fbpx

| Kovách Eszter – Zentai Andrea

Termékteszt: sonka

Számtalan felvágottat, szendvicsbe való húskészítményt fogyasztunk nap mint nap. Úgy tűnhet, ezek közül a sonka az egyik legegészségesebb, de vajon igaz-e ez? Egyáltalán, mi a sonka? Legújabb terméktesztünkben szeletelt sonkákat vizsgáltunk.

Teszt: eredmények

Laboratóriumban vizsgáltuk a sonkák só- és GMO-tartalmát. Génmódosított összetevőt egyik vizsgált sonkában sem találtunk. A sótartalomra vonatkozó részletes információk alább.

 

A vizsgált pulykamellsonkák rangsorát alapvetően a hústartalom, a sótartalom és a csomagoláson feltüntetett, fogyasztónak és a minőségről szóló információ mennyisége határozta meg.

A vizsgált sonkák rangsora

Sonka neve

Származási hely

Ár/100g

Hústartalom

Pontszám

Saga Fittlesz Szelet

Sárvár

365.-

88%

10

Orsi Pulykamellsonka

Orosháza

365.-

70%

10

Minőségi Magyar Pulykamellsonka

Szentes

265.-

Nincs jelzés

8

Délhús Pulykamellsonka

Szeged

249.-

Nincs jelzés

8

Bábolna Hullámsonka

Orosháza

365.-

77%

8

Saga Füstölt Pulykamellsonka

Sárvár

410.-

64%

8

Profi Pulykasonka

Pécs

117.-

Nincs jelzés

4

 

A részletes értékelő táblázat innen tölthető le >>>

 

Hogyan pontoztunk?

A pontozás során 10 pont volt a kiindulás, ehhez adtuk hozzá és ebből vontuk le az alábbiak szerint.

 

Táplálkozástani szempontok

  • Egy pontot adtunk azoknak a sonkáknak, amelyeknek 2% alatt volt a sótartalma a laboratóriumi vizsgálati eredmény szerint.
  • Egy pontot adtunk azoknak a sonkáknak, ahol a feltüntetett hústartalom magasabb, mint 70%.
  • Egy-egy pontot vontunk le minden olyan adalékanyag (E-szám) miatt, amely allergiás reakciókat válthat ki, vagy káros lehet.

Fogyasztóvédelmi szempontok

  • Egy-egy pontot adtunk a hústartalom, a zsírtartalom és a fehérjetartalom feltüntetéséért.

 

Ajánlás

  • Tanulmányozzuk át a csomagolást, hogy fel van-e tüntetve, és milyen az adott termék összetétele!
  • Válasszuk az alacsony víz- és sótartalmú, magas fehérjetartalmú terméket! (Minél kisebb egy adott termék víz- és sótartalma, nagyobb a fehérjetartalma, annál jobb minőségű.)

 

Ajánlás: sófogyasztás

  • Mindig az alacsonyabb sótartalmú terméket válasszuk! Szakértők szerint napi szükségletünk csupán 2g nátrium, amit 5g konyhasó tartalmaz. (Sőt, vannak szakemberek, akik maximum napi 0,5g Na-bevitelt ajánlanak.)
  • Bizonyos esetekben azonban szervezetünk több sót igényel. Ilyenek pl:
  •  
    • terhesség
    • fokozott izzadás: sport, magas páratartalom, nehéz fizikai munka miatt
    • bizonyos hormonális zavarok.

A magas vérnyomásban szenvedő betegek 20-50%-ának nátrium-szenzitív hipertóniája van. 1,2-1,5g napi Na-bevitelnek már megfelelő vérnyomás-csökkentő hatása lehet, de az 1,2g alatti napi Na-bevitel a mai étkezési szokások és élelmiszeripari technológiák mellett nem is képzelhető el.

——– Teszt: részletek ——–

 

A boltokban fellelhető sonkakínálat gyakorlatilag végtelen, a teszthez szűkítenünk kellett a vizsgált termékek skáláját. Választásunk a baromfisonkákra esett, ezek közül is kizárólag a védőgázas vagy vákuum csomagolású pulykasonkákat vizsgáltuk. Egészen pontosan: a Saga Fittlesz szeletet, a Saga pulykamellsonkát, a Profi pulykasonkát, az Orsi pulykamellsonkát, a Délhús pulykamellsonkát, a Bábolna Hullámsonkát és a Minőségi Magyar Pulykamellsonkát.

 

A pulykamell-sonka

A pulykasonka a baromfisonkák csoportjába tartozik, és mint ilyen pácolt baromfimellből, illetve baromficombból készül. Az Élelmiszerkönyv leírása szerint a húson kívül különböző jelleg- és ízkialakító anyagokat (víz, fűszerek, étkezési só, cukrok, illetve adalékanyagok) tartalmazhat.

Összetételére a következő előírás érvényes:

  • Fehérjetartalom: legalább 15,0% (m/m)
  • Izomfehérje-tartalom: az összes fehérjetartalom legalább 80%-a
  • Víztartalom: legfeljebb 77,0% (m/m)
  • Zsírtartalom: legfeljebb 5,0% (m/m)
  • Nátrium-klorid-tartalom: legfeljebb 3,5% (m/m)

 

A tesztjeinkben megszokott értékelési kritériumokat alkalmaztuk itt is, azaz vizsgáltuk a csomagoláson feltüntetett fogyasztóvédelmi információkat és összetevőket. Laboratóriumban vizsgáltuk a sonkák só- és GMO-tartalmát.

 

GMO a sonkában?

Laboratóriumban vizsgáltuk a termékek GMO-tartalmát. A vizsgálatot az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet akkreditált laboratóriuma végezte Roundup Ready (glyphosate-toleráns) szójára.

Mindegyik, általunk vizsgált sonka átment a szűrőn: egyik sem tartalmazott génmanipulált szóját – ebből a fajtából.

 

Sótartalom

A termékek sótartalmának vizsgálatát a Wessling Hungary Kft. akkreditált laboratóriuma végezte. A vizsgálat eredménye szerint a Minőségi Magyar Pulykamellsonkának a legmagasabb és a Saga Fittlesz Pulykamellsonkának a legalacsonyabb a sótartalma. A sonkák között nem volt szignifikánsan meghatározható különbség, és mindegyik sótartalma az Élelmiszerkönyv által meghatározott 3,5 m/m% alatt van.

 

A vizsgált sonkák sótartalma

Élelmiszer megnevezése

NaCl tartalom m/m%*

SaGa Fittlesz pulykamellsonka sz. vg. 90g

1,53

Orsi pulykamellsonka vg. 90g

1,91

SaGa füstölt pulykamellsonka sz.vg. 90+10g

2,28

Bábolna Hullámsonka sz. vg. 90g

2,40

Délhús Pulykamellsonka

2,48

Profi pulykasonka sz. vg. 150g

2,78

Minőségi magyar Pulykamellsonka sz. vg. borsos 90g

2,79

*m/m%. Tömegszázalék.

 

A termék csomagolásán feltüntetett információk

Minden egyes sonka csomagolásán jelölni kell az összetevőket, a származási helyet, illetve hogy meddig fogyasztható az adott termék. A vizsgált sonkák mindegyikén fel voltak tüntetve azok az információk, amelyeket a szabályozás előír.

A hústartalom, a zsírtartalom és a fehérjetartalom feltüntetése nem kötelező, de fontos információértékük van, s a fogyasztók tájékozódását segítik, ezért ezek feltüntetését pluszpontokkal jutalmaztuk.

 

Hústartalom

A legmagasabb hústartalma a csomagoláson feltüntetettek szerint a Saga Fittlesz Szeletnek van, amit a Bábolna és az Orsi Pulykamellsonka követ, legkevesebb hústartalma pedig a Saga Füstölt pulykamell sonkának van. A Profi pulykamell sonkán, a Délhús pulykamell sonkán és a Minőségi magyar pulykamell sonkán nem volt feltüntetve a termék hústartalma.

 

E-számok

A részletes értékelő táblázatból jól látszik, hogy az egyes sonkákban (a csomagoláson feltüntetettek szerint) milyen élelmiszer-adalékanyagok vannak. E-szám adatbázisunkból az is kiderül, melyik mire való pontosan, s hogy melyikkel kapcsolatban merült már fel komolyabb egészségügyi gyanú. Ugyan az általunk vizsgált sonkák csomagolásán E-számmal jelzett élelmiszeradalékok a hatóságok szerint veszélytelenek, túlságosan nagy mennyiségű fogyasztásuk, illetve az ezekre érzékeny embereknél veszélyesek is lehetnek.

 

Származási hely

A vizsgált termékek mindegyike magyar gyártmányú. Az azonban, hogy az egyes alapanyagok honnan és hogyan kerülnek a feldolgozóüzembe, nem derül ki a csomagolásról, így ezúttal a származási helyet nem pontoztuk.

 

——– Mi a sonka? ——–

 

„A sonka körül nagy a fogalomzavar” – mondta Szerdahelyi Károly az Országos Húsipari Kutatóintézet igazgatója a vele készített interjúnkban. „A sonka tulajdonképpen egy termékcsoportot jelent: pácolt húskészítményt.” A sonka szó tehát elsősorban a hús egyfajta elkészítési módját jelenti. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a boltban kapható szeletelt sonka jobban hasonlít a párizsihoz elkészítési módját és összetevőit tekintve, mint a szűk, „eredeti” értelemben vett (húsvéti) sonkához.

Sonka az állat farából vagy combjából készülhet. Az illető állat a Magyar Élelmiszerkönyv előírása (13.1.1) szerint lehet sertés, marha, baromfi, illetve egyéb melegvérű vágóállat (ló, juh, kecske, nyúl stb.), vagy akár emberi fogyasztásra alkalmas vad (vaddisznó, nyúl, őz stb.).

Az alkotórészek előkészítését pácolással, főzéssel, füstöléssel, illetve ezek kombinációjával végzik – egyeseket saját levükkel, másokat hozzáadott lével kezelnek. A pácolás voltaképp sóval, pácanyagokkal (adalék, szín- és ízkialakító anyagok) történő tartósítás; ez más tartósító módszerekkel (szárítással, füstöléssel és/vagy főzéssel) is kiegészül.

 

——– Mi lehet a sonkában? ——–

 

A sonka a húson kívül tartósító, térfogatnövelő, illetve zsírtartalom-csökkentő anyagokat is tartalmazhat. Alább bemutatjuk, hogy mire használják a leggyakoribb hozzáadott anyagokat, és ezek élettani szempontból milyen hatással lehetnek szervezetünkre.

Víz. A magyar szabályozásban nem kötelező feltüntetni, hogy mennyi a hústartalma egy adott terméknek, ezért a fogyasztó könnyen megtéveszthető azzal, ha sok vízzel növelik egy adott termék térfogatát. Szerdahelyi Károly szerint ezért a magyar minőségszabályozás reformjára lenne szükség, úgy, hogy a hús-, és ne a víztartalmat kelljen feltüntetni. Igaz, sok sonkánál feltüntetik a termék hústartalmát, szükség lenne azonban az egységes szabályozásra, hogy ez minden sonkára kötelező legyen. Sok sonka ugyanis jelentős részben vízből áll, hústartalma alacsony.

Nitrit/nitrát (E251, E252). Ez biztosítja a különböző húskészítmények szép, rózsaszín színét (azaz esztétikai funkciója van). Emellett tartósítja is a termékeket (olyan bakteriális fertőzések, mint a Clostridium botulinum nevű baktérium méreganyaga által okozott botulizmus megelőzésére szolgál). Bizonyos mérték felett mérgező hatású.

(nátrium-klorid). A túlzott sófogyasztás káros: vesebántalmakat, magas vérnyomást, szívelégtelenséget, (agyi) érbetegségeket okozhat, de elősegítheti emésztőrendszeri betegségek kialakulását, befolyásolhatja az anyagcserét, a szervezet hormonális működését is.

Számos élelmiszer már önmagában is sok sót tartalmaz – de sokan fogyasztáskor külön is sózzák ételeiket. Egyes kutatások szerint a magyarok sófogyasztása 5 – 7,5g nátriumbevitel körül van, ami jelentősen meghaladja a szakértők által ajánlott, napi 2 grammos értéket. [forrás: http://www.patikamagazin.hu/index.php?cikk=2131] Az élelmiszerek nátriumtartalma igen eltérő. A sonkák általában a közepes vagy magas nátriumtartalmú ételek közé tartoznak,ezért fontos odafigyelni sótartalmukra.

(El)Sózás

A sonkákat az íz és a tartósítás miatt kezelik sóval. „A sózás nem más, mint étkezési sóval való tartósítás” – olvashatjuk az Élelmiszerkönyv ide vonatkozó részében. A sózásnak két fajtája létezik: a száraz és a nedves sózás. A száraz sózás a termék besózását, a nedves pedig sóoldatba helyezését jelenti.

A pácolás szintén történhet sóval – bizonyos sonkák sótartalma ezért jelentős lehet. Az Országos Húsipari Kutatóintézet szerint a húsételeknél a sótartalom általában 2%, de ez termékcsoporttól függően változhat. A pácolt húskészítmények (mint a sonka) főtt állapotban minimum 4,5%, nyersen 7% sót tartalmaznak. Az aszpikos sonka átlag 2,8%, a gépsonka pedig 3,5% sótartalmú. [http://www.ohki.hu/hus_es_egeszseg/index.htm]

Szója. A húsipar a húson kívül egyéb növényi és állati fehérjéket is felhasznál a zsírtartalom csökkentése és a minőség javítása érdekében. Ilyen, gyakran használt növényi fehére a szója, egyike annak a három növénynek [a kukorica és a rizs mellett – a szerk.], amelyeknél a legnagyobb a genetikai módosítás kockázata.

GMO. Géntechnológiai módosításról elsősorban növényekkel kapcsolatban hallunk. Mivel a génmódosított szervezetek emberre gyakorolt káros hatásáról alig tudunk valamit, ezért – az elővigyázatosság elvét követve – jobb, ha odafigyelünk, tartalmaz-e az általunk fogyasztott élelmiszer génmódosított összetevőket (GMO).

Magyarország jelenleg GMO-mentes övezet, tehát nem lehet génmódosított növényeket termelni. Az importtermékek között azonban előfordulnak genetikailag módosítottak. Amennyiben valamely importtermék GMO-tartalma meghaladja a 0,9%-os határértéket, akkor ezt fel kell tüntetni a termék csomagolásán (0,9%-os előfordulás alatt a “technikailag véletlen előfordulás lehetősége” miatt nem kell címkézni). Alapos a gyanú azonban, hogy ez sokszor „elfelejtődik”. A Greenpeace 2006-os laboratóriumi vizsgálata 3 konzerv húskészítményben talált 3% feletti GMO-tartalmat, amelyek csomagolásán ezt nem jelölték.

GMO-tartalom

Az élelmiszeripari termékekben a GMO határértéket az összetevőkre kell vonatkoztatni. Tehát, ha pl. egy húskészítmény 2%-ban tartalmaz szóját, amelynek 1%-a GMO, akkor a GMO-tartalmat jelölni kell a termek címkéjén, holott a teljes termékre vonatkoztatott génmódosított összetevő mennyisége csupán a termék 0,02%-a. (Forrás: ÁNTSZ)

 

Ha többet szeretnél tudni a húsról, vedd meg a Tudatos Vásárló magazin 12. számát!

 

Kutatásunkról

A Tudatos Vásárlók Egyesülete terméktesztjei során egy-egy termékfajta környezeti, társadalmi és fogyasztóvédelmi jellemzőit vizsgálja. A termékeket nem ízlésünkre hagyatkozva – hogy nekünk mennyire tetszik/ízlik/válik be -, hanem objektív kritériumok alapján, a gyártók illetve más források által a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatásból kiindulva hasonlítjuk össze.

A vizsgált sonkák vásárlására 2007 júniusában CBA, G-Roby, Spar és Tesco üzletekben került sor, a laboratóriumi vizsgálatokat pedig az OÉTI Genetikailag Módosított Szervezetek Laboratóriuma és a Wessling Hungary Kft. Élelmiszervizsgáló Laboratóriuma végezte 2007. június-júliusban.

Köszönjük a tesztek és a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget Zentai Andrea dietetikusnak, Dr. Vajda Boldizsárnak, az OÉTI munkatársának, valamint Szerdahelyi Károlynak, a Húsipari Kutatóintézet igazgatójának.

 

Kép [cc] Alex Cheek, Kent Wang

 

 

 

 

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás