• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: Kávék

2009.06.02. /

Környezeti hatások

Bár a kávétermesztés már a 19. században is együtt járt az erdőirtással, ez a folyamat az elmúlt évtizedekben felgyorsult. A hagyományos eljárás az úgynevezett árnyékos kávétermesztés, amikor az esőerdők ritkább övezeteiben, a fák között ültetik a növényeket.

Ez a módszer sok szempontból előnyös: a növény kevesebb öntözést igényel, illetve kevesebb növényvédő szerre van szükség, a fák között élő állatok, legfőképpen a madarak ugyanis a kártevő rovarokkal táplálkoznak. Ezek a kávétermő területek részei a trópusi ökoszisztémának, ideiglenes vagy állandó élőhelyet jelentenek számos növény- és állatfajnak.

A másik módszer a napfényes termesztés. Ez intenzívebb termesztési mód, fák nélkül, növényvédő szerek alkalmazásával és gyakoribb öntözéssel. Kétségtelen gazdasági előnye, hogy a növényeket sűrűbben lehet ültetni, így az egységnyi területre jutó termés, végső soron pedig a profit nagyobb, mint az árnyékos termesztés esetében. A napfény, a vegyszerek és a sűrű öntözés miatt nagyobb a termés, és gyorsabban realizálódik a haszon.

A hátrányairól csak a környezetvédők beszélnek, de ők évről évre egyre hangosabban: ezeket az ültetvényeket sok esetben erdőirtással nyerik, és ez nem csupán a fákat, de az azokhoz kötődő élővilágot - sok esetben kis egyedszámú fajokat - veszélyezteti. A növényvédő szerek ugyancsak veszélyt jelentenek, nem csupán a talajszennyezés miatt, de a hiányos védőfelszerelés révén a munkások egészségére is.

A napfényes termesztés már a hetvenes évektől fokozatosan váltotta fel az árnyékos termesztési módszert. A folyamatot természetesen csak gyorsította a kilencvenes évek kávéválsága, amikor a termelők az intenzívebb módszerre való átállásban látták a megélhetésük biztosítását.

Az intenzív termesztés a nagyobb terméshozamok miatt gyakorlatilag minden - hagyományosan kávétermesztő országnak nevezhető - területen kezdi kiszorítani az árnyékos termesztési módszert. Kolumbiában például húsz év alatt az árnyékos területek 68%-át alakították át napfényes termőterületekké. A kávétermesztésbe újonnan bekapcsolódó országok - mint például Vietnam - már szinte kizárólag napfényes termőterületeket alakítottak ki.

Bár sok helyen központilag próbálták visszaszorítani a napfényes termesztést, ez nem sok sikerrel járt. Ecuadorban számos helyen kiirtották a kávétermesztő erdős területeket, és legelőket alakítottak ki a helyükön. Kenyában - bár 2002-től tiltották az árnyékos ültetvények felszámolását - a termelők inkább elhagyták ezeket a területeket, és más esőerdő-területek kiirtásával kezdtek új vállalkozásba.

A sikertelen kormányzati intézkedések mellett - de egyre inkább helyett - különböző szervezetek és velük együttműködve multinacionális cégek próbálják kordában tartani a nem kívánt folyamatot. Utóbbiak nem minden gazdasági érdek nélkül, hiszen az árnyékban termesztett kávé ízletesebb, és jobb minőséget jelent.

További környezetkárosító hatást jelent a már említett nedves feldolgozási módszer, hiszen a folyamat során nagy mennyiségű vizet használnak fel, ami aztán szennyezetten kerül vissza a környezetbe. A hatás súlyosságát mutatja, hogy Közép-Amerikában jelenleg a kávéfeldolgozás jár a legnagyobb környezetszennyező hatással a mezőgazdasági feldolgozóiparban.

További információt is megtudhat a kávé termesztésésről és kereskedelméről A kávé ereje című filmból, amely DVD-n megvásárolható a TVE irodájában.

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében