A déligyümölcsök hosszú utat tesznek meg, míg elérnek a fogyasztóhoz, így fokozottan ki vannak téve a penészgombák támadásának. Ezért bevett módszer, hogy szüretelés után különböző gombaölőszereket tartalmazó viasszal kezelik a felületüket. Innen tehát az általunk ismert narancsok és a mandarinok csillogó fénye. A Magyarországon forgalmazott friss citrusfélék héja biztosan viaszolt.

Cikkünkben körbejárjuk, milyen egészségügyi következményekkel kell számolnunk, ha ezeket a gyümölcsöket – különös tekintettel a leginkább érintett héjat – fogyasztjuk. Mit tehetünk az ártalmak kiküszöbölése, illetve csökkentése érdekében.

Rákhoz vezethet

A kérdéses gombaölőszerek egy csoportja az aromás szénhidrogénekhez tartozik: ilyen a bifenil (E230), az orto-fenil-fenol (E231), és a nátrium-orto-fenil-fenolát (E232). Gyakran használják még a célra a tiabendazolt (E233).

Közös bennük, hogy emberi egészségre gyakorolt, főleg hooszú távú, kumulatív hatásukról mindez idáig nincsenek kielégítő vizsgálati eredmények. Viszont állatkísérletekben, továbbá a szerekkel nagy mennyiségben érintkező munkásoknál megfigyeltek különböző negatív reakciókat, elsősorban bőrreakciókat.

Ennél komolyabb probléma is lehet velük. Állatkísérletekben a tiabendazol egereknél vesekárosodást, a húgyhólyagban pedig hiper- és metapláziát okozott (jóindulatú szövetfelszaporodás, amely a rák megelőző állapotának számít). Egy másik, 2002-ben publikált, szintén japán vizsgálat szerint pedig, amely 39 különböző élelmiszeradalékra terjedt ki, a bifenil, a nátrium-orto-fenil-fenolát, és a tiabendazol is károsította a kísérleti egerekben a gyomor-béltraktus szerveinek DNS-ét.

Szintén szüret után kezelik a déligyümölcsöket az imazalil nevű növényvédőszerrel, amelynél állatkísérletekben libabőrösséget, izomkoordinációs zavarokat, remegést, émelygést, hányást figyeltek meg. Egy 2001-es angol toxikológiai értékelés szerint a szer patkányoknál a máj kóros megnagyobbodását okozta, és megzavarta a pajzsmirigyműködést. Embereknél kontakt dermatitiszről (a bőrrel közvetlenül érintkező idegen irritáló anyagok által kiváltott bőrreakció) találhatók adatok.

Megemlítendő még a prokloráz nevű gombaölőszer, amelyet a brüsszeli Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottság (Comité Scientifique de Toxicologie, Ecotoxicologie et l’Environnement) jelentésében a belső elválasztású mirigyeket potenciálisan zavaró” hatású növényvédőszerek közé sorolt.

A képet súlyosbítja az a tény, hogy ezeket az anyagokat általában kombinálva alkalmazzák, így hatásuk összeadódhat. Több helyen megemlítik például, hogy a tiabendazol és a bifenil, illetve a tiabendazol és az orto-fenil-fenolát kombinációja esetében fokozott a hólyagrák kialakulásának esélye.

Mely gyümölcsök és gyümölcsrészek érintettek?

Nem csak a narancsot, a mandarint, a citromot és a grépfrútot, de a banánt is kezelik az említett tartósítószerekkel. Az előbbieknél azonban a helyzet azért kritikusabb, mert ezeknek héját is felhasználjuk, mind iparilag, mind házilag: lekvárba, limonádéba, teába, süteménybe kerül belőle. Szerencsére – egy potenciálisan allergizáló természetes anyag, a limonén miatt – a citrusokból iparilag előállított termékeken kötelező feltüntetni, hogy van-e bennük héj.

Szennyezett vagy sem?

Az érvényben lévő szabályozás szerint a citrusfélék felületi kezelésére használt gombaölőszerekről a vevőt tájékoztatni kell. Ez a gyakorlatban akkor lehetséges, ha olyan terméket vásárolunk, amely eredeti csomagolásban van. Máskülönben el kell kérnünk a szállítmányra vonatkozó hivatalos papírokat a forgalmazótól, ami könnyen belátható, hogy lehetetlen helyzetet teremthet vásárlás közben.

Gombaölőszerrel biztosan nem kezelt bio-citrom címkéje 

Az aromás szénhidrogének régen az engedélyezett élelmiszeradalékok kategóriájába tartoztak, ennek köszönhetően rendelkeznek E-számmal. Egy 2003-as EU-ajánlás azonban megváltoztatta a státuszukat, és a növényvédőszerek közé sorolta őket. A gyakorlatban egyelőre mindez mit sem változtat a helyzeten: mivel a citrusgyümölcsök felületi kezelése továbbra is engedélyezett, a fogyasztók tájékoztatására új jelölést azonban még nem vezettek be, a csomagoláson ma is gyakran élelmiszeradalékként és E-számmal tüntetik fel őket.

Teszt: eper 22, különböző hazai szupermarketben és fővárosi piacon kapható földieper növényvédőszermaradék-tartalmát vizsgáltuk.
Teszt: banán 15, különféle matricával ellátott (márkázott), áruházláncokban, bioboltokban vagy biopiacon kapható banán növényvédőszer-maradék tartalmát teszteltük.
Fahéj: egészséges, de csak mértékkel!
Csíra kisokos – melyiket milyen betegség ellen együk?

Mivel az imazalil és a prokloráz egyértelműen a növényvédőszerek kategóriájába sorolható, és E-számuk soha nem is volt, a nevükkel szerepelnek. Egyedül a banán lehet kivétel: ott például nem kötelező feltüntetni, ha tiabendazollal kezelték, valószínűleg azért, mert ennek a gyümölcsnek a héját nem szokás elfogyasztani, jóllehet a szer a héjról simán az emberi kézre, akár kisgyerek kezére is kerülhet!

Felületkezelt, helyesen feliratozott narancs címkéje

Ha a felületkezelésre vonatkozó jelölés nem egyértelmű, javasolt körültekintően eljárni, és a héjat fogyasztásra alkalmatlannak tekinteni – ez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) állásfoglalása a kérdésben.

A NÉBIH 2018 decemberében vizsgálta 10 különböző, hálós kiszerelésű déligyümölcs növényvédőszer-tartalmát, C-vitamin tartalmát, valamint ellenőrizték a jelölést is. A vizsgált citromokból 6 volt kezelt, 3 kezeletlen és 1 ökológiai gazdálkodásból származott – ezek mind 7 nagyobb üzletlánc gyümölcsosztályáról érkeztek. A vizsgált termékek között 8 spanyol, 1 török és 1 olasz származású déligyümölcs volt.

A laboratóriumban több mint 300 növényvédőszerre vizsgálták a hivatal szakemberei a citrusokat. Az eredmények alapján egy citrom bizonyult problémásnak, amelyet a címkéjén kezeletlennek tüntettek fel, a laboratórium azonban kismértékű növényvédőszer-maradékot mutatott ki a termékben, bár a határérték alatti mennyiségben.

A citromok C-vitamin tartalmát is megmérték: a legkisebb érték 38,1 mg/100g, míg a legmagasabb 52,0 mg/100g volt, ami azt jelenti, egy citrom fogyasztásával szinte fedezhető az ajánlott napi C-vitaminbevitel fele.

Fontos tudni azonban, hogy a megállapított egészségügyi határérték alatti mennyiség fogyasztása hosszú távon okozhat problémákat, illetve hogy – ahogy már fent leírtuk – a szervezetbe kerülve a különböző vegyszerek hatása megsokszorozóshat.

Mégis mit tehetünk?

Vásároljunk bio terméket! A legkézenfekvőbb megoldás. A bio déligyümölcsök éppen azért drágábbak, mert épp a hosszú szállítási idő és a fokozott penészesedési hajlam miatt kényes a minőségmegőrzésük.

Mossuk meg jó alaposan! Ez a tanács nem csak akkor áll, ha a héjat is el akarjuk fogyasztani, hiszen a hámozásnál könnyen a kezünkre, vagy a gyümölcs húsára kerülhetnek a szermaradványok. Ha bevállaljuk, hogy felhasználjuk a nem ökológiai termesztésből származó citrus héját, ez a művelet még fontosabb. Egy amerikai kutatás szerint például a tiabendazol 50-75%-a volt eltávolítható a citromokról habzó anyaggal történő lemosással. Az ajánlások szerint meleg vizes lemosással, vagy a következő módon: 2 percre áztassuk be a gyümölcsöket almaecetes vízbe, majd sikáljuk le egy kefével. Végül folyóvíz alatt jó alaposan öblítsük át. Tudnunk kell azonban, hogy mivel a kérdéses anyagok fokozatosan beszívódnak a héjba, sőt, még a gyümölcs húsába is, teljes eltávolításukra nincs lehetőség.

Hámozás után, banánevés után mossunk kezet!

Dobjuk ki a csomagolópapírt! Mivel a jobb hatás érdekében a legtöbbször ezt is átitatják a szerekkel, ne használjuk fel, és főleg ne engedjük, hogy a gyerekek játszanak vele. Dobjuk ki, és mossunk kezet utána!

És végül: ha teljesen biztosra akarunk menni: ne használjuk fel, ne tegyük limonádéba, teába, ne együk meg a héjat!

Képek: pixabay.com, NÉBIH

---

A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium FV-I-18-19 jelű pályázat keretében frissült 2018-ban.