümölcsöskertet hoznak létre. Most készítik elő a terület egy részét, már elvetették az ökológiai gyepnek szánt magokat, amik az őszre remélhetőleg megerősödnek. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ősszel – ha nem, akkor pedig jövőre – fogják elültetni az első gyümölcsfákat, körülbelül 60 darabot, szilvát, almát, körtét, cseresznyét, meggyet, de bokrok is lesznek, pöszméte, málna és ribizli. Ugyan ez a Csendüllő Életkerttől különálló projekt, hosszú távon az a cél, hogy a gazdaság tagjai is részesüljenek a terményben.

Nem árt a segítség

A munka és család egyensúlya kapcsán Janó hangsúlyozza, nagyon sok múlik azon, hogy egy olyan társ legyen az ember mellett, aki nemcsak elfogadja a gazdálkodó életformát, de támogatja is. Nem segített a helyzeten, hogy Janó eddig egyedül művelte a földet a 60 tagra, az idei évtől azonban már van egy fő segítsége. A Csendüllő Életkertnél sem kötelező a tagok számára az önkénteskedés a gazdaságban, de vannak többen, akik érdeklődnek a kert iránt, és olykor-olykor kijönnek, hogy kivegyék részüket a feladatokból. Janó barátai is minden hónapban ellátogatnak hozzá, hogy besegítsenek a munkába.

Közösségi események ezen túlmenően még nem voltak, de idén elkészül a közösségi faház, ahol komfortosan tudja majd Janó fogadni a tagokat és az érdeklődőket, akik nem dolgozni, hanem csak látogatóba érkeznek hozzá.

A közösségi gazdaságok a gyerekek számára is lehetőséget nyújtanak arra, hogy testközelből megtapasztalják, milyen a földeken dolgozni és mennyi munka, mire a zöldség a tányérjukra kerülhet: idén tavasszal a miskolci Hámori Waldorf Iskola kilencedikes osztálya a természeti gyakorlatát töltötte a Csendüllő Életkertben. Janó szerint egyébként is fontos, hogy minél előbb friss, vegyszermentes és szezonális élelmiszereket kóstoljanak, fogyasszanak a gyerekek. Ahogy meséli, az átadásra is gyakran elkísérik a gyerkőcök a szüleiket, így olyan zöldségekkel találkoznak, amelyekkel egy átlagos boltban nem biztos, például kelbimbóval, fodros kellel, de a kicsik nagy kedvencei a csírák.

Nemcsak zöldség, szolgáltatás

A Csendüllő Biokert tagjai ezekre számíthatnak:

• a szezon április elején indul a és december közepéig tart.
• Kétféle részesedésből lehet választani, a kicsiben átlagosan heti 3 kg zöldség kerül, a nagyba pedig ennek duplája, de míg tavasz elején és télen a hetente szállított mennyiség ennek a fele, a szezon csúcsán akár a kétszerese is lehet.
• Az év folyamán összesen 40 féle zöldség terem a gazdaságban, és általában minimum négyféle szezonális zöldség kerül a csomagba.
• A nyári dömpingben ez a szám tizenkettőre is felmehet.
• A zöldségek mellett kora tavasszal és a szezon végén csírák is kerülnek a tagi részesedésbe, például lucerna, vörös here, görögszéna és retek.
• A zöldségeket a miskolci átvételi ponton közösen szedik össze, teljesen zero waste módon: a tagok hozzák a szütyőiket, zacskóikat és kosaraikat, amikbe a heti zöldségadagjuk kerül.
• Arról, hogy az adott héten mire számíthatnak, a tagok hírlevélben értesülnek. A terményeken túl ebben a hírlevélben Janó arra is kitér, a héten mi történt a gazdaságban, és képeket mellékel hozzá.
• Újdonság, hogy idén Janó spárgát is ültetett, ami egy kimondottan hosszú tenyészidejű zöldség, így csak jövőre tudják majd megízlelni a tagok.

Ezen felül zárt Facebook csoportja is van a tagoknak és rokonaiknak, tehát azoknak, akik fogyasztják a zöldségeket, ahol megoszthatják egymással, mit hogyan dolgoznak fel.

Azt szoktam mondani, hogy ez nemcsak zöldség, hanem egy kompakt szolgáltatás

Janó minden szezon végén tart egy évértékelő beszélgetést, ott egyeztet a tagokkal, hogy miből volt túl sok és miből lehetne több, és a visszajelzések alapján tervezi meg a következő évet.

Sokak nagy kedvence természetesen a paradicsom, emellett az ázsiai káposztafélék is nagy sikert aratnak a tagok körében, de összességében mindent szívesen fogyasztanak. Nem is meglepő ez, hiszen nagyon ízesek a zöldségek, jó talajon teremnek és Janó trágyakomposztot használ, ami szintén hozzájárulhat, hogy finomabb legyen a termény. Ahogy a gazda meséli, még a hagymáját is gyakran dicsérik.

Könnyebbséget is jelent a tagok számára a csatlakozás, mivel így lekerül a vállukról az a feladat, hogy mindig tisztában legyenek azzal, mi épp a szezonális, nyugodtan rábízhatják magukat Janó tudására. Amellett, hogy ízletes, szezonális és egészséges élelmiszert fogyasztanak, az is motiválja a tagokat a csatlakozásra, hogy a nagy multik helyett pénzükkel egy helyi termelőt támogathatnak.

Átadás és kapcsolat:

Miskolc, dr. Ámbédkar Iskola, csütörtökönként fél 5-től fél 7-ig
E-mail: kiss.janos.krisztian@gmail.com
Telefonszám: +36204103136
Facebook

Fotók: Csendüllő Életkert

---

Ez a tartalom a Rebooting the food system projekt keretében, az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.