| Tudatos Vásárló
Védjegyezési kezdeményezések – fair trade termékek a szupermarketek polcain
Az egyik újabb, és rendületlenül fejlődő lehetőség a méltányos kereskedelemből származó termékek népszerűsítésére a címkézés. Ez Hollandiából ered, először 1988-ban alkalmazták.
A fair trade betör a
szupermarketekbe
A címkézés
célja a megszokott kereskedelmi csatornák igénybevétele, a fair trade
termékekhez való nagyobb hozzáférés érdekében. Így itt valamelyest hiányzik a
termelő és a lerakat közötti bizalmas, közeli kapcsolat, a hagyományos fair
trade -hez viszonyítva. Itt az importőrök és kereskedők profitorientált
kereskedelmi cégek. A termékeket megszokott kiskereskedelmi lerakataikon
keresztül értékesítik. Meghatározott követelményrendszer teljesítése esetén
viszont a cég jogosult a méltányos kereskedelmet igazoló védjegyet szerepeltetni
áruján. A címkét a fair trade minősítő ügynökségek ítélik oda, így jelezve a
vásárlónak, hogy az áruk termelése és a marketing lánc a fair trade alapelveinek
figyelembevételével működik. Az EU-ban használatos négy méltányos kereskedelmi
védjegy: “Max Havelaar”, “Transfair”, a “Fairtrade Mark” és a “Rättvisemärkt”. A
védjegyet odaítélő szervezetek mind az FLO tagjai (Nemzetközi Fair Trade Címkéző
Szervezetek), amely az EU és nemzetközi szinten koordináló szerepet tölt be.
Egyelőre ezeket a termékeket a nyugat-európai szupermarketek polcain
kereshetjük.
Feltételek
Az odaítéléssel
foglalkozó szervezetek lefektetik azokat a kritériumokat, amiknek meg kell
felelni egy fair trade védjegyet viselő terméknek. Az odaítélési kritériumokat
nemzetközi szinten egyeztetve, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSz
Agenda 21 (környezetvédelmi akcióprogram) ajánlásaival összhangban, termékenként
határozzák meg. Így a termelési rendszerek és kereskedelmi minták speciális
jellemzőit is figyelembe tudják venni. Az említett ajánlások olyan területeket
fednek le, mint a munkafeltételek, mérgező rovarirtók folyókba és az ivóvízbe
kerülésének ellenőrzött megakadályozása, a természetes ökoszisztéma
védelme.
Ellenőrzés, nyilvántartás
A
termelők és kereskedők jelentkezhetnek ezeknél a szervezeteknél, hogy jogot
szerezzenek a fair trade védjegy áruikon való megjelentetésére. Ezt a jogot
akkor nyerik el, ha az odaítéléssel foglalkozó ügynökség kielégítően
megbizonyosodik arról, hogy a fejlődő országokban élő termelőktől importált áruk
megfelelnek a termelésre és marketingre vonatkozó méltányos kereskedelmi
alapelveknek. A kritériumoknak megfelelő termelőket és importőröket felveszik a
nemzetközi fair trade nyilvántartásba. A méltányos kereskedelemből származó
termékeket forgalmazni kívánó kereskedőknek bejegyzett forrásoktól kell
vásárolniuk, és saját üzletvitelüknek is meg kell felelnie a vonatkozó
vizsgálati követelményeknek.
Az odaítéléssel foglalkozó szervezetek felelősek a
termelők, importőrök és kereskedők folyamatos ellenőrzéséért, hogy azok biztosan
megérdemeljék a fair trade védjegyek használatát, és hogy szigorúan betartsák a
kritériumokat.
Eljárási díjak, illetékek
A fair
trade védjegyezési eljárások költségeit az importőrök és kereskedők által
fizetett eljárási illetékekből fizetik. Ezeket az illetékeket a forgalom és az
eladás mennyisége alapján számítják ki. Az ügynökségek célja, hogy az eljárási
illetékekből finanszírozzák tevékenységüket. Ez viszont csak akkor lehetséges,
ha elég nagy volumenű kereskedelem épül fel, mivel a regisztrációs és
illeték-költségeket azon a szinten kell megállapítani, amelyen az importőrök és
kereskedők számára ez még megtérül, és biztosítja, hogy a részvételük a
méltányos kereskedelmen további hasznot generál a termelőknek. Ezért kezdetben
az odaítéléssel foglalkozó ügynökségek költségei magasabbak lehetnek a
bevételeiknél, és többen szorulnak egyéb forrásokból, például kormányoktól és
fejlesztéssel foglalkozó civilszervezetektől származó pénzügyi támogatásra.
A fair
trade címke azt igazolja, hogy a termelési és marketing folyamatok megfelelnek a
méltányos kereskedelem kritériumainak. Ez a védjegy a többi, törvény által
meghatározott címkézési kötelezettségen (mint a minőségi besorolás, származás
feltüntetése) kívül esik.