• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Védjegyezési kezdeményezések - fair trade termékek a szupermarketek polcain

2005.02.09. /
Az egyik újabb, és rendületlenül fejlődő lehetőség a méltányos kereskedelemből származó termékek népszerűsítésére a címkézés. Ez Hollandiából ered, először 1988-ban alkalmazták.

A fair trade betör a szupermarketekbe
A címkézés célja a megszokott kereskedelmi csatornák igénybevétele, a fair trade termékekhez való nagyobb hozzáférés érdekében. Így itt valamelyest hiányzik a termelő és a lerakat közötti bizalmas, közeli kapcsolat, a hagyományos fair trade -hez viszonyítva. Itt az importőrök és kereskedők profitorientált kereskedelmi cégek. A termékeket megszokott kiskereskedelmi lerakataikon keresztül értékesítik. Meghatározott követelményrendszer teljesítése esetén viszont a cég jogosult a méltányos kereskedelmet igazoló védjegyet szerepeltetni áruján. A címkét a fair trade minősítő ügynökségek ítélik oda, így jelezve a vásárlónak, hogy az áruk termelése és a marketing lánc a fair trade alapelveinek figyelembevételével működik. Az EU-ban használatos négy méltányos kereskedelmi védjegy: "Max Havelaar", "Transfair", a "Fairtrade Mark" és a "Rättvisemärkt". A védjegyet odaítélő szervezetek mind az FLO tagjai (Nemzetközi Fair Trade Címkéző Szervezetek), amely az EU és nemzetközi szinten koordináló szerepet tölt be. Egyelőre ezeket a termékeket a nyugat-európai szupermarketek polcain kereshetjük.

Feltételek
Az odaítéléssel foglalkozó szervezetek lefektetik azokat a kritériumokat, amiknek meg kell felelni egy fair trade védjegyet viselő terméknek. Az odaítélési kritériumokat nemzetközi szinten egyeztetve, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az ENSz Agenda 21 (környezetvédelmi akcióprogram) ajánlásaival összhangban, termékenként határozzák meg. Így a termelési rendszerek és kereskedelmi minták speciális jellemzőit is figyelembe tudják venni. Az említett ajánlások olyan területeket fednek le, mint a munkafeltételek, mérgező rovarirtók folyókba és az ivóvízbe kerülésének ellenőrzött megakadályozása, a természetes ökoszisztéma védelme.

Ellenőrzés, nyilvántartás
A termelők és kereskedők jelentkezhetnek ezeknél a szervezeteknél, hogy jogot szerezzenek a fair trade védjegy áruikon való megjelentetésére. Ezt a jogot akkor nyerik el, ha az odaítéléssel foglalkozó ügynökség kielégítően megbizonyosodik arról, hogy a fejlődő országokban élő termelőktől importált áruk megfelelnek a termelésre és marketingre vonatkozó méltányos kereskedelmi alapelveknek. A kritériumoknak megfelelő termelőket és importőröket felveszik a nemzetközi fair trade nyilvántartásba. A méltányos kereskedelemből származó termékeket forgalmazni kívánó kereskedőknek bejegyzett forrásoktól kell vásárolniuk, és saját üzletvitelüknek is meg kell felelnie a vonatkozó vizsgálati követelményeknek.

Az odaítéléssel foglalkozó szervezetek felelősek a termelők, importőrök és kereskedők folyamatos ellenőrzéséért, hogy azok biztosan megérdemeljék a fair trade védjegyek használatát, és hogy szigorúan betartsák a kritériumokat.

Eljárási díjak, illetékek
A fair trade védjegyezési eljárások költségeit az importőrök és kereskedők által fizetett eljárási illetékekből fizetik. Ezeket az illetékeket a forgalom és az eladás mennyisége alapján számítják ki. Az ügynökségek célja, hogy az eljárási illetékekből finanszírozzák tevékenységüket. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha elég nagy volumenű kereskedelem épül fel, mivel a regisztrációs és illeték-költségeket azon a szinten kell megállapítani, amelyen az importőrök és kereskedők számára ez még megtérül, és biztosítja, hogy a részvételük a méltányos kereskedelmen további hasznot generál a termelőknek. Ezért kezdetben az odaítéléssel foglalkozó ügynökségek költségei magasabbak lehetnek a bevételeiknél, és többen szorulnak egyéb forrásokból, például kormányoktól és fejlesztéssel foglalkozó civilszervezetektől származó pénzügyi támogatásra.

A fair trade címke azt igazolja, hogy a termelési és marketing folyamatok megfelelnek a méltányos kereskedelem kritériumainak. Ez a védjegy a többi, törvény által meghatározott címkézési kötelezettségen (mint a minőségi besorolás, származás feltüntetése) kívül esik.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében