fbpx

| Zölden és Nyereségesen

A vállalatok társadalmi felelőssége Magyarországon: aktuális vélemények, elvárások és tájékoztatás

Egyre több vállalat ad ki társadalmi jelentést világszerte, de a vállalati értékek, elkötelezettség kifejezésének ez a módja Magyarországon is kezd lassan elterjedni.

A World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) szerint a vállalatok társadalmi felelőssége (angol műszóval: CSR – Corporate Social Responsibility) a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Mindezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyi közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik, azzal a céllal, hogy az életszínvonalukat emeljék. A vállalatok társadalmi szerepének ez a fajta megfogalmazása Magyarországon még keveseknek hangzik ismerősen, mégis várható, hogy a vállalatoknak ilyen jellegű elvárásokkal is egyre inkább szembe kell nézniük.

A Szonda Ipsos 2OO2-es felmérése az érdeklődő közvéleményt és a véleményformálókat kérdezte arról, hogyan látják a Magyarországon működő vállalatok társadalmi felelősségét. A felmérésből kitűnik, hogy mind a megkérdezetteknek, mind a vállalatoknak egyértelműbben kell megfogalmazni, hogyan is szeretnének kommunikálni ebben a témában.

A felmérés szerint a magyar közvélemény jóval többet vár a vállalatoktól, mint csupán “profittermelést, adófizetést, illetve munkahelyteremtést”. A megkérdezettek nagy többsége a termékek minősége és az alkalmazottakkal szembeni bánásmód alapján alkot véleményt a vállalatokról, vagyis a társadalmi szempontból felelős viselkedés esetében kevesen tekintenek túl a cég kapuin. A tájékozottabbak a vállalat etikus viselkedését, környezeti elkötelezettségét, a szponzorálási, jótékonysági tevékenységet, valamint a vállalati kommunikációt is figyelembe veszik.

A felmérés megmutatta, hogy a megkérdezettek szerint a vállalatok csak kismértékben teljesítik ezeket az elvárásokat, a közvélemény úgy érzi, nincs megfelelő módja információt szerezni arról, hogy valójában hogyan tevékenykednek a cégek. A legrosszabb minősítést a cégek a korrupció, a környezetvédelem, a profitszerzés tisztességessége szempontjából kapták a megkérdezettektől, ezenkívül a válaszadók egy része szeretne részletesebb tájékoztatást kapni a gyártott termékek veszélyeiről.

Az ún. véleményformálók, (a kormányzati, önkormányzati képviselők, a sajtó és a nagyvállalatok képviselői, illetve egyetemi, tudományos kutatók) körében végzett interjúk során a megkérdezettek nagy hangsúlyt helyeztek a multinacionális vállalatok szerepére. Többet, példamutató magatartást várnak el ezektől a cégektől. Konkrét elvárásként megfogalmazódott, hogy nem elegendő az elkötelezettség kifejezése szóban, írott formában, a vállalatoknak több konkrét kezdeményezéssel kellene bizonyítaniuk, hogy komolyan veszik társadalmi felelősségüket.

A közvélemény több forrásból tájékozódik a vállalatok tevékenységéről társadalmi felelősségük szempontjából. A médiahírek, a “szóbeszéd” után a csomagoláson feltüntetett információk és a cégektől származó jelentések csak másodlagos jelentőségűnek bizonyultak. Minden formában több tájékoztatást igényel a közvélemény, bár a tájékoztatás különböző módjaiba vetett bizalom igen változó. A nagy többség kevésbé bízik meg a közvetlenül a vállalatoktól származó információkban, sokkal inkább szeretnének független jelentéseket látni, vagy a vállalatok jelentéseiről megismerni független (civil, kormányzati, külső) szakemberek véleményét. Az is megfogalmazódott, hogy a marketing-tevékenység és a társadalmi szempontból felelős tevékenységről szóló tájékoztatás nem válik el eléggé egymástól.

A felmérés általános tanulságaként megfogalmazhatjuk, hogy a magyar közvélemény többé-kevésbé kialakult elvárásokkal fordul a vállalatok felé azok társadalmi felelősségével kapcsolatban, igénye van az ilyen témájú információra és ezek birtokában készen áll a vállalatok társadalmi felelősségének értékelésére.

Magyarországon a környezeti jelentések a leginkább ismertek, a fenntarthatósági jelentések most vannak elterjedőben, és egyes cégek készülnek társadalmi felelősségük megfogalmazására is (az első ilyen jelentés 2003 közepén látott napvilágot). Ez leginkább azokra a vállalatokra jellemző, amelyek tevékenységük folytán jelentős (vagy erősen kritizált) hatást gyakorolnak a társadalomra. A fentiekben elemzett felmérés szerint a közvélemény igényli, hogy a jelentésekben megismerhesse külső, független szakértő véleményét is. A KÖVET igyekszik ebben a folyamatban tevékenyen részt venni, felhasználva eddigi tapasztalatait a környezeti- és fenntarthatósági jelentések minősítésében. Reményeink szerint ebbe az értékelő folyamatba bevonhatók lesznek a közvélemény képviselői, hogy az elvárások megfogalmazódjanak a vállalatok felé és kialakuljanak azok a fórumok, amelyeken építő párbeszéd alakulhat ki.

Juranics Judit/KÖVET

A cikk megjelent a Zölden és Nyereségesen c. KÖVET Hírlevél 18. számában 2003-ban.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás