• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Vizek és palackok

2007.06.22. /
Vizes palackok és palackozott vizek különböző fajtáival találkozunk a boltok polcain. Érdemes nyitva tartani szemünket, mert a különböző elnevezések különböző tartalmat és minőséget jelölnek, és előfordul, hogy végül azt kapjuk, ami a csapból is folyik…

 

Nem mindegy, mit iszunk ... tudják ezt a jogalkotók is. Nem véletlen, hogy - a fogyasztó szempontjából - bonyolult szabályozás egyrészt a vizek minőségét, másrészt azok megkülönböztethetőségét is biztosítja. Magyarországon palackozott víz az alábbi elnevezésekkel hozható forgalomba:

 

Természetes ásványvíz - védett felszín alatti vízrétegből származó, természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból, kútból származó, eredendően szennyeződésmentes víz, összetétele és hőmérséklete állandó, ásványianyag- és nyomelemtartalmának köszönhetően egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik.

Gyógyvíz - olyan természetes ásványvíz, amelynek javallat szerinti fogyasztása mellett bizonyítottan gyógyhatása van. Orvosi szakvélemény alapján a termék címkéjén feltüntetik a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási előírásokat.

Forrásvíz - természetes állapotában emberi fogyasztásra alkalmas víz, amely megfelel az ivóvízre vonatkozó minőségi kritériumoknak. A természetes lelőhelyről való vízkivételre és a palackozás körülményeire szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak.

Palackozott ivóvíz - rendszeres fogyasztásra alkalmas, fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai és radiológiai határértékeknek megfelelő ivóvíz.

Szikvíz - szifonfejes palackban forgalomba hozott szén-dioxiddal (CO2) dúsított ivóvíz.

Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz - olyan ivóvíz, amelynek ásványianyag-tartalmát mesterséges módon állították elő. Dúsításnál kizárólag jogszabályban tételesen felsorolt anyagok és eljárások használhatók, maximális oldottanyag-tartalma nem haladhatja meg a 2500 mg/l -t.

Ízesített víz - természetes és természetazonos aromaanyagokkal, koncentrátumokkal és étkezési savakkal dúsított víz. Érdemes tudni, hogy az ízesített vízre az alapanyagaként felhasznált víz minőségére, mikrobiológiai állapotára és kezelési eljárásaira vonatkozó előírások érvényesek.

A minőséggel, a palackozással és a forgalomba hozatallal kapcsolatos szigorú előírások mellett általános követelmény, hogy a különböző típusú vizek egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek. Tilos például olyan jelölések, illetve a reklámokban olyan megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb emblémák vagy más állítások használata, amelyek alapján az ízesített víz, a palackozott víz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz összetéveszthető a természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel.

Tilos az ugyanazon forrásból származó vizet különböző elnevezésekkel forgalmazni. Emberi megbetegedéssel kapcsolatos megelőző, kezelési jellegű vagy gyógyító tulajdonságot feltüntetni a palackokon csak - orvosi vizsgálattal alátámasztott - engedéllyel lehet.

A palackozott vizek élelmiszernek minősülnek, probléma esetén - a jogszabály értelmében - az élelmiszer-ellenőrző hatóságokhoz fordulhatunk, így a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomáshoz, az ÁNTSz megyei és városi intézeteihez, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez.

 

Az ásványvizek címkéjén az alábbi információkat kell feltüntetni:
*a víz oldott ásványianyag-tartalma;
*a víz jellemző összetevőinek mennyisége;
*a víznyerő hely és a forrás/kút neve;
*alkalmazott kezelési eljárások, például „vastalanítva"; „ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, engedélyezett oxidációs eljárással kezelt"; „engedélyezett ...... eljárással kezelt"; „1,5 mg/l értéknél több fluoridot tartalmaz: csecsemők és 7 évesnél fiatalabb gyermekek általi rendszeres fogyasztásra nem alkalmas".

Ásványvízről bővebben

 

 

Magyarországon természetes ásványvíz illetve gyógyvíz forgalmazására csak az ÁNTSz Országos Tisztifőorvosi Hivatal keretében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága (OGyFI) elismerésével és engedélyével kerülhet sor (kivéve, ha az Európai Unió más tagállamának illetékes hatósága a forgalomba hozatalt engedélyezte).

A természetes ásványvizek bizonyos összetevői nem haladhatják meg a jogszabályok által előírt értékeket, mikrobiológiai kritériumoknak kell megfelelniük, és csak meghatározott kezelési eljárásnak vethetők alá - például vas, mangán, arzén és kénvegyületek kiválasztására, szén-dioxid eltávolítására vagy hozzáadására kerülhet sor. Természetes ásványvizeket csak a vízkivétel környezetében lehet palackozni, és egyéb szigorú kitermelési előírásoknak is meg kell felelniük.

Palackon feltüntethető elnevezések:
*„Természetes ásványvíz"
*„Természetes szénsavat tartalmazó ásványvíz" - legfeljebb a vízkivétel során keletkezett veszteség pótolható a forrásból származó szén-dioxid hozzáadásával
*„Természetes ásványvíz a forrásból származó szén-dioxiddal dúsítva" - a vízadó rétegből származó szén-dioxid hozzáadásával.
*"Szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz" - máshonnan származó szén-dioxid hozzáadásával
*"Ízesített ásványvíz"
*„Természetes szén-dioxiddal dúsított természetes ásványvíz" - 2005.12.31-ig lehetett forgalomban ilyen elnevezésű víz

A szigorú minőségi követelmények mellett részletes szabályok vonatkoznak a palackok feliratozására, a természetes ásványvizek különböző elnevezéseire is.

A szigorú minőségi követelmények mellett részletes szabályok vonatkoznak a palackok feliratozására, a természetes ásványvizek különböző elnevezéseire is.

Jogszabályi feltételek, határértékek teljesülése esetén számos állítás tüntethető fel, így például „csekély ásványianyag-tartalmú", „kloridtartalmú", „savas", „alkalmas nátriumszegény diétához". A vízkivétel helyénél palackozás nélkül fogyasztásra kínált ásványvíz összetételének is jogszabályi kritériumoknak kell megfelelniük, valamint „természetes ásványvízként" árulni is csak az OGyFI elismerésével és engedélyével lehet.

 

Ivóvíz

Az ivóvíz emberi fogyasztásra szolgáló víz, minőségét (fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai és radiológiai határértékek), minőségének ellenőrzését és javítását, a víz kezelését jogi előírások szabályozzák. Az ivóvíz minőségét a vízellátórendszer üzemeltetője meghatározott vizsgálati program szerint köteles független, akkreditált laboratóriumban ellenőriztetni. Ennek végrehajtását az ÁNTSz évente ellenőrzi. A Szolgálat megyei intézetei lépnek fel, ha az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket túllépését észlelik. Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak, a csapvíz minőségéről például a helyi vízművek üzemeltetői, a víz egészségre gyakorolt hatásáról pedig az ÁNTSz városi vagy megyei intézetei adnak felvilágosítást.

Ha az ivóvíz minőségével kapcsolatban bármi gyanúsat észlelünk, haladéktalanul járjunk utána:

  • Ha rozsdás a víz, nézessük meg vízvezetékünket; ha nem otthon van a hiba, értesítsük a vízműveket;
  • Jelentsük vízműnél, a palackos víz forgalmazójánál, gyártójánál a gyanús, szokásostól eltérő ízt, színt, szagot. Ha megbetegedésre gyanakszunk, az ÁNTSz-t is értesítsük (palackokon sorozatszám található, így könnyen azonosítható, mikor, hol palackozták, az esetleges hiba is könnyebben kiszűrhető).
  • Érdemes kikérni lakóhelyünk (vezetékes) ivóvízének minőségére és egészségre gyakorolt hatására vonatkozó adatokat, főleg ha beteg, allergiás illetve kisbaba van a családban.

Az ivóvíz minőségére vonatkozó követelmények egységesek, függetlenül attól, hogy palackozott vagy vezetékes vízről van szó, kezelik vagy kezelés nélkül továbbítják a fogyasztóknak. Ivóvíz és ivóvíz között csak a „tárolóedény" tesz különbséget: palack vagy vízvezeték, ipari tároló vagy üvegpohár. Ki-ki választhat vérmérséklete, pénztárcája és szeméttárolója űrtartalma szerint.

 

Hasznos címek:

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSz), Országos Tisztifőorvosi Hivatal
1097 Budapest, Gyáli út 2-6. (1437 Budapest, Pf. 839.)
Telefon: (1) 476-1100, fax: (1) 476-1390, internet: www.antsz.hu

ÁNTSZ megyei és városi intézeteinek elérhetőségei megtalálhatók a Hivatal honlapján. Az ÁNTSz honlapján szintén megtalálható az összes engedélyezett ásványvíz és gyógyvíz listája is.

Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság
Telefon: (1) 489-5102; (1) 356-1582; gyogyfurdo@oth.antsz.hu

Megtévesztő címkézés, elnevezések vagy reklám miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz (1054, Budapest, Alkotmány u. 5., Telefon: (1) 472-8900, fax: (1) 472-8851, bejelentes@gvh.hu, www.gvh.hu) fordulhatunk.

 

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 6. számában

 

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében