• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Tisztább termelés a szállodaszektorban

2004.10.05. /
Miben jelentkezik a szállodák környezetre gyakorolt hatása, és milyen intézkedéseket foganatosíthatnak a hatás minimalizálása érdekében?

Az idegenforgalom a világgazdaság egyik legjelentősebb, egyre növekvő ágazata: számítások szerint világszerte évente átlagosan kb. 4%-kal nő a turistalátogatások száma. A világgazdaság bruttó nemzeti termelésének közel 12%-át a turizmus adja és ez várhatóan hasonlóan fog alakulni a következő években is. A turizmus összetett rendszere a gazdasági környezeten kívül kapcsolatban áll a társadalmi, politikai, technológiai, kulturális és természeti környezettel is, ezért fejlődése a felsorolt tényezőkre is hatással van. Az alábbi cikkben a turizmus környezeti hatásait mutatjuk be röviden. A témában részletes információkat a Tisztább Termelés Magyarországi Központja által 2002. júniusában kiadott kézikönyv tartalmaz, melyet – CD formátumban, térítésmentesen – a TTMK-nál lehet beszerezni.

A szállodák természeti környezetre gyakorolt hatásait az alábbiakban foglalhatjuk össze:
1. Erőforrás-felhasználás:

• Energia-felhasználás (fűtés, világítás, légkondicionálás, általános üzemeltetés).
• Vízfelhasználás (a turisták vízfelhasználása gyakran nagyobb, mint a helyi lakosságé).

2. Kibocsátott szennyezés:

• Szennyvíz. (A szállodákból származó szennyvíz főként olajjal, zsírral szennyezett, és jellemző rá, hogy magas a KOI (kémiai oxigén igény), BOI (biológiai oxigén igény) valamit a lebegőanyag-tartalma.)
• Szilárd hulladék. (A szállodáknál keletkezett hulladék nagy része papír- és ételhulladék, kisebb része fém, üveg és műanyag hulladék. A keletkező hulladékokon belül ugyan kis mennyiséget képviselnek, de nem elhanyagolandók a veszélyes hulladékok sem.)
• Légszennyező anyagok:
 Épületen kívüli (pl. por, kén-dioxid, nitrogén-oxid emisszió, szag, festékek, oldószerek párolgása)
 Épületen belüli (pl. vegyi anyagok gőzei, dohányfüst, por, szag, illékony szerves vegyületek, azbesztrészecskék)
Külön említést érdemelnek a légszennyező anyagok körébe sorolható, ózonkárosító anyagok. (Ezek az anyagok a következő tevékenységekből, szolgáltatásokból származhatnak: hűtés, aeroszolok, légkondicionálás, habok, tűzoltó készülékek.)

3. Tájképi, városképi hatás (város-, illetve tájképbe nem illeszkedő épületek)

A szállodákon belül megvalósítható környezetvédelmi intézkedések feltárása az ún. tisztább termelési átvilágítással történhet, majd a megvalósítást követően a megvalósított intézkedések hatékonyságát környezeti indikátorok segítségével követhetjük nyomon, melyek képet adnak a hotelek környezeti teljesítményének alakulásáról. Szállodák esetében a következő kulcs-indikátorok elemzésére célszerű kitérni:

• vízfelhasználás vendégéjszakánként;
• energiafelhasználás vendégéjszakánként;
• vendégéjszakánként keletkezett hulladék mennyisége;
• szelektíven gyűjtött hulladékok aránya;
• keletkezett veszélyes hulladék aránya.

A szállodák környezetvédelmi intézkedéseivel kapcsolatosan az alábbi területek emelendők ki:

• az energiahatékonyság növelése (világítás, fűtés, légkondicionálás, mosodai és konyhai tevékenysége, általános üzemeltetés);
• a vízgazdálkodás javítása (konyhák, mosodák, uszodák, vendégszobák üzemeltetése, kertek, parkok gondozása);
• a hulladékok keletkezésének csökkentése (felhasználás csökkentése, hulladékok újrahasználata és újrahasznosítása);
• légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése (levegő minőségének javítása);
• környezetközpontú irányítási rendszerek (ISO 14001, EMAS) alkalmazása;
• ökocímkék használata;
• „zöld beszerzés”;
• gondos bánásmód;
• a környezeti tudatosság javítása, az elkötelezettség növelése, oktatás, képzés.

A környezetvédelmi intézkedések megvalósítása egyre inkább a szállodák dolgozóinak, üzemeltetőinek is az érdekévé válik, mivel a vendégek számára a jövőben egyre fontosabb lesz a környezeti értékeket szem előtt tartó üzemeltetés. Már több országban működik olyan program, amely az idegenforgalmi szálláshelyek környezetbarát tevékenységét, a megelőző jellegű környezetvédelem elterjesztését szorgalmazza a szállodaszektorban. Hotelekben megvalósítható tisztább termelési programokat támogat és irányít többek között
• az UNEP (Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja),
• az IHA (Nemzetközi Szállodaszövetség),
• az IHEI (Nemzetközi Szállodák Környezetvédelmi Kezdeményezése),
• az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Hivatal)
• és a Green Seal
a szállodák környezetszennyezésével kapcsolatos területeken (vízfelhasználás, energiafelhasználás, hulladékok csökkentése, újrahasználata, újrahasznosítása, levegő minőségének javítása stb.). Az ilyen, és ehhez hasonló programok nagymértékben hozzájárulnak a szállodák „zöldebbé válásának” folyamatához.

Hazánkban a Magyar Szállodaszövetség 1995-ben hirdette meg elsőként a „Zöld Szálloda – Green Hotel” környezetvédelmi díjat. A díj elnyeréséhez a kiírt feltételeket teljesítő szállodák pályázhatnak, és egy négytagú zsűri dönti el, mely szálloda kapja meg az adott év környezetvédelmi díját. A díj odaítélése során minden alkalommal kiemelésre kerül egy-egy fókuszpont: az elmúlt évek egyik pályázata például az energia-megtakarítás jegyében zajlott. A Zöld Szálloda díjra egyaránt pályázhatnak újonnan és már a korábbiakban is pályázó szállodák. Az új pályázóknak a szálláshely bemutatása mellett információt kell szolgáltatniuk a víz- és energiafelhasználással, valamint a keletkezett hulladékokkal, illetve a beszerzéssel és az információ-továbbítással kapcsolatosan is. A már korábban is pályázók esetében a korábbi pályázathoz képest megvalósult tevékenységeket, elért eredményeket kell a pályázónak ismertetnie.

Bársonyi Krisztina / TTMK

A cikk megjelent a Zölden és Nyereségesen c. KÖVET Hírlevél 15. számában 2002-ben.







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében