• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: sonka

2007.10.29. /

Mi lehet a sonkában?

 

A sonka a húson kívül tartósító, térfogatnövelő, illetve zsírtartalom-csökkentő anyagokat is tartalmazhat. Alább bemutatjuk, hogy mire használják a leggyakoribb hozzáadott anyagokat, és ezek élettani szempontból milyen hatással lehetnek szervezetünkre.

Víz. A magyar szabályozásban nem kötelező feltüntetni, hogy mennyi a hústartalma egy adott terméknek, ezért a fogyasztó könnyen megtéveszthető azzal, ha sok vízzel növelik egy adott termék térfogatát. Szerdahelyi Károly szerint ezért a magyar minőségszabályozás reformjára lenne szükség, úgy, hogy a hús-, és ne a víztartalmat kelljen feltüntetni. Igaz, sok sonkánál feltüntetik a termék hústartalmát, szükség lenne azonban az egységes szabályozásra, hogy ez minden sonkára kötelező legyen. Sok sonka ugyanis jelentős részben vízből áll, hústartalma alacsony.

Nitrit/nitrát (E251, E252). Ez biztosítja a különböző húskészítmények szép, rózsaszín színét (azaz esztétikai funkciója van). Emellett tartósítja is a termékeket (olyan bakteriális fertőzések, mint a Clostridium botulinum nevű baktérium méreganyaga által okozott botulizmus megelőzésére szolgál). Bizonyos mérték felett mérgező hatású.

(nátrium-klorid). A túlzott sófogyasztás káros: vesebántalmakat, magas vérnyomást, szívelégtelenséget, (agyi) érbetegségeket okozhat, de elősegítheti emésztőrendszeri betegségek kialakulását, befolyásolhatja az anyagcserét, a szervezet hormonális működését is.

Számos élelmiszer már önmagában is sok sót tartalmaz - de sokan fogyasztáskor külön is sózzák ételeiket. Egyes kutatások szerint a magyarok sófogyasztása 5 - 7,5g nátriumbevitel körül van, ami jelentősen meghaladja a szakértők által ajánlott, napi 2 grammos értéket. [forrás: http://www.patikamagazin.hu/index.php?cikk=2131] Az élelmiszerek nátriumtartalma igen eltérő. A sonkák általában a közepes vagy magas nátriumtartalmú ételek közé tartoznak,ezért fontos odafigyelni sótartalmukra.

(El)Sózás

A sonkákat az íz és a tartósítás miatt kezelik sóval. „A sózás nem más, mint étkezési sóval való tartósítás" - olvashatjuk az Élelmiszerkönyv ide vonatkozó részében. A sózásnak két fajtája létezik: a száraz és a nedves sózás. A száraz sózás a termék besózását, a nedves pedig sóoldatba helyezését jelenti.

A pácolás szintén történhet sóval - bizonyos sonkák sótartalma ezért jelentős lehet. Az Országos Húsipari Kutatóintézet szerint a húsételeknél a sótartalom általában 2%, de ez termékcsoporttól függően változhat. A pácolt húskészítmények (mint a sonka) főtt állapotban minimum 4,5%, nyersen 7% sót tartalmaznak. Az aszpikos sonka átlag 2,8%, a gépsonka pedig 3,5% sótartalmú. [http://www.ohki.hu/hus_es_egeszseg/index.htm]

Szója. A húsipar a húson kívül egyéb növényi és állati fehérjéket is felhasznál a zsírtartalom csökkentése és a minőség javítása érdekében. Ilyen, gyakran használt növényi fehére a szója, egyike annak a három növénynek [a kukorica és a rizs mellett - a szerk.], amelyeknél a legnagyobb a genetikai módosítás kockázata.

GMO. Géntechnológiai módosításról elsősorban növényekkel kapcsolatban hallunk. Mivel a génmódosított szervezetek emberre gyakorolt káros hatásáról alig tudunk valamit, ezért - az elővigyázatosság elvét követve - jobb, ha odafigyelünk, tartalmaz-e az általunk fogyasztott élelmiszer génmódosított összetevőket (GMO).

Magyarország jelenleg GMO-mentes övezet, tehát nem lehet génmódosított növényeket termelni. Az importtermékek között azonban előfordulnak genetikailag módosítottak. Amennyiben valamely importtermék GMO-tartalma meghaladja a 0,9%-os határértéket, akkor ezt fel kell tüntetni a termék csomagolásán (0,9%-os előfordulás alatt a "technikailag véletlen előfordulás lehetősége" miatt nem kell címkézni). Alapos a gyanú azonban, hogy ez sokszor „elfelejtődik". A Greenpeace 2006-os laboratóriumi vizsgálata 3 konzerv húskészítményben talált 3% feletti GMO-tartalmat, amelyek csomagolásán ezt nem jelölték.

GMO-tartalom

Az élelmiszeripari termékekben a GMO határértéket az összetevőkre kell vonatkoztatni. Tehát, ha pl. egy húskészítmény 2%-ban tartalmaz szóját, amelynek 1%-a GMO, akkor a GMO-tartalmat jelölni kell a termek címkéjén, holott a teljes termékre vonatkoztatott génmódosított összetevő mennyisége csupán a termék 0,02%-a. (Forrás: ÁNTSZ)

 

Ha többet szeretnél tudni a húsról, vedd meg a Tudatos Vásárló magazin 12. számát!

 

Kutatásunkról

A Tudatos Vásárlók Egyesülete terméktesztjei során egy-egy termékfajta környezeti, társadalmi és fogyasztóvédelmi jellemzőit vizsgálja. A termékeket nem ízlésünkre hagyatkozva - hogy nekünk mennyire tetszik/ízlik/válik be -, hanem objektív kritériumok alapján, a gyártók illetve más források által a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatásból kiindulva hasonlítjuk össze.

A vizsgált sonkák vásárlására 2007 júniusában CBA, G-Roby, Spar és Tesco üzletekben került sor, a laboratóriumi vizsgálatokat pedig az OÉTI Genetikailag Módosított Szervezetek Laboratóriuma és a Wessling Hungary Kft. Élelmiszervizsgáló Laboratóriuma végezte 2007. június-júliusban.

Köszönjük a tesztek és a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget Zentai Andrea dietetikusnak, Dr. Vajda Boldizsárnak, az OÉTI munkatársának, valamint Szerdahelyi Károlynak, a Húsipari Kutatóintézet igazgatójának.

 

Kép [cc] Alex Cheek, Kent Wang

 

 

 

 

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében