Amikor a vállalatok fenntarthatóságáról, környezeti teljesítményéről vagy társadalmi felelősségvállalásáról beszélünk szakmai körökben, egyre inkább elhangzik az érv: mindezek előbb-utóbb „versenytényezővé” válnak, a fogyasztók is egyre tudatosabbak, és nyomást gyakorolnak majd a vállalatokra.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) a GFK-val együttműködve próbára tette ezt a feltételezést. Azt vizsgálták, mennyire tájékozott, milyen véleményen van a magyar felnőtt lakosság a vállalatok társadalmi szerepvállalásáról és a fenntartható fejlődés fogalomköréről.

A kutatást a BCSDH kezdeményezésére a GFK végezte el. A kérdéseket, témákat a BCSDH tagjai, valamint a GFK munkatársai közösen, intuitív módon alakították ki (külső CSR-szakértőt nem vontak be a kutatás kidolgozásába). Tervezik, hogy minden évben megismétlik a kutatást, és figyelemmel kísérik a változást, amelynek előidézésében ők is közreműködnének (elsősorban a kormányzati döntések befolyásolásával).

Tájékozatlanok a magyarok?

A közvélemény-kutatás adatai alapján elmondható, hogy a lakosság mindössze 14%-a rendelkezik hozzávetőleges információval és mindössze 3%-a tudott pontos fogalmi meghatározást adni a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. A vásárlói tudatosság a magyar lakosság harmadára jellemző. A vállalatok által előállított termékek, illetve kínált szolgáltatások kiválasztásakor a válaszadók közel 10%-a fordít figyelmet arra, hogy a megvásárolt termékek mennyire követik a fenntartható fejlődés szempontjait.

Jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, magasabb státuszú és jobb jövedelmi helyzetben lévő válaszadók voltak informáltabbak és adtak pozitívabb válaszokat.

A válaszadók 54%-a igényelne több információt, ez komoly feladatot jelent mind az üzleti szférának, de más szereplőknek is: civil szervezeteknek, kormányzatnak, hatóságoknak. A bővebb felvilágosítást igénylő válaszadók többsége a 20-39 éves korosztályba, valamint régiós besorolás szerint a Közép-Dunántúlon, valamint az Észak-Magyarországon élők közé tartoznak.

Sajnos a válaszadók 44%-a nem lenne hajlandó többet fizetni a fenntarthatóbb termékekért. De ne riasszon el minket ez az arány, hiszen hiteles és megbízható információk birtokában már a lakosság kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy adott termékért, amelyről pontosan tudja, hogy előállítója figyelembe veszi a fenntartható fejlődés szempontjait. Ráadásul azt is megtudtuk, mitől lesz hiteles az információ a lakosság számára: elsősorban a civil szervezeteket tartják megbízható információforrásnak.

A válaszadók 10%-ával fordult már elő, hogy egy terméket kimondottan azért nem vásárolt meg, mert olyat hallott vele kapcsolatban, amely sérti a fenntarthatóság elveit.

Amikor arra kérték a válaszadókat, hogy mondjanak példát, mi tartozik a fenntartható fejlődés témakörébe, legtöbben a környezetvédelemmel azonosították (33%). Említették még a gazdaságfejlesztést (10%) és az életszínvonal megtartását valamint növelését (7%) is. Minden huszadik válaszadó az alternatív energiákat említette, 3% a folyamatos fejlődést, míg 2% a biotermékeket nevezte meg példaként.

Mit üzennek az eredmények a vállalatoknak? A válaszadók 13%-a nyilatkozott úgy, hogy szerinte a magyarországi cégek elegendő figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő működésére, ám 64% ellentétes véleményen volt. A vállalatoktól tehát sokkal nagyobb aktivitást várnak el a fogyasztók!

Elsősorban az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtését tartják a vállalatok felelősségének. Közös felelősséggel kell a vállalatoknak és az államnak megoldania a környezetvédelem és kutatás-fejlesztés kihívásait, és csupán 23% szerint feladata az üzleti szférának a civil szervezetek támogatása. A fogyasztóvédelem már 85% szerint elsősorban az állam feladata, mint ahogy a szegénység problémája, az egészségügy vagy akár az oktatás is. Ezekben a feladatokban csak csekély szerepet szánnak a vállalatoknak a megkérdezettek.

Kétségeink

Aktuális és fontos, hogy ebben a témában kutatás készüljön hazánkban. Fontos, hogy megismerjük, figyelemmel kísérjük és a fenntarthatóság irányába kormányozzuk a lakosság fogyasztási szokásait. A vevő minden egyes forintjával szavaz a fenntarthatóság mellett vagy ellen: ezt tudatosítani kell mindenkiben.

A kutatás eredményei talán nem is olyan meglepők, ha tekintettel vagyunk a hazai fogyasztói eufóriára, amely sokunkat még hatalmában tart. Ugyanakkor a kutatás során feltett kérdéseket (legalábbis azokat, amelyeket a sajtótájékoztatón megismertünk) túlságosan „szakmai” megfogalmazásban tették fel. Az olyan a kifejezések, mint „etikai kódex” még szakmai berkekben sem ugyanazt jelentik mindenkinek, nemhogy a laikusok számára, akik még a fenntartható fejlődés fogalmával sem nagyon találkoztak. Egy fogyasztónak nem feltétlenül kell tudnia pontosan idézni a fenntartható fejlődés ezerfajta definíciójának egyikét ahhoz, hogy környezetkímélő és etikus módon vásároljon és éljen.

Emellett alapvető témák – mint például a munkavállalói jogok figyelembevétele – meg sem jelentek a kutatásban (explicit értelemben).

Talán relevánsabb eredmények születnek, ha a jövőben hétköznapibb szóhasználatban fogalmazzák meg a kérdéseket, témákat, hogy ténylegesen a fogyasztók, vásárlók, laikusok problémáira derüljön fény, az ő véleményüket ismerhessük meg. (Ne pedig szakmai tájékozottságukat vizsgáljuk.)

A BCSDH igazgatója, Kriza Máté sajtótájékoztatón elhangzott ígérete szerint a kutatás teljes leíró anyaga megtalálható lesz a http://www.bcsdh.hu/ honlapon.

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (Business Council for Sustainable Development in Hungary)
A szervezetet – amely a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) nevű nemzetközi üzleti koalíció hazai tagjaként kezdte meg a tevékenységét – 2005 májusában alapította hét vállalat (Concordia, Denso, ING, Lapker, OTP Alapkezelő, Shell és Vegyépszer). Tagvállalatai elkötelezettek amellett, hogy mindennapi tevékenységük során az üzletiek mellett figyelembe vegyék a környezeti és társadalmi szempontokat is. Hitük szerint a fenntarthatóság elveinek gyakorlati alkalmazása nemcsak pozitív hatással van a vállalat környezeti és társadalmi teljesítményére, hanem piaci versenypozícióját is erősíti, ezáltal növeli a vállalat értékét. Azt vallják, hogy az üzleti szféra szemszögéből a „termelj és fogyassz kevesebbet” célkitűzés önmagában nem megfelelő válasz a fenntarthatóság kihívásaira, sokkal inkább a „termelj és fogyassz másképpen” vezethet tartósabb eredményre. A szervezethez alapítása óta még három vállalat csatlakozott: a Holcim, a MOL és a Paksi Atomerőmű.