• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Válts fenntartható életmódra!

2005.06.22. /
„A fogyasztókat egyre erősebben érdekli az általuk vásárolt termékek 'mögötti világ'.
Az áron és a minőségen kívül azt is tudni akarják, ki, hol és hogyan gyártotta.”
[Klaus Töpfer, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója]

Mit is jelent a fenntarthatóság nekünk, egyéneknek? Mit tehetünk, hogy felelősségteljesebbek legyünk? Mindannyiunknak ugyanazt kell tennie? Mit csináljunk először: védjük a környezetet, vagy vessünk véget a szegénységnek? Mi előrébb való: saját egészségünk vagy a Földé? Nehéz kérdésekre sosem egyszerű a válasz.

A fenntartható fogyasztás egy olyan ügy, ami folytonos változásban van, és a válaszok csak ritkán feketék vagy fehérek. Ennek ellenére van néhány alapelem, amiből a teljes kép összeáll.

Ha megtartjuk jelenlegi fogyasztási szokásainkat, nem túl biztatóak a kilátásaink a jövőre nézve. A becslések szerint a túllegeltetésnek és az erdőirtásnak köszönhetően bolygónk Írországéval megegyező nagyságú termőterületet veszít minden évben. Meddig mehet ez így tovább?

Minél nagyobb mértékben károsítjuk a környezetet, annál inkább kockáztatjuk a saját és a jövőbeli generációk sorsát. A Föld egészsége a mi egészségünk. Mindennap 50 növényfaj hal ki. Mennyi ez hetente, havonta, évente? A tudósok szerint sok betegség gyógyszerét a növények rejtik. Így minden elpusztított faj nemcsak az ökoszisztéma javíthatatlan sérülését jelenti, hanem a jövőbeli fejlődés lehetőségének elvesztése is egyben.

A World Wildlife Fund (WWF) adataiból kiderül, hogy egy átlagos világpolgár egyévi fogyasztásának megtermeléséhez, és a fennmaradó szemét elhelyezéséhez 2,3 hektárra van szükség (egy hektár kb. egy focipálya területe) . Ez 40%-kal több a fenntarthatónál.

Ráadásul minden évben eggyel több hektárra van szükségünk, mint az előzőben.

Tehát mindannyian ugyanolyan mértékben vagyunk felelősek? Nem, nem igazán. Ha európai vagy, ennek a területnek a kétszeresére van szükséged, ha amerikai, akkor a 25-szörösére. És ha bangladesi, akkor csak a harmadára. Ez azt is jelenti, hogy a fogyasztás eloszlása nagyon kiegyensúlyozatlan.  

A világ leggazdagabb 20%-a használja el a Föld természeti erőforrásainak mintegy 75%-át. Gondolj bele: az USA-ban a bolygó lakosságának 6%-a él, de erőforrásainak hatalmas hányadát: 30%-át fogyasztja.

A világ 225 leggazdagabb emberének vagyona megegyezik a legszegényebb 47%, azaz 2,5 milliárd ember éves jövedelmével.

Az elosztásról szólva, sokan azt hiszik, hogy a Föld nem termel elegendő élelmiszert az emberiség eltartására. Ez nem igaz. Az élelmiszer egyenlőtlen elosztása a fő oka annak, hogy 800 millió alultáplált ember él bolygónkon..

Kegyetlen kontraszt, hogy egy 2000-ben közzétett brit jelentés szerint mintegy 400 millió font (142 milliárd Ft) értékű – elpazarolt! – élelmiszer kerül hulladéklerakókba vagy szemétégetőkbe. Ami még ennél is borzasztóbb: nemrégiben egy amerikai kormányzati tanulmányban kimutatták, hogy az USA-ban termelt élelmiszer több mint negyedét nem eszik meg.

Összegzésül megállapíthatjuk: a tények is alátámasztják, hogy a fenntartható fogyasztás nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem hozzájárulhat ahhoz, hogy mindenki emberhez méltó életszínvonalon élhessen.

Kerüljenek a helyükre a fontos dolgok:

- alapfokú oktatás mindenkinek (1 500 milliárd Ft) vagy az Egyesült Államokban eladott kozmetikumok (2 000 milliárd Ft)
- víz és higiénia mindenkinek (2 250 milliárd Ft) vagy fagyi Európában (2 750 milliárd Ft)
- alapvető egészségügyi ellátás és élelem mindenkinek (3 250 milliárd Ft) vagy állateledelek Európában és az USA-ban (4 250 milliárd Ft)
- nőgyógyászati ellátás minden nőnek (3 000 milliárd Ft) vagy parfümök Európában és az USA-ban (3 000 milliárd Ft)

A cikk eredetije a youthXchange című kiadványban olvasható.









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében