• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: dezodorok

2007.07.24. /

Környezeti, társadalmi felelősség

 

1. Csomagolás

A piacon alapvetően négyfajta kiszerelésben kaphatók dezodorok: aeroszolos, golyós, stift, pumpás.

Az aeroszolos dezodorok valamilyen hajtógázzal működnek. Nem árt tudni, hogy ezekben a termékekben mindössze 10% a hatóanyag, a maradék 90%-ot a hajtóanyag teszi ki. Ezek a palackok sokáig freon (CFC) hajtógázzal működtek, amelyről időközben kiderült, hogy nagymértékben felelős az ózonréteg elvékonyodásáért. A helyette bevezetett dinitrogén-oxidról, lágy freonokról (HCFC), és propán-butánról is kiderült, hogy hasonló vele a probléma. Ezért lehetőleg kerülni kell az aeroszolos dezodorokat.

Ózonvédelmi szempontból előnyösebbek a pumpás és golyós dezodorok vagy a stiftek. Ezek flakonja azonban sokszor műanyagból készül. Ahogy korábban már írtunk róla, nem minden műanyag egyformán rossz, hiszen egyes típusok újrahasznosíthatóak, míg mások nem, vagy még rosszabb esetben égetésükkor mérgező anyagok szabadulnak fel (lásd A rossz és a jó műanyagok c. cikkünket). A legelőnyösebb - ha már ilyen kiszerelést választunk - az újrahasznosított műanyagflakon.

A legrosszabb választás kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, hiszen egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel a háztartási szeméttel szabadulunk meg, amely sokszor az égetőbe kerül) rákkeltő dioxin keletkezik, másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó ftalátok oldódhatnak ki a termékbe (ld. A ftalátok hatása c. cikkünket). A PVC csomagolás a flakonon az újrahasznosíthatóságra vagy újrahasználhatóságra utaló háromszögben lévő 3-as szám és/vagy PVC feliratról ismerhető fel.

A legjobb választás nyilvánvalóan a megelőzés, azaz érdemes elgondolkozni azon, szükségünk van-e dezodorra. Mivel a válasz feltehetően igen, a második legjobb választás az újratölthető flakonok használata lenne, de erre nem nagyon van példa. Csak érdekességként említjük meg, hogy egyetlen ilyen dezodorral találkoztunk az üzletek polcain. Egy kristályt tartalmazó flakonba vizet kell tölteni, amely még négyszer ismételhető meg, ezután a dezodornak már nem megfelelő a hatása.

 

2. A gyártás helye

A tudatos vásárló igyekszik helyben készült terméket vásárolni. (ld. Egy kiló paprikát, és egy kiló szén-dioxidot, legyen szíves c, cikkünket) Ez a dezodoroknál igen nehéz, elvétve találni ilyen (vagyis Magyarországon készült) terméket.

A tesztelt dezodorok között egyetlen ilyen van, a 'Poetic for women magic' néven forgalmazott, Szegeden gyártott dezodor, amely a legalsó árkategóriába tartozik, a már-már hihetetlenül hangzó 56 forintos árával. A maradék 14 tesztelt termékből 11-ről lehet egyértelműen megállapítani, hogy külföldön gyártották.

 

3. Állatkísérletek

A termékek címkéjén egyetlen gyártó sem tüntette fel, hogy erőszakmentes, azaz állatokon nem tesztelt a termék. A Fauna Állatvédő Egyesület, valamint a PETA amerikai állatvédő szervezet listái, illetve ahol lehetett a gyártók weboldalai segítségével feltérképeztük, mely cégek végeznek, és melyek nem végeznek állatkísérleteket. Fontos megjegyeznünk, hogy itt nem az adott termék teszteléséről van szó, hanem arról, hogy a gyártó cég, illetve az anyacég elkötelezte-e magát amellett, hogy nem végez állatteszteket.

 

4. Fogyasztóvédelem

Minden vásárlás előtt érdemes egy pillantást vetni a kiszemelt termék címkéjére. Győződjünk meg arról, hogy a szükséges információkat feltüntették-e a terméken:

  • a gyártó vagy forgalmazó nevét és pontos címét
  • a töltési mennyiséget (tömeg, térfogat, darabszám)
  • az összetevők felsorolását
  • az OÉTI engedélyszámát, amely igazolja, hogy a termék egészségügyi szempontból megfelelő
  • a minőség megőrzésének időtartamát
  • használati-kezelési útmutatót.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a kötelezően feltüntetendő információkon túl a címke a gyártók marketingeszköze is, így általában arra hívják fel a figyelmünket, hogy a termék milyen különleges tulajdonsággal rendelkezik: érzékeny bőrűeknek ajánlott, bőrbarát, alkoholmentes, illatanyagmentes, dermatológiailag (bőrgyógyászatilag) tesztelt, 24 órán át tartó hatása van. Az ilyen feliratok a szabályozás szerint nem lehetnek megtévesztők, tehát csak olyan állításokat tartalmazhatnak, amelyre a gyártónak bizonyítéka van. Például a „bőrbarát", „érzékeny bőrűeknek" típusú kijelentések mögött elvileg szakorvosi véleménynek kell lennie.

A szabályozás szerint (40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről) a minőség-megőrzési idő feltüntetésére két lehetőség van: az év és hónap megadása, illetve a 30 hónapnál tovább eltartható termékeken egy nyitott tégelyt ábrázoló szimbólum elhelyezésével, amely alatt 6M, 12M stb. felirat jelzi, hogy a termék a felbontástól számítva hány hónapig használható. Ez utóbbival az a probléma, hogy emellett nem kötelező feltüntetni a gyártási időt, márpedig egyetlen kozmetikumról sem feltételezhető, hogy a végtelenségig megőrzi minőségét. Így csak remélhetjük, hogy nem egy 5-6 éve gyártott dezodor kerül a kosarunkba, amely ugyan a felbontás után még 1 évig használható, de ki tudja, milyen állapotban volt a megvásárlásakor.

Értékelésünkben ezért feltüntetjük, hogy egy terméken megtalálható volt-e mind a gyártási, mind az eltarthatósági információ is valamilyen formában. Bár a törvényi feltételeknek megfelel, úgy véljük, fogyasztóvédelmi szempontból kifogásolható, ha a gyártó csak a felbontástól számítandó eltarthatóságot tünteti fel a gyártás ideje nélkül. Előfordult olyan eset is, amikor szerepelt ugyan a tégely szimbólum és a felnyitástól számított eltarthatóság, sőt feltehetően az eltarthatóságot is jelezték a flakon alján (E03/2010), de a termékcímkén semmi nem utalt arra, hogy a dátum ezt jelentené. Ez a módszer szintén megkérdőjelezhető, mivel etikailag nem túl szerencsés megoldás nem kötelező információt nem egyértelmű módon közzétenni. Szintén problémás - de jogilag teljesen helyénvaló - megoldás, ha szerepel ugyan az EXP vagy EX előtaggal a minőség-megőrzési idő, de a magyar címkén nincs semmi utalás arra, hogy ez mit jelent, így a vásárlóra van bízva, hogy kitalálja ezt.

 







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében