| Judith Whateley, GAFF
Civil szervezetek a bevásárlóközpontok befolyásának korlátozásáért
Több évtized tapasztalataiból tanulva Nyugat-Európában már felismerték a bevásárlóközpontok társadalomra és környezetre gyakorolt hosszú távú hatásait – civil szervezetek hatékonyabb szabályozást és elszámoltathatóságot követelnek.
A Tesco jelenleg Anglia élelmiszerpiacának
30%-át uralja. 2006 áprilisában az áruházlánc 2,2 milliárd angol font, azaz
896,302 milliárd forint profitról számolt be. Tulajdonképpen minden nyolcadik
angol font a Tesco zsebébe vándorol. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy
a Tesco sikere részben olyan kereskedelmi módszereken alapul, amelyek komolyan
befolyásolják a beszállítók, a termelők, a külföldi munkavállalók és a helyi
üzletek életét, és amelyek hatással vannak a környezetünkre.
2005-ben a Tesco erősítette jelenlétét az angol belvárosi
üzletek között és a médiában egyaránt. Angliában közel 2000 áruházat üzemeltet,
de a szupermarketek száma Kelet-Európában, Délkelet-Ázsiában, Japánban és Kínában
is növekszik. Az Egyesült Királyság területén működő más áruházláncok általában
néhány száz áruházat működtetnek.
Beszállítók, termelők, helyi hatóságok és aktivisták az
elmúlt néhány évben azonban folyamatosan kritikával illeték a Tescót, mert szerintük
a bevásárlóközpontok közül náluk tapasztalható a legrosszabb vállalati
gyakorlat. Számos szervezet rámutatott: domináns piaci részesedésének
köszönhetően a Tesco óriási hatalmat gyakorolhat a beszállítók és más
kiskereskedők felett.
Annak ellenére, hogy a vállalat következetesen visszautasít
minden ellene felhozott kritikát, a társadalomban kezd lassan megváltozni a
szupermarketekről kialakult kép. Egyre több fogyasztó előtt ismert, hogy a szupermarketek
milyen gazdasági hatást gyakorolnak a belváros üzleteire, és felháborodással
fogadják az angliai és külföldi beszállítókkal, különösen a mezőgazdasági
dolgozókkal szembeni visszaélésekről szóló történeteket.
Az áruházak állítják, hogy gazdag választékot kínálnak a
fogyasztóknak, valójában azonban gyakran maguk fosztják meg az embereket a
választás lehetőségétől. Az élelmiszer- kiskereskedelemben betöltött vezető
szerepüknél fogva csökkentik annak az esélyét, hogy hagyományos üzletekben
vásároljunk, például zöldségesnél vagy hentesnél. Egy kereskedővárosról készült
tanulmány kimutatta, hogy a városközpontban lévő kiskereskedők piaci
részesedésüknek 64%-át vesztették el egy külvárosi bevásárlóközpont megnyitását
követően.
Pedig a New Economics
Foundation egyik friss tanulmánya rámutat, hogy a hagyományos piacok
szélesebb zöldség- és gyümölcsválasztékot kínálnak, mint a bevásárlóközpontok, a
legtöbb esetben olcsóbban, emellett jelentősen támogatják a helyi gazdaságot is,
az egy kiskereskedelmi négyzetméterre eső foglalkoztatottak száma pedig
kétszerese a szupermarketekhez képest.
Mit tehetünk a bevásárlóközpontok hatékonyabb társadalmi
szabályozásáért?
Számos civil szervezet keményebb jogszabályokat követel a
bevásárlóközpontok hatalmának visszaszorítására. A közelmúltban elindult egy új
vizsgálat Anglia élelmiszer- kiskereskedelmi ágazatáról: a várakozások szerint
a vizsgálatot végző szakemberek szigorúbb működési előírásokat, valamint olyan
független bevásárlóközpont-szabályozás létrehozását javasolják majd, amelyek
korlátozhatják a szupermarketek piaci részesedését és befolyását. 2002-ben már
elfogadtak egy működési kódexet, miután az Európai Unió versenybizottsága úgy
találta, hogy a nagy üzletközpontok a közérdeket sértve működnek, csökkentik az
áruk választékát és minőségét.
Azonban nem csak a civil szervezetek sürgetik a
változásokat. A War on Want
megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett fogyasztók 83%-a
olyan új törvényeket szeretne, amelyek újrarendeznék a fennálló erőviszonyokat
az áruházak – például a Tesco, az Asda és a J Sainsbury -, azok alkalmazottjai,
valamint beszállítói között.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 56%-a gondolja
úgy, hogy az üzletközpontok alacsony árakra összpontosító politikája a
beszállítók és az alkalmazottak kizsákmányolásához vezet Angliában és külföldön
egyaránt. 40% értett egyet azzal, hogy az alacsony árak – a legtöbb áruház
marketingstratégiájának kulcsa – alapvetően jók a társadalom számára.
Úgy gondoljuk, hogy ha összefogunk, együtt meggyőzhetjük az
Egyesült Királyság kormányát a bevásárlóközpontokat korlátozó és a helyi
üzleteket támogató irányelvek bevezetésének szükségességéről. Ez azonban időbe
telik, így addig is arra ösztönözzük a fogyasztókat, hogy változtassanak
vásárlási szokásaikon, mert a helyi üzleteknek vevőkre van szükségük a
fennmaradáshoz. A helyi boltok a pénz nagyobb hányadát juttatják vissza a helyi
közösségnek, és gyakran a bevásárlóközpontok előtt járnak a helyi élelmiszerek
eladásában.
Ötletek aktivistáknak és kisboltosoknak a helyi vásárlás
fellendítésére:
- Készítsetek útmutatót a helyi üzletekhez! (Mit, hol lehet
vásárolni, merre vannak a szakboltok stb.) - Fogjatok össze más helyi kereskedőkkel, és szervezzetek
„Helyi Vásárlás” akcióhetet, amelynek keretében bemutatjátok, mitől
különlegesek a helyi üzletek, kóstolókat rendeztek! - Indítsatok közös kampányt a helyi lapokkal, amelyben a helyi
vásárlásra ösztönzitek az embereket! Kezdetnek megrendezhetitek a helyi üzletek
versenyét, és kérhetitek a fogyasztókat, hogy szavazzanak kedvenc boltjukra. - Egyeztessetek a helyi kereskedőkkel és a Kereskedelmi
Kamarával, hogy készítsenek hűségkártyát, amellyel a helyi üzletekbe visszatérő
vásárlókat jutalmazzák!
A szerző a Grassroots
Action on Food and Farming (GAFF) brit civil szervezet munkatársa, amely a
vállalatok élelmiszer-ellátási rendszerekre gyakorolt befolyásával foglalkozik.
A GAFF részt vesz a Breaking the
Armlock Alliance és a Tescopoly
Alliance mozgalmak szervezésében. Mindkét szervezet új, hatékonyabb
szabályozást követel a bevásárlóközpontok befolyásának korlátozására a termelők,
munkavállalók és fogyasztók, valamint környezetünk védelme érdekében. A GAFF emellett
támogatja az Agribusiness
Accountability Initiative munkáját Európában.
Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 10. számában.
Kép [c] The Chorlton Campaign