fbpx

| Tudatos Vásárló

Veszélyes-e a citrusok héja – mielőtt belereszelnéd a sütibe, bedobnád a teába

Ha C-vitamin kell, akkor jöhet a citrom, a narancs. A déligyümölcsökkel azonban az a helyzet, hogy bármilyen egészségesek, héjukból egészségre káros vegyi anyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek. Mennyire kell komolyan vennünk, hogy a citromhéjon, a narancshéjon lévő anyagok veszélyesek lehetnek az egészségre? És mit csináljunk, ha csomagolás és címkék híján nem tudunk semmit a megvásárolt gyümölcs héjáról? Tényleg felejtsük el a teába dobott citromkarikát? Mossunk kezet citromfacsarás után?

A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye. A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.

Cikkünkben körbejárjuk, milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket – különös tekintettel a leginkább érintett héjat – fogyasztjuk. Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.

Rákhoz vezethet

A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).

Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt, főleg hooszú távú, kumulatív hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.

Ennél komolyabb probléma is lehet velük. Állatkísérletekben a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott (jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít). Egy másik, 2002-ben publikált, szintén japán vizsgálat szerint pedig, amely 39 különböző élelmiszeradalékra terjedt ki, a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.

Veszélyes-e a citrusok héja?

Szintén szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.

Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölőszer, amelyet a brüsszeli Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság (Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l’Environnement) jelentésében a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró” hatású növényvédőszerek közé sorolt.

A képet súlyosbítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.

Mely gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?

Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek héját is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, limonádéba, teába, süteménybe kerül belőle. Szerencsére – egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt – a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.

Szennyezett vagy sem?

Az érvényben lévő szabályozás szerint a citrusfélék felületi kezelésére használt gombaölőszerekről a vevőt tájékoztatni kell. Ez a gyakorlatban akkor lehetséges, ha olyan terméket vásárolunk, amely eredeti csomagolásban van. Máskülönben el kell kérnünk a szállítmányra vonatkozó hivatalos papírokat a forgalmazótól, ami könnyen belátható, hogy lehetetlen helyzetet teremthet vásárlás közben.

Veszélyes-e a citrusok héja

Gombaölőszerrel biztosan nem kezelt bio-citrom címkéje 

Az aromás szénhidrogének régen az engedélyezett élelmiszeradalékok kategóriájába tartoztak, ennek köszönhetően rendelkeznek E-számmal. Egy 2003-as EU-ajánlás azonban megváltoztatta a státuszukat, és a növényvédőszerek közé sorolta őket. A gyakorlatban egyelőre mindez mit sem változtat a helyzeten: mivel a citrusgyümölcsök felületi kezelése továbbra is engedélyezett, a fogyasztók tájékoztatására új jelölést azonban még nem vezettek be, a csomagoláson ma is gyakran élelmiszeradalékként és E-számmal tüntetik fel őket.

Teszt: eper 22, különböző hazai szupermarketben és fővárosi piacon kapható földieper növényvédőszermaradék-tartalmát vizsgáltuk.
Teszt: banán 15, különféle matricával ellátott (márkázott), áruházláncokban, bioboltokban vagy biopiacon kapható banán növényvédőszer-maradék tartalmát teszteltük.
Fahéj: egészséges, de csak mértékkel!
Csíra kisokos – melyiket milyen betegség ellen együk?

Mivel az imazalil és a prokloráz egyértelműen a növényvédőszerek kategóriájába sorolható, és E-számuk soha nem is volt, a nevükkel szerepelnek. Egyedül a banán lehet kivétel: ott például nem kötelező feltüntetni, ha tiabendazollal kezelték, valószínűleg azért, mert ennek a gyümölcsnek a héját nem szokás elfogyasztani, jóllehet a szer a héjról simán az emberi kézre, akár kisgyerek kezére is kerülhet!

Felületkezelt, helyesen feliratozott narancs címkéje

Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni – ez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) állásfoglalása a kérdésben.

A NÉBIH 2018 decemberében vizsgálta 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcs növényvédőszer-tartalmát, C-vitamin tartalmát, valamint ellenőrizték a jelölést is. A vizsgált citromokból 6 volt kezelt, 3 kezeletlen és 1 ökológiai gazdálkodásból származott – ezek mind 7 nagyobb üzletlánc gyümölcsosztályáról érkeztek. A vizsgált termékek között 8 spanyol, 1 török és 1 olasz származású déligyümölcs volt.

A laboratóriumban több mint 300 növényvédőszerre vizsgálták a hivatal szakemberei a citrusokat. Az eredmények alapján egy citrom bizonyult problémásnak, amelyet a címkéjén kezeletlennek tüntettek fel, a laboratórium azonban kismértékű növényvédőszer-maradékot mutatott ki a termékben, bár a határérték alatti mennyiségben.

A citromok C-vitamin tartalmát is megmérték: a legkisebb érték 38,1 mg/100g, míg a legmagasabb 52,0 mg/100g volt, ami azt jelenti, egy citrom fogyasztásával szinte fedezhető az ajánlott napi C-vitaminbevitel fele.

Fontos tudni azonban, hogy a megállapított egészségügyi határérték alatti mennyiség fogyasztása hosszú távon okozhat problémákat, illetve hogy – ahogy már fent leírtuk – a szervezetbe kerülve a különböző vegyszerek hatása megsokszorozóshat.

Mégis mit tehetünk?

Vásároljunk bio terméket! A legkézenfekvőbb megoldás. A bio déligyümölcsök éppen azért drágábbak, mert épp a hosszú szállítási idő és a fokozott penészesedési hajlam miatt kényes a minőségmegőrzésük.

Mossuk meg jó alaposan! Ez a tanács nem csak akkor áll, ha a héjat is el akarjuk fogyasztani, hiszen a hámozásnál könnyen a kezünkre, vagy a gyümölcs húsára kerülhetnek a szermaradványok. Ha bevállaljuk, hogy felhasználjuk a nem ökológiai termesztésből származó citrus héját, ez a művelet még fontosabb. Egy amerikai kutatás szerint például a tiabendazol 50-75%-a volt eltávolítható a citromokról habzó anyaggal történő lemosással. Az ajánlások szerint meleg vizes lemosással, vagy a következő módon: 2 percre áztassuk be a gyümölcsöket almaecetes vízbe, majd sikáljuk le egy kefével. Végül folyóvíz alatt jó alaposan öblítsük át. Tudnunk kell azonban, hogy mivel a kérdéses anyagok fokozatosan beszívódnak a héjba, sőt, még a gyümölcs húsába is, teljes eltávolításukra nincs lehetőség.

Hámozás után, banánevés után mossunk kezet!

Dobjuk ki a csomagolópapírt! Mivel a jobb hatás érdekében a legtöbbször ezt is átitatják a szerekkel, ne használjuk fel, és főleg ne engedjük, hogy a gyerekek játszanak vele. Dobjuk ki, és mossunk kezet utána!

És végül: ha teljesen biztosra akarunk menni: ne használjuk fel, ne tegyük limonádéba, teába, ne együk meg a héjat!

Képek: pixabay.com, NÉBIH

A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-18-19 jelű pályázat keretében frissült 2018-ban.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás