fbpx

| Tudatos Vásárló

Vizek és palackok

Vizes palackok és palackozott vizek különböző fajtáival találkozunk a
boltok polcain. Érdemes nyitva tartani szemünket, mert a különböző
elnevezések különböző tartalmat és minőséget jelölnek, és előfordul,
hogy végül azt kapjuk, ami a csapból is folyik…

 

Nem mindegy, mit iszunk … tudják ezt a
jogalkotók is. Nem véletlen, hogy – a fogyasztó szempontjából – bonyolult
szabályozás egyrészt a vizek minőségét, másrészt azok megkülönböztethetőségét
is biztosítja. Magyarországon palackozott víz az alábbi elnevezésekkel hozható
forgalomba:

 

Természetes
ásványvíz
– védett felszín alatti vízrétegből
származó, természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból, kútból származó,
eredendően szennyeződésmentes víz, összetétele és hőmérséklete állandó, ásványianyag-
és nyomelemtartalmának köszönhetően egészségügyi szempontból előnyös
tulajdonságokkal rendelkezik.

Gyógyvíz – olyan természetes ásványvíz, amelynek javallat szerinti
fogyasztása mellett bizonyítottan gyógyhatása van. Orvosi szakvélemény alapján a
termék címkéjén feltüntetik a javallatokat, ellenjavallatokat és a fogyasztási
előírásokat.

Forrásvíz – természetes állapotában emberi fogyasztásra alkalmas víz, amely
megfelel az ivóvízre vonatkozó minőségi kritériumoknak. A természetes
lelőhelyről való vízkivételre és a palackozás körülményeire szigorú jogszabályi
előírások vonatkoznak.

Palackozott
ivóvíz
– rendszeres fogyasztásra alkalmas, fizikai,
kémiai, bakteriológiai, toxikológiai és radiológiai határértékeknek megfelelő
ivóvíz.

Szikvíz – szifonfejes palackban forgalomba hozott szén-dioxiddal (CO2)
dúsított ivóvíz.

Ásványi anyaggal dúsított ivóvíz – olyan
ivóvíz, amelynek ásványianyag-tartalmát mesterséges módon állították elő.
Dúsításnál kizárólag jogszabályban tételesen felsorolt anyagok és eljárások használhatók,
maximális oldottanyag-tartalma nem haladhatja meg a 2500 mg/l -t.

Ízesített
víz
– természetes és természetazonos
aromaanyagokkal, koncentrátumokkal és étkezési savakkal dúsított víz. Érdemes
tudni, hogy az ízesített vízre az alapanyagaként felhasznált víz minőségére,
mikrobiológiai állapotára és kezelési eljárásaira vonatkozó előírások
érvényesek.

A minőséggel, a palackozással és a
forgalomba hozatallal kapcsolatos szigorú előírások mellett általános
követelmény, hogy a különböző típusú vizek egyértelműen megkülönböztethetőek
legyenek. Tilos például olyan jelölések, illetve a reklámokban olyan
megnevezések, védjegyek, kereskedelmi nevek, márkanevek, illusztrációk, egyéb
emblémák vagy más állítások használata, amelyek alapján az ízesített víz, a
palackozott víz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz összetéveszthető a
természetes ásványvízzel vagy a forrásvízzel.

Tilos az ugyanazon forrásból származó vizet
különböző elnevezésekkel forgalmazni. Emberi megbetegedéssel kapcsolatos
megelőző, kezelési jellegű vagy gyógyító tulajdonságot feltüntetni a palackokon
csak – orvosi vizsgálattal alátámasztott – engedéllyel lehet.

A palackozott vizek élelmiszernek
minősülnek, probléma esetén – a jogszabály értelmében – az élelmiszer-ellenőrző
hatóságokhoz fordulhatunk, így a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és
élelmiszer-ellenőrzési állomáshoz, az ÁNTSz megyei és városi intézeteihez, a
megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségekhez.

 

Az
ásványvizek címkéjén az alábbi információkat kell feltüntetni:

*a víz oldott ásványianyag-tartalma;
*a víz jellemző összetevőinek mennyisége;
*a víznyerő hely és a forrás/kút neve;
*alkalmazott kezelési eljárások, például „vastalanítva”;
„ózonnal dúsított levegőt alkalmazó, engedélyezett oxidációs eljárással
kezelt”; „engedélyezett …… eljárással kezelt”; „1,5 mg/l értéknél több
fluoridot tartalmaz: csecsemők és 7 évesnél fiatalabb gyermekek általi
rendszeres fogyasztásra nem alkalmas”.

Ásványvízről
bővebben

 

 

Magyarországon természetes ásványvíz
illetve gyógyvíz forgalmazására csak az ÁNTSz Országos Tisztifőorvosi Hivatal
keretében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága (OGyFI)
elismerésével és engedélyével kerülhet sor (kivéve, ha az Európai Unió más
tagállamának illetékes hatósága a forgalomba hozatalt engedélyezte).

A természetes ásványvizek bizonyos
összetevői nem haladhatják meg a jogszabályok által előírt értékeket,
mikrobiológiai kritériumoknak kell megfelelniük, és csak meghatározott kezelési
eljárásnak vethetők alá – például vas,
mangán, arzén és kénvegyületek kiválasztására, szén-dioxid eltávolítására vagy hozzáadására kerülhet sor. Természetes
ásványvizeket csak a vízkivétel környezetében lehet palackozni, és egyéb
szigorú kitermelési előírásoknak is meg kell felelniük.

Palackon
feltüntethető elnevezések:

*„Természetes
ásványvíz”
*„Természetes szénsavat tartalmazó
ásványvíz” – legfeljebb a vízkivétel során keletkezett veszteség pótolható a
forrásból származó szén-dioxid hozzáadásával
*„Természetes ásványvíz a forrásból származó
szén-dioxiddal dúsítva” – a vízadó rétegből származó szén-dioxid hozzáadásával.
*”Szén-dioxiddal dúsított természetes
ásványvíz” – máshonnan származó szén-dioxid hozzáadásával
*”Ízesített ásványvíz”
*„Természetes szén-dioxiddal dúsított
természetes ásványvíz” – 2005.12.31-ig lehetett forgalomban ilyen
elnevezésű víz

A szigorú minőségi követelmények mellett
részletes szabályok vonatkoznak a palackok feliratozására, a természetes
ásványvizek különböző elnevezéseire is.

A szigorú minőségi követelmények mellett
részletes szabályok vonatkoznak a palackok feliratozására, a természetes
ásványvizek különböző elnevezéseire is.

Jogszabályi feltételek, határértékek
teljesülése esetén számos állítás tüntethető fel, így például „csekély
ásványianyag-tartalmú”, „kloridtartalmú”, „savas”, „alkalmas
nátriumszegény
diétához”.
A vízkivétel helyénél palackozás nélkül
fogyasztásra kínált ásványvíz összetételének is jogszabályi
kritériumoknak kell
megfelelniük, valamint „természetes ásványvízként” árulni is csak az
OGyFI
elismerésével és engedélyével lehet.

 

Ivóvíz

Az ivóvíz emberi fogyasztásra szolgáló víz,
minőségét (fizikai, kémiai, bakteriológiai, toxikológiai és radiológiai
határértékek), minőségének ellenőrzését és javítását, a víz kezelését jogi
előírások szabályozzák. Az ivóvíz minőségét a vízellátórendszer üzemeltetője
meghatározott vizsgálati program szerint köteles független, akkreditált
laboratóriumban ellenőriztetni. Ennek végrehajtását az ÁNTSz évente ellenőrzi.
A Szolgálat megyei intézetei lépnek fel, ha az ivóvíz minőségére vonatkozó
határértékeket túllépését észlelik. Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok
nyilvánosak, a csapvíz minőségéről például a helyi vízművek üzemeltetői, a víz
egészségre gyakorolt hatásáról pedig az ÁNTSz városi vagy megyei intézetei
adnak felvilágosítást.

Ha az ivóvíz minőségével kapcsolatban bármi
gyanúsat észlelünk, haladéktalanul járjunk utána:

  • Ha rozsdás a víz, nézessük meg
    vízvezetékünket; ha nem otthon van a hiba, értesítsük a vízműveket;
  • Jelentsük vízműnél, a palackos víz
    forgalmazójánál, gyártójánál a gyanús, szokásostól eltérő ízt, színt, szagot.
    Ha megbetegedésre gyanakszunk, az ÁNTSz-t is értesítsük (palackokon sorozatszám
    található, így könnyen azonosítható, mikor, hol palackozták, az esetleges hiba
    is könnyebben kiszűrhető).
  • Érdemes kikérni lakóhelyünk (vezetékes)
    ivóvízének minőségére és egészségre gyakorolt hatására vonatkozó adatokat,
    főleg ha beteg, allergiás illetve kisbaba van a családban.

Az ivóvíz minőségére vonatkozó
követelmények egységesek, függetlenül attól, hogy palackozott vagy vezetékes
vízről van szó, kezelik vagy kezelés nélkül továbbítják a fogyasztóknak. Ivóvíz
és ivóvíz között csak a „tárolóedény” tesz különbséget: palack vagy vízvezeték,
ipari tároló vagy üvegpohár. Ki-ki választhat vérmérséklete, pénztárcája és
szeméttárolója űrtartalma szerint.

 

Hasznos címek:

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálat (ÁNTSz), Országos Tisztifőorvosi Hivatal

1097 Budapest, Gyáli út
2-6. (1437 Budapest, Pf. 839.)
Telefon: (1) 476-1100, fax: (1) 476-1390, internet: www.antsz.hu

ÁNTSZ megyei és városi intézeteinek
elérhetőségei megtalálhatók a Hivatal honlapján. Az ÁNTSz honlapján szintén megtalálható az
összes engedélyezett ásványvíz és gyógyvíz listája is.

Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi
Főigazgatóság

Telefon: (1) 489-5102; (1) 356-1582; gyogyfurdo@oth.antsz.hu

Megtévesztő címkézés, elnevezések vagy
reklám miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz (1054, Budapest, Alkotmány
u. 5., Telefon: (1) 472-8900, fax: (1) 472-8851, bejelentes@gvh.hu,
www.gvh.hu)
fordulhatunk.

 

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 6. számában

 

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás