A friss termékek vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagabbak, mint a konzerv- és készételek. Aki azonban a hétköznapokban előbb nyúl a levesporhoz, mirelit pizzához, mint hogy kibandukoljon a piacra, végül készséggel elhiszi, hogy manapság már nem lehet normális táplálkozással elegendő vitaminhoz jutni. Erre a jelenségre egész iparág épül: az úgynevezett funkcionális – vagyis valamilyen egészségre előnyös anyaggal mesterségesen dúsított – élelmiszerek piaca. Ezen belül a legismertebbek a vitaminozott gyümölcslevek, azaz multivitamin-italok.

Mitől multivitamin?

A különböző levek gyümölcstartalomtól függően 1-100%-osak lehetnek, és ásványi anyagokhoz, rostokhoz, valamint többnyire nagy mennyiségű cukorhoz juttatják szervezetünket. Mivel az italok szinte mindig gyümölcssűrítmények visszahígításával készülnek, a természetes vitamintartalom lecsökken, később az aromaanyagokkal együtt visszapótolják. A multivitamin-ital nem attól multivitamin, hogy sokféle gyümölcsöt tartalmaz (bár az összetevők között felsorolt sokféle – tizenöt termékben tíznél is több – gyümölcs alapján talán ezt gondolnánk).

A multivitamin-ital lényege, hogy a gyümölcsök természetes vitamintartalmánál nagyobb (hozzáadott) mennyiséget találunk. Jelenleg nincs törvényi szabályozás arra, mit hívhatunk multivitaminnak, sok gyártó viszont még mindig tartja magát az EU csatlakozás előtti előírásokhoz. Eszerint az italnak legalább négy vitamint kell tartalmaznia, ezek közül legalább kettőből decinként a felnőttek számára ajánlott napi mennyiség legkevesebb15%. A vizsgált termékek egy kivétellel legalább négy, de inkább nyolc-tíz hozzáadott vitamint tartalmaznak, és egy deciliterjükben általában az ajánlott napi mennyiség tizenöt százaléka, de néha fele is megtalálható a címkék tanúsága szerint.

Megy vagy marad?

A vitaminok vízben vagy zsírban oldódnak. A vízben oldódók fel nem használt része órákon belül távozik a szervezetből, ezért gondoskodnunk kell a folyamatos pótlásukról. Ide tartozik a C- és a B-vitamin. A B12 lassan szívódik fel, de a felesleg gyorsan kiválasztódik. Ezek fogyasztása nem igényel különösebb óvatosságot, a túlzott bevitellel járó káros hatástól kevésbé kell tartani. Bár extrém adag C-vitamin szedésénél ismerünk hasmenésről és vesekőképződésről szóló beszámolókat.

A zsírban oldódók csoportjába az A-, D-, E- és K-vitamin tartozik. Kiürülésük hosszabb ideig is eltarthat, és mivel a májban halmozódnak fel, nem kell úgy ügyelnünk a napi bevitelre, másrészt viszont sokkal könnyebb túladagolni magunkat. (Kiemelés a táblázatban!). Az A-, C- és E-vitaminok, mint antioxidánsok, képesek lekötni a szervezetben képződő, a sejteket károsító úgynevezett szabadgyököket. A 100%-os multivitamin-italok szinte mindegyikében található mindhárom antioxidáns vitaminból.

Az antioxidánsok az utóbbi évek „sztár” étrend-kiegészítői, sokan szedik ezeket különböző formában. Van, aki az öregedést szeretné késleltetni, más így próbál védekezni a rák ellen. A legújabb kutatási eredmények azonban kiábrándítóak: a nagy dózisban szedett mesterséges vitaminok hosszú távon nemhogy csökkentik, de enyhén növelik bizonyos betegségek előfordulását. Az A-vitamin-túladagolás például fejfájást és májkárosodást okozhat.

A béta-karotin az A-vitamin elővitaminja (provitaminja). Biztonságosabbnak tartják, mivel a szervezetünk saját szükséglete szerint alakítja át A-vitaminná, ezért nem halmozódik fel. Hozzáadott anyagként egyes italok az ajánlott napi adag 20-38%-át, de a Kubu és a Cappy vegyes gyümölcsitalokban a felét fedezik, pedig például a német Szövetségi Kockázatbecslési Intézet 2001 óta egyáltalán nem ajánlja, hogy a szintetikus béta-karotint élelmiszerekhez adagolják.

A béta-karotint szedő dohányosoknál jelentősen nagyobb arányban alakult ki tüdőrák, mint a placebót (hatóanyag nélküli álgyógyszert) használó kontrollcsoport esetében. A mérvadó angol és német fogyasztóvédelmi, egészségügyi portálok is egyöntetűen az óvatosságot és vitaminszükségletünk természetes úton történő biztosítását ajánlják. Az ilyen hírek miatt hamarosan talán enyhül a nagy vitaminszedési láz.

A legjobban akkor járunk, ha rendszeresen eszünk zöldséget és gyümölcsöt, és természetes formában jutunk vitaminokhoz. Így nem kell számolnunk a mesterséges vitaminok túladagolásának veszélyével, és a termékek feldolgozása és szállítása sem terheli annyira a környezetet.  

A kevesebb több

Mivel a csomagoláson ott kell lennie, hogy a termékben milyen vitaminok vannak, és egy deciliter mennyit fedez az ajánlott napi mennyiségből, könnyen felmérhetjük, mennyit ihatunk az adott italból – ne feledjük, hogy más táplálékokból is vitaminokhoz jutunk. Egy deci gyümölcslé négy-tizenegyféle vitaminból a napi szükséglet egyhatodát biztosan fedezi, de van olyan is, amelyből két deci egész napra elég. Egyes gyártók előzékenyen azt is feltüntetik, hogy egy pohárral mennyi vitamint juttatunk a szervezetünkbe.

A Vitafitt és a Dr. Steinberger márkák vitamintartalma jóval magasabb, mint a többié. A rangsor másik végén a jó nevű All Fruit (Összes gyümölcs) áll, 1% (!) (pontosabban: minimum 1%) gyümölcstartalommal. Ezt multivitaminnak nevezni komoly önbizalomra vall, különösen hogy a forgalmazó vitamintartalmat egyáltalán nem tüntet fel a csomagoláson.

A feltüntetett vitaminmennyiség minimumérték, amelyet a gyártóknak a szavatosság végéig biztosítaniuk kell. Mivel a vitaminok hő és fény hatására bomlani kezdenek, a gyártáskor a feltüntetettnél jobban vitaminozzák az italokat. Az élelmiszeripar egyre több terméket – cukorkát, müzlit, reggeli italt, gabonapelyhet – próbál hozzáadott vitaminokkal vonzóbbá tenni, ezért igencsak észnél kell lennünk ahhoz, hogy vitaminfogyasztásunk áttekinthető maradjon, és ne szedjünk semmiből túl sokat.

A túladagolás épp annyira kellemetlen tüneteket okozhat, mint a hiányállapot, és hosszú távon egyes betegségek kockázatát is növelheti, a ma még részben felderítetlen kölcsönhatások miatt. Ha valaki vitaminozott italokat akar inni, mindig tanulmányozza a termék összetételét, és gondolja át, milyen egyéb ilyen élelmiszert eszik, iszik még rendszeresen. Nem jó, ha a kiválasztott termék a kizárólagos folyadékforrásunk.

Ne fogyasszunk rendszeresen nagyobb mennyiségű vitaminos italt, ha egyéb multivitamin-készítményt (tablettát stb.), étrend-kiegészítőt (pl. halolajkapszulát nagy mennyiségű E-vitaminnal) is szedünk. Egyes termékeknél már egy nagyobb pohár is sok lehet a jóból. Ne feledjük a kalóriaszintet is megvizsgálni. A 100%-os levekben a gyümölcsök természetes cukrai nem kevés energiát szolgáltatnak. Az ennél kisebb gyümölcstartalom vagy hozzáadott cukrot jelent, vagy mesterséges édesítőket a „light” terméknél. A vizsgálatunkban szereplő harmincegy termék csomagolásán alig találkoztunk E-számmal. A forgalmazók teljesen leszoktak (legalábbis a vizsgált termékkategóriában) a „gyanús” számok feltüntetéséről – pedig többnyire igen kevés hellyel gazdálkodnak, és nagyon apró betűvel kell írniuk a csomagolásra. Mégis inkább az adalékok hosszabb, de kevésbé lejáratott neveit használják.

Értékelés

Az értékelés a címkéken feltüntetett jellemzők alapján történt és tíz pontról indult. Négy fő szempontunk a beltartalom, a fogyasztók tájékoztatása, a termék környezeti hatása és a gyártási hely volt.

A részletes eredménytáblázat letölthető itt. 

Beltartalom
Bár nem lehetünk teljesen biztosak a mesterségesen adagolt vitaminok veszélytelenségében, a vásárlók elsősorban vitamintartalmukért veszik ezeket a termékeket, ezért a pontozásban ez szerepel a legnagyobb súllyal. A vizsgált termékek átlagosan nyolcféle vitamint tartalmaztak. Az ettől való eltérést pontlevonással vagy hozzáadással értékeltük. Egy ponttal díjaztuk, ha a termék a vegetáriánus kismamák számára nehezen pótolható B12-vitamint is tartalmazta. 

A gyümölcstartalomért a 100%-os levek kapták a legtöbb, egy pontot. A többiek az egy pont gyümölcstartalomnak megfelelő részét kapták. (Az 50%-os 0,5 pontot, a 12%-os 0,12 pontot.) Sokan egészségi szempontból választják a termékeket, és közben nem figyelnek oda, hogy jelentős mennyiségű kalóriát vagy mesterséges édesítőt is magukhoz vesznek. Egy-egy pontot veszített a termék, ha hozzáadott mesterséges vagy természetes édesítőt tartalmazott. A legjellemzőbb természetes édesítők a cukor, a gyümölcscukor és a szőlőcukor voltak. A mesterséges édesítők közül a nátrium-ciklamáttal, aszpartámmal, kálium-aceszulfámmal, szacharinnal és annak nátriumsójával találkoztunk leggyakrabban.

A fogyasztók tájékoztatása
A vitaminos italoknál kötelező feltüntetni az ajánlott napi beviteli értéket (angolul Recommended Daily Allowance, RDA). Az RDA érték megmutatja, hogy a vitaminokból, illetve ásványi anyagokból milyen mennyiség képes fedezni egy felnőtt szükségleteit. Ezt mindegyik csomagoláson megtaláltuk, ezért külön nem értékeltük. A gyártók ezen kívül feltüntethetik a csomagoláson az Irányadó Napi Beviteli Értéket (INBÉ, angolul Guideline Daily Amounts, GDA). A terméken található INBÉ jelölés azt mutatja, hogy az élelmiszerben található tápanyagok (például szénhidrát, fehérje, élelmi rost) egy egészséges felnőtt ajánlott napi adagjának mekkora részét teszik ki. Az INBÉ feltűntetése nem kötelező, ezért egy ponttal jutalmaztuk, ha a csomagoláson találtunk INBÉ tájékoztatást.

Környezeti hatások
Szerettünk volna pluszpontot adni a biotermékeknek és a visszaváltható üvegben vásárolható italoknak, de sajnos ilyeneket nem találtunk. Ezért a környezeti szempontokat a csomagolás újrahasznosíthatósága alapján értékeltük. Pluszpontot kapott az üveg, minden más nehezebben újrahasznosítható csomagolás egy pontot veszített. A műanyag PET-palack nulla pontot kapott, mert bár nem a legjobb választás, de legalább mindenhol lehet szelektíven gyűjteni.

A gyártás helye
A helyi termelés az adók, a foglalkoztatás és a szállítási környezetterhelés miatt is fontos. A termékek többsége Magyarországon készül. Persze nem hagyható figyelmen kívül, hogy számos alapanyagot – sűrítmény formájában – külföldről szereznek be, késztermékek pedig Németországból, Ausztriából, Szlovákiából is érkeznek. Néhány termékről viszont kideríthetetlen, hogy valójában hol készül, hiszen a csomagoláson elegendő, ha csak a forgalmazót tüntetik fel. A magyar termelési helyet egy ponttal jutalmaztuk, az importért nem járt pont, viszont levontunk egyet, ha nem lehetett kideríteni a gyártás helyét, azaz ha a fogyasztó nem tud ily módon tájékozódni a termék környezetterheléséről.

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 18. számában.

Kép [cc] helterskleter

***