fbpx

| Perneczky László

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Zöld úton járunk?!

Egyre több „környezetbarát” autóval találkozhatunk, igaz, még nem az
utakon, hanem csak a reklámokban. Hihetünk a hirdetéseknek, létezhet
„környezetbarát” autó?

Opel Ecoflex modellek,
Toyota Prius, Audi Q7, Honda Accord és Civic Hybrid, Mazda Rx-8 Hydrogen,
Chevrolet Silverado Hybrid, Nissan Altima. Csak néhány név a magas hatásfokú,
kis fogyasztású, alacsony szennyezőanyag-kibocsátású, hagyományos és elektromos
motorral egyaránt felszerelt, ún. hibrid autók közül.

A nagy autógyárak
többsége már bemutatta a környezetet jobban kímélő modelleket, de a nemzetközi
hírű autószalonok – Párizs, Frankfurt, Milánó, Genf vagy Tokió – kínálatát
látva azért félő, hogy e modellek általános elterjedése kicsit még várat magára.
A kísérleti fejlesztések és a hangzatos stratégiák szintjén egyre fontosabb a
környezet védelme, ugyanakkor a piacra egyre nagyobb számban kerülnek a
környezeti problémákra fittyet hányó, hivalkodó luxus, sport és nehéz terepjáró
(SUV) modellek is – jobbára ugyanazon gyáraktól. A Toyota Prius az első és
legismertebb hibrid meghajtású autó, amely energiahatékonyság és kibocsátás
szempontjából egyaránt csúcsmodell. Ugyanakkor a Prius csak egy a 12 Toyota
modell között, hat hagyományos családi autó, egy furgon, egy teherautó és három
„városi terepjáró” (SUV) mellett. Nem tudná a bal kéz, mit csinál a jobb?

Az első autógyár, amely
átfogó lépéseket tesz, az Opel, a General Motors egyik tagvállalata. A 2007
szeptemberében tartandó frankfurti autószalonon az Opel összes modelljéből
látható lesz majd egy ún. ecoFLEX variáns.

Sajnos azonban, miként
Antonius, „temetni jöttem Cézárt, nem dicsérni”. Mert miről is van szó? A Német
Autóipari Szövetség 2007-es felmérése alapján „az Opel autók egy főre eső széndioxid-kibocsátása
a legalacsonyabb”. A minden autó adatait tartalmazó, teljes összehasonlító
táblázat Alfától Volkswagenig hozzá is férhető az Opel honlapján, ami igazán
tiszteletre méltó. Ebből sok számolgatással kideríthető, hogy az egyes gépjárműgyárak
összes modelljének széndioxid-kibocsátásának átlagolásával valóban az OPEL modellek a legkevésbé szennyezőek –
noha önmagukban egyik sem kimagaslóan környezetkímélő a kategória-társakhoz
képest. Az említett Prius például abszolút értékben jobb bármely más modellnél,
csak a Toyota benzinfaló és aszfalttipró városi terepjárókat is forgalmaz, ami
lerontja a gyár átlagát.

 

Add el zölden!

De egyáltalán ki lehet
jelenteni egy autóról – még ha kifinomult csúcstechnológiával is van
felszerelve -, hogy „zöld” vagy „környezetbarát”? Lehetni lehet, de nem lenne
szabad.

David Ogilvy reklámguru így írt 1983-ban: „Mikor megkaptam a Rolly-Royce megbízást,
három hétig olvastam a kocsiról, amíg aztán egyszer rábukkantam arra a
mondatra, hogy >>hatvan mérföldes sebességnél a leghangosabb zajforrás az
elektromos óra<< Ez lett a reklám címsora. (...) Ezután jön a fogyasztók közti kutatómunka. Ki kell deríteni, milyen szavakat használnak, amikor a témáról beszélgetnek, milyen ismérvek fontosak nekik, s milyen ígéret vetetheti meg velük a legnagyobb valószínűséggel éppen a mi márkánkat."

A vásárlók alapvetően két
nagy csoportra szakadnak. Az egyik a nagy, erős, hivalkodó luxusmodelleket
részesíti előnyben, lényegében függetlenül a benzináraktól, adóktól és az
„országút királyai” által okozott környezeti terhelésektől. A másik csoport épp
ellenkezőleg, az alacsony fogyasztású, kisebb, könnyebben megfizethető
modelleket keresi – sajnos nem feltétlenül azért, mert annyira környezettudatos.
Kutatások szerint a kispénzű autóvásárlók is inkább a nagy autókra vágynak –
ezért is egyre több a „megfizethető luxust” ígérő autóreklám – de csak a kisebb
méretű és fogyasztású gépjárművet tudják fenntartani. A kisebb
környezetterhelés már csak járulékos haszon.

A valóban
környezetkímélőbb autók így skizofrén helyzetben vannak. A kifejezetten
környezetkímélő, csúcstechnológiát alkalmazó hibrid modellek ma még két-három nagyságrenddel
drágábbak, mint hagyományos társaik. A technológia létezik, gyorsan fejlődik,
próbaképpen és kis szériában a piacon is elérhető, de messze nem gazdaságos
vagy versenyképes a hagyományos autókhoz képest. Így a környezetvédelem is
luxussá válik. (Hasonló a helyzet például a vegyszermentes biotermékek és a
Tesco-gazdaságos dömpingáruk, vagy a megújuló energiák, napkollektorok és az
„olcsó” fosszilis energiák esetében is.)

Az Opel Ecoflex autói
esetében a marketing-csapat megtalálta azt a bizonyos „ketyegő elektromos
órát”, azt az átlag-mutatót, amivel az Opel flotta valóban jobbnak bizonyul a
nagy átlagnál. Tegyük hozzá, már ez is „cinkes”, ugyanis az a bizonyos alacsony
CO2 kibocsátás utasonként értendő, azaz csak abban az esetben lenne
valós mutató, ha minden Opelben mindig a papírforma szerinti 4-5 utas ülne. A tudatos
vásárlók már tudják, hogy a zölddel felcímkézett termékek többségének
jellemzője, hogy a környezettudatos használatuk lehetséges, de nem szükségszerű. Az Ecoflex modellek esetében ha
nincs tele a kocsi, hanem mint a belvárosi csúcsforgalomban megszokott módon a
sofőr egyedül feszít a kormánynál, máris borul a képlet.

Hogy megtámogassák a zöld
imázst, az Opel reklámakciót is hirdetett. Július 15. és augusztus 15. között
minden eladott „zöldmatricás” autó után ültet egy facsemetét. Autónként egyet.
Arról nem szól a fáma, hogy tényleg a nyár közepén ültetnek-e, hol és milyen
utógondozással, de jóhiszeműen feltételezzük, hogy hozzáértő kertészeket bíznak
meg a feladattal, és a csemetékből a szükséges húsz-harminc év alatt valóban CO2
nyelő nagy fák nőnek majd.

 

Környezetbarát autó? Álljunk meg egy szóra!

Tisztázzuk egyszer és
mindenkorra: „környezetbarát” autó nincs! Nem vitatnám a technológia
vívmányait, nem kérdőjelezem meg, hogy a különféle kibocsátások határértékeken
belül vannak.

A szóhasználattal vannak
komoly fenntartásaim. A magyar nyelv egyik szépsége, hogy a rokon értelmű
szavak között is komoly minőségi, árnyalati különbségek vannak. Legtöbbünknek
például számtalan ismerőse, kollégája, munkatársa van, haverokkal, komákkal és
cimborákkal járunk el mulatni, de kevés igazi barátunk van. A barát szónak
többletjelentése van: komoly, belsőséges, tartós, kölcsönös és az élet minden
területére kiható bizalmi kapcsolatra utal. Ez az áthallás a környezetbarát szó
esetében is érvényes, és a reklámüzenetek megfogalmazói ki is használják ezt.

Ha egy termék vagy
szolgáltatás környezetbarát, az nemhogy nem terheli a környezetet, de egyenesen
javítja annak állapotát, és nem csak egy-két kiemelt és nagyító alá tett
szempont szerint. Egy robbanómotor szennyezőanyag-kibocsátása lehet
alacsonyabb, fogyaszthat kevesebb üzemanyagot, de ettől még nem környezetbarát,
csak környezetkímélőbb, kevésbé
szennyező.
Előfordulhat, hogy egy termék például a használati idő alatti
energia-szükséglet vagy szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából valóban
környezetkímélőbb, de teljes, a
nyersanyagtól a használaton át a végső szétszerelésig tartó életciklusát figyelembe
összességében jobban terheli a környezetet, mint hagyományos, nem zölddé
minősített versenytársai.

A környezetbarát, zöld,
öko, bio szavakat könnyű zsigerből odavetni, és általános gyűjtőfogalomként
mindenfélére gondolkodás nélkül ráhúzni – üzemanyagoktól a cirokseprűn át a
nejlonszatyrokig. E szavak használatának igazi veszélye nem is az, hogy
pontatlanok és arra érdemtelen termékeknek hamisan tulajdonítanak zöld
értékeket, hanem az, hogy a túlhasználatban maguk a kifejezések is elkopnak,
kiüresednek, értelmüket vesztik, vagy olyan értelmetlen oximoronként jelennek
meg, mint a fenntartható növekedés vagy épp a környezetbarát autó.

A jog oldaláról
Haraszti Anikó

A hazai hatályos jog a környezetbarát
megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszerét szabályozza. A
környezetbarát vagy környezetkímélő termékekre, amelyek a hagyományos, azonos
vagy hasonló funkciójú termékeknél bizonyítottan kisebb
környezet-igénybevételt, illetve környezetterhelést okoznak, szerezhető meg a
magyar és uniós környezetbarát védjegy használatának joga a Környezetbarát
Termék Kht
.-tól. A környezetbarát minősítés és tanúsítás célja a környezet
iránti felelősségtudat erősítése, a gyártók, forgalmazók ösztönzése a
környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és
eljárások bevezetésére, illetve a fogyasztók tájékoztatása a minősített
termékekről és szolgáltatásokról.

Jelenleg nincsen kidolgozott, gyártótól
független környezetbarát minősítési feltételrendszer személygépkocsikra, és a
nem születtek (több szempontot vizsgáló, életútelemzésen alapuló) vizsgálatok
arra nézve sem, mitől is nevezhető környezetbarátnak egy autó.

Bár a szabályozás a védjegynek nem minősülő
környezetbarát kifejezés használatát nem tiltja, a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években következetesen
fellépett a terméken, reklámban megjelenő önkényes, kedvező környezeti
tulajdonságokkal kapcsolatos állítások ellen. Álláspontja szerint a
környezetbarát minősítés akkor használható, ha a termék azonos funkciójú
termékeknél, technológiáknál bizonyítottan, kisebb környezeti károkat okozna,
ezt az állítást a gyártó/forgalmazó alá tudja támasztani, használata adott
környezeti, politikai, gazdasági háttér mellett folyik, így használatának
jogossága, az adott piactól elvonatkoztatottan nem ítélhető meg. Mindemellett
elismeri, hogy a környezetbarát jelző viszonylagos fogalom, hiszen nincsen
olyan termék, technológia, amely valamilyen mértékben ne jelentene terhet a
környezetre.

A megalapozatlan állítások pedig a
fogyasztók megtévesztésének minősülnek.

 

Nonszensz reklám egy SUV modellről
Kövécs Gábor

A fogyasztók félrevezetésére alkalmas módon
reklámozta a Toyota egyik modelljét, a Lexus RX 400-at Nagy-Britanniában –
állapította meg a brit reklámfelügyelet. A reklám a jármű környezetbarát voltát
hangsúlyozta, jóllehet CO2-kibocsátása éppenséggel magasnak is nevezhető a
járművek között.

A reklám szerint egy magas teljesítményű,
alacsony károsanyag kibocsátású, azaz „teljesen ártatlan” (zero guilt) autóról
lenne szó, mintha az egyáltalán nem is károsítaná a környezetet. Erről azonban
messze nincs szó: a CO2-kibocsátása kilométerenként ugyanis 192 gramm, ami
nemhogy alacsonyabb, de magasabb a járműveknél általában számolható ilyen
értéknél.

A Toyota azzal védekezett: mindenki számára
világos volt, hogy egy SUV-ról, azaz egy városi terepjáróról van szó, és az
ilyenfajta autók között Toyota az RX 400 szerény kibocsátásúnak számít. A
hatóságág ezt nem vitatta, de szerinte helytelen egy különösen nagy fogyasztású
és szennyező autó reklámjában azt hangsúlyozni, hogy a jármű teljesen
környezetbarát.


Fo
rrás: The Guardian

 

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás