• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: Kávék

2009.06.02. /

Mi fán terem a kávé?

Az úgynevezett „kávéöv" az Egyenlítő-környéki, túlnyomórészt szegény országokból áll. A legnagyobb kávétermelők Brazília, Kolumbia, Vietnám, Indonézia, India, Mexikó, Guatemala, Uganda, Etiópia, Peru és Nicaragua. Ezen kívül még közel negyven országban foglalkoznak kávétermesztéssel.

Optimálisan a 900 méter feletti ültevények alkalmasak a kávécserje fejlődéséhez. A leendő kávé minőségét és mennyiségét jelentősen befolyásolja a csapadék mennyisége és eloszlása, a betegségek, az optimális (15-23ºC közötti) hőmérséklet, illetve a talaj szerkezete.

A kávé árérzékenysége többek között a kávécserje érzékenységéből is ered, hiszen az erősen ingadozó ár egyik eredője a megtermelt kávé mennyisége és minősége. Az ültetvényeken, farmokon dolgozó munkások - szegény országokról lévén szó - általában rendkívül alacsony bérért dolgoznak, és a gyengébb termés tovább rontja az amúgy is alacsony életszínvonalat.

A kétféle, kávétermékek készítésére alkalmas kávéfajta, a robusta és az arabica némileg eltérő igényűek. A robustát alacsonyabban fekvő területeken termelik, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ellenállóbb fajta, jól tűri a hőséget és a magas páratartalmat, valamint a kártevőket. Ebből a fajtából azonban gyengébb minőségű kávé készíthető, kevesebb aromaanyagot és több koffeint tartalmaz. A magyar fogyasztók tisztán nem nagyon találkozhatnak vele, leginkább keverékekben, illetve instant kávé formájában jut el hozzánk.

A másik kávéfajta, az arabica jóval érzékenyebb, nagy odafigyelést igénylő növény, jellemzően Közép- és Dél-Amerikában termesztik. Több aromaanyagot és kevesebb koffeint tartalmaz, mint a robusta, ezért jobb minőségű kávé készíthető belőle. A kereskedelmi forgalomban lévő kávé mintegy 75%-át teszi ki.

A kávé szüreteléskor még leginkább cseresznyére emlékeztet, méretben, alakban és színben egyaránt. Amit mi kávébabnak hívunk (a gyümölcs közepén lévő mag) valójában két bab, lapos oldalukkal egymás felé fordulva. A szüret a legtöbb ültetvényen kézzel történik: a szüretelő végighúzza a kezét az ágakon, így lepotyognak az érett és kevésbé érett szemek. A szüret után következik a szortírozás ­ szintén emberi erővel: a termésből kiválasztják az éretlen és a hibás példányokat, így kerül a gyümölcs a feldolgozási fázisba.

 

A feldolgozás helyben és a célországban történik

A feldolgozás kétféle módszerrel történhet. A száraz eljárás során a szemeket a napon szárítják, miközben folyamatosan forgatják őket. Ezt követően a gyümölcs a malomba kerül, ahol eltávolítják a gyümölcshúst és a héjat. Az arabica kávét jórészt ezzel a módszerrel dolgozzák fel.

A nedves módszer drágább és jelentős környezetszennyezéssel jár, mivel sok vizet kíván, amely aztán szennyezetten kerül vissza a természetbe. A nedves eljárás első fázisában medencében mossák át a gyümölcsöt, majd egy csatornarendszerben folyó vízzel lazítják fel a gyümölcshéjat. A második fázisban rácsozaton, szitán és zsilipen jutnak át a szemek, így válogatják őket méret és súly szerint. Végül erjesztő medencékben áztatják, ahol a természetes enzimek hatására teljesen leválik a gyümölcshéj. Ezt követően a kávészemeket kiszárítják, és felkészítik az értékesítésre.

A további feldolgozásra ­ pörkölésre és csomagolásra ­ legtöbb esetben már a felhasználó országban, vagy legalábbis a célkontinensen kerül sor. A pörkölt kávé ugyanis rövidebb ideig tárolható minőségveszteség nélkül, mint a nyers kávé.

A művelet során 200-240ºC-ra melegített gépbe teszik a kávészemeket, és néhány perc múlva - sárgászöld, arany, barnás színű árnyalatot nyerve - kész is a pörkölt kávé. Az eljárás során a szemek mérete megnő, súlyuk csökken, és további adalékanyag hozzáadása nélkül felhasználható. A pörkölés során, vagy azt követően még keverhetik is a különböző típusú és származási helyű kávékat. Ezután lehet akár őrölni, akár további feldolgozással egyéb termékekhez felhasználni.

Az eljárás könnyen követhetőnek tűnik, és látszólag egyszerű az út a termelőtől a boltok polcaiig. Valójában - beleszámítva a feldolgozás folyamatát, a szállítást, nem is beszélve a tőzsdei manipulációkról - akár százszor is gazdát cserélhet egy szem kávé, mire eljut a konyhánkba.

További információt is megtudhat a kávé termesztésésről és kereskedelméről A kávé ereje című filmból, amely DVD-n megvásárolható a TVE irodájában.

 









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében