• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Valóban szükség van játékokra?

2009.12.15. /
Az Ethical Consumer cikke arról, hogy milyen játékokat érdemes valóban megvennünk csemetéinknek, és milyen alternatívái vannak a drága játékoknak.

A játékipar agresszív marketingjével kapcsolatos kételyek odáig fajultak, hogy egyre több szülő gondolkodik el azon, akarja-e egyáltalán gyermekeit játékok közelébe engedni. A teljes játékszer-mentes élet talán túlzásnak tűnik, de hány szülő volt már tanúja annak, hogy miután gyereke kibontotta a drága karácsonyi ajándékot, egész nap elbűvölve játszott a csomagolással ügyet, se vetve az ajándékra..

Liz Hollis újságíró összeállított egy listát azokról az alapvető játékokról, amelyeknek minden játékpolcon ott a helyük. Ugyanakkor hangsúlyozza, nem a játék funkciója fontos, hanem az, hogy egy gyerek mit tud kezdeni vele.

E cikk szerzője - akit gyerekkorában édesanyja eltiltott az ITV-től (Független Televízió, Nagy-Britannia), hogy megelőzze a reklámok által gerjesztett szülőnyaggatást - sok boldog emléket őriz űrállomások, babaházak építéséről, amelyek kellékeit a konyhai nagy „kincsesládából" szerezte. Ebbe a dobozba vándorolt minden használt tojástartó, joghurtos pohár, „pukkasztós" fólia, madzag... 

Liz Hollis által ajánlott játékok

1 éves kor alatt: tükrök; csörgők; ágy fölé függeszthető, koncentrációt növelő játékok; puha könyvek; puha játékok.

1-3 éves korban: labda; fűzögetős játékok; csészerakosgató játék; húzogatható-tologatható játékok; homokozó és vízi játék; zsírkréta és papír; vízlocsoláshoz műanyag kanna és csőrös kiöntők.

3-5 éves korban: jelmezek; filctollak; kifestőkönyv és papír; szobai sátor; kirakójáték; műanyag teáskészlet.

5-7 éves korban: ugrókötél; játékkártya; kis emberfigurák; postahivatal játékkészlet.

7-10 éves korban: Scrabble Junior; társasjátékok; különböző gyűjtemények; pénzesdoboz.

Azok a szülők, akiket megijeszt, hogy „hulladékból" kell kitalálniuk játékokat, és meg vannak győződve saját kreativitásuk teljes hiányáról, egyre több könyvsorozat áll rendelkezésre arról, hogyan tudják a felesleges tárgyakat kreatív módon játékká alakítani, és ismét hasznosítani.

Hasznos forrás a Natural Collection nevű nagy-britanniai ökoáruházban kapható The Five Miles (Az öt mérföld) sorozat, akárcsak a Development Education Project (Fejlesztési Oktatás Projekt) online könyvesboltja. A Natural Collection és a független lemezboltok kínálatában megtalálható a Putuyamo lemezsorozat, amelyet kifejezetten gyermekeknek terveztek, hogy a korukhoz illő dalokon keresztül megismertessék velük a világ különböző tájainak zenéjét. 

Szeretnél ötletet kapni, hogyan készíthetsz te is hulladékból játékot, ruhát vagy dekorációt? Látogass el az alábbi oldalakra:

Cellux Csoport

Medence Csoport

A nagyobb kerttel rendelkező szerencsés családok vagy azok, akiknek van beleszólásuk közösségi játszóterek kialakításába, beszerezhetik a Forestry Comission (Erdészeti Közösség) által kiadott gyakorlati útmutatót. Ez alapján természetes anyagokból építhetnek olyan játszóteret, amely serkenti a gyerekek képzelőerejét és kalandvágyát, emellett kiváltja az egyhelyben ülős, elhízást elősegítő játékkonzolok kultúráját. A kalauz angol nyelven letölthető itt.

A szülő dilemmája természetesen az, hogy milyen messzire mehet el a tiltakozásban a játékipar alattomos marketingjével szemben, miközben félti csemetéjét a megvető pillantásoktól, amiért nincsenek meg neki a beilleszkedéshez „szükséges" játékok. Minden szülő szeretné elkerülni az érzést, hogy megadta magát a közösség nyomásának, de ehhez rendkívül érzékenységgel kell felismernie gyermeke közelében az erőszakoskodást és a kirekesztést. Továbbá erős erkölcsi támogatást kell nyújtania, ha gyereke nem illik bele az őt körülvevő társaságba.

 

Új betegség a természethiány

Az angliai gyerekek több mint egyharmada rendelkezik saját számítógéppel vagy laptoppal, kétharmada pedig játékkonzollal, és egynegyedük szülői felügyelet nélkül internetezhet. A televízió, a számítógép és a játékkonzolok előtt töltött időt összegezve átlagosan napi 5 órát és 18 percet töltenek képernyő előtt, ami összesen évi 2000 órát jelent. Ez hozzávetőlegesen másfélszer annyi idő, mint amit családjukkal töltenek, és több mint kétszerese az iskolában töltött időnek.

A képernyő már nem nevezhető „elektronikus bébiszitternek", amely hosszabb-rövidebb ideig lefoglalja a gyerekeket, ugyanis ők már teljesen elmerülnek ebben a világban. A gyermekkor megszokott mintái teljesen megváltoztak, a mai gyerekek korában már a reklámok világa dominál.

Ennek egyik következménye a „természethiány" (nature deficit disorder). A legújabb kutatásokból kiderül, hogy a 8 éves gyerekek átlagosan 25%-kal több Pokémon karaktert ismernek fel, mint vadállat fajt. A zoológusok fanyar humorú következtetése pedig az, hogy a Pokémon alkotói sokkal jobb munkát végeznek a figyelemfelkeltésben, mint a természetvédők.

 

Készült az Ethical Consumer 2009. november/decemberi számában megjelent cikk alapján. Közzétéve a kiadó engedélyével. Fordította: Nádor Judit.

Kép [cc] debbie







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében