Kennelnek nevezzük azt a ráccsal vagy deszkával határolt
területet, ahol kutyákat tartanak. Egy kennel mérete 2-től akár 30
négyzetméterig is terjedhet (bár ez utóbbi ritka). Egy-egy kennelben jobb
esetben 2 kutya lakik, kevésbé jó esetben 20 is elvegetál.

Minden nap kapnak enni, összeszedik az ürüléküket és olykor,
ha önkéntesek tévednek a menhelyre, kiviszik őket sétálni is.

Kutyák ezrei élnek menhelyeken ilyen kennelekben
országszerte. Hogy kerülnek oda? Van, akit személyesen a gazdi ad le. Lágyabb
gerincű embertársaink a kutyust éjjel kötik ki a menhely kapujába, vagy
bedobják a kerítésen. Emellett nagy divat kidobálni a kutyust a kocsiból
országúton vagy erdőszélen. Gyakori, hogy nőstény kutyákat akkor tesznek
lapátra, mikor kiderül, hogy vemhesek vagy miután ellettek. Így aztán sok
kutyus már eleve a menhelyen nő fel…

Karácsony környékén egyre több otthonban kerül terítékre a
kutya-téma. Egy kiskutya társasága szeretetet, jókedvet és elfoglaltságot
jelent, emellett persze rendszerességre és felelősségre nevel, így igazán nem
meglepő, hogy gyerekek és idősek mellé ugyanolyan gyakran ajánlják, mint
házőrző szerepre. Kutyát tartani problémákkal jár ugyan, és olykor igen-igen
fárasztó, de semmi kétség nem férhet hozzá, hogy nagyon hálás feladat.

A menhelyről származó kutyusokkal kapcsolatban gyakorta merülnek
fel a következő aggályok:
– „nem fajtatiszták, tehát nem tudni, milyen vér folyik az
ereikben”
– „nem fiatalok, tehát nem igazán nevelhetőek”
– „lelkileg sérültek, tehát agresszívek”
– „betegek, bolhásak, tetvesek, férgesek…”
(egy bulvárlap szakcikke
szerint egyes kutyák még aids-esek is lehetnek!!!)

Ezen aggályok egy része nem alaptalan, azonban ilyen formában,
elnézést az egyszerű kifejezésért, butaság.

A menhelyről hozott kutyák valóban hozhatnak magukkal
jellegzetes problémákat, amelyeket a tenyésztőtől vásárolt fajkutyák nem. Ezért
jött létre az Aktív Menhely Segítők Köre, és ezen belül a Gazditoborzó csoport, amelynek önkéntesei az örökbefogadást
megnehezítő körülmények orvoslásában nyújtanak segítséget a jelentkezőknek.

Visszatérve az aggályokra…

Ami a fajtisztaságot illeti, érvek és ellenérvek szép
számmal sorakoznak mindkét oldalon. Mára már köztudott például, hogy a sarki
koktélok és játszótéri keverékek egészsége és idegrendszere jóval stabilabb
törzskönyvezett, díjnyertes társaiknál, tehát nyugodtabbak, egészségesebbek, és
tovább élnek.

A menhelyre kerülő kölyökkutyákat hamar elkapkodják, míg a
felnőtt ebek akár évekre is ott ragadhatnak, míg végre gazdira találnak. Sajnos
élénken él a köztudatban az nagy tévedés, hogy csak kölyök kutyát érdemes
örökbe fogadni. Épp ellenkezőleg, a felnőtt kutyák nagy része hamar megszokja
az új helyet, hálás minden jó szóért és készséggel alkalmazkodik új otthona
szabályaihoz. Éppen azért, mert megélte, mert jól tudja, milyen család nélkül,
vagy éppen nem megfelelő családban élni, mélyebben és hevesebben szereti azokat,
akik végre jól bánnak vele.

Azt, hogy a kutyák mennyire bolhásak vagy férgesek, menhelye
válogatja. Ahol jobbak az anyagi körülmények, ott az ilyesmire nagyon
odafigyelnek. Ahol szűkebb a nadrágszíj, ott feltétlenül szükséges a befogadás
előtt orvosi ellenőrzést szervezni.

Többek között ebben segítenek a hozzájuk fordulóknak a Gazditorbozók. A lelkes és tapasztalt
„kutyaügyi önkéntesek” természetesen a kutya kiválasztásában, befogadásában,
beilleszkedésében és ivartalanításának megszervezésében is részt vesznek, attól
függően, hogy a gazdiknak mi okoz épp gondot. A menhelysegítők elérhetők a menhelysegitok@freemail.hu email
címen.

Szeretetteljes, bájos és jó természetű kutyák ezrei várnak
gazdára szerte a menhelyeken. Van közöttük kicsi és nagy, öreg és fiatal,
játékos és bújós, félénk és harcias, kajla és komoly, magának való és
nagyvilági kutya… Egyszóval nincs, aki ne találná meg közöttük az éppen neki
valót!