• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: csapvíz

2010.03.04. /

Ásványianyag-forrás, vízkeménység

 

A víz nem csak szomjoltó, de fontos ásványi anyag beviteli forrást is jelent szervezetünk számára. Sokan éppen ezért érvelnek az ásványvíz-fogyasztás mellett, és egyúttal a csapvízfogyasztás ellen, hiszen az ásványvizek magasabb koncentrációban tartalmazzák a szükséges oldott anyagokat (ld. Ásványvíz tesztünket >>>).

 

A WHO szerint a felnőtteknek normál körülmények között napi 2-2,5 liter víz fogyasztása ajánlott. A levegő hőmérsékletétől, páratartalmától valamint tevékenységünktől függően ezt akár napi 4-5 literre kell növelni. A vízben oldott teljes ásványi sótartalom hűvös időben 2-4 g/nap, nagyon meleg környezetben 6-12 g/nap kell legyen.

A csapvíz és az ásványvíz közötti különbség az ásványi összetétel szempontjából nem egyértelmű, ugyanis a csapvízben is találhatunk nagyobb koncentrációban szervezetünk számára fontos anyagokat. A hazai csapvizek ásványianyag-tartalma 300-500 mg/l között van.

Viszont a jogszabályi előírások szerint már 500 mg/l, sőt 50 mg/l ásványi anyag tartalom alatti értéknél is nevezhető ásványvíznek egy termék. Igaz az előbbi esetben „csekély ásványi anyag-tartalmú" felirat, az utóbbinál a „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú" felirat használata kötelező.

Nem nehéz belátni, hogy kevés vásárló vesz tudomást ezekről a plusz, de nem mellékes információkról. Ha mindezt figyelembe vesszük, joggal merülhet fel a kérdés, hogy míg az egyiket hozzáadott értéket hordozó termékként vesszük meg a boltban, a másikat miért „csak" csapvízként engedjük a lefolyóba.

Ugyanakkor sokszor megfeledkezünk arról, hogy bizonyos ásványi anyagok túlzott fogyasztása éppen károsan hathat az egészségünkre. Tehát bizonyos összetevőjű ásványvizek korlátlan fogyasztása sem ajánlott.

Kiegyensúlyozott táplálkozás hiányában önmagában az ásványvíz sem jelent megoldást a megfelelő ásványi-anyag bevitelre. Egészséges, teljes értékű táplálkozás esetén normál körülmények között szervezetünk nem igényel extra ásványi anyag dózist. 

Vízfogyasztás Magyarországon

Magyarországon az átlagos vízfogyasztás mintegy 100 l/fő/nap. A nyugat-európai országokban ez az érték még nagyobb. Nagy-Britanniában 150 l/fő/nap, ami 50%-os növekedést jelent a 25 évvel ezelőtti értékhez képest.

- ivás és főzés: 3-4 liter
- mosogatás: 4-7 liter
- takarítás: 5-10 liter
- naponta többszöri kézmosás: 10-15 liter
- zuhanyozás, fürdés: 40-100 liter
- mosás: 20-40 liter
- WC öblítés: 20-40 liter

Forrás: MaVíz

Vízkeménység

Az ivóvíz élvezeti értékét jelentősen meghatározza a keménysége, vagyis a benne lévő kalcium-oxid (CaO) aránya. A hazai jogszabály 50 és 350 mg/l közötti keménységet ír elő. A víz keménysége szolgáltatóként, sőt egy-egy településen belül is változik.

A vízkeménységet német keménységi fokban (nk) is meg szokták adni. Egy német keménységi fok 10 mg/l kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium és/vagy magnézium ionnak felel meg.

A keménység alapján három főbb csoportba különítik el a vizet:

- lágy víz: 100 mg/l CaO alatt (<10 nk)

- kemény víz: 180-300 mg/l CaO (18-30 nk)

- nagyon kemény víz: 300 mg/l CaO felett (30 nk<)

 

A vízkeménység kapcsán a legtöbb szó a közbeszédben arról esik, hogy a kemény víz vesekőképződést okoz.  A WHO szerint  eddig nem mutattak ki összefüggést a vesekőképződés és a vízkeménység között, sőt az Egészségügyi Világszervezet semmilyen negatív egészségügyi hatást nem tulajdonít a kemény víznek.

Szintén a kemény víz rovására írják, hogy a lerakódó vízkő tönkreteszi a mosógépet, kávéfőzőt, és nagyobb mennyiségű mosószer adagolását teszi szükségessé. Vízkőoldó szerrel, pontosabban annak környezetkímélő változatával, például ecettel ez a probléma könnyen orvosolható.

Kevesebb szó esik a kemény víz előnyeiről. Lássuk, melyek ezek:

  • A kemény víz fogyasztásával fontos ásványi anyagokat (kalciumot és magnéziumot) juttatunk a szervezetbe. Míg a kalcium a csontok és a fogazat felépítésében játszik fontos szerepet, a magnézium az idegrendszer és az izomzat működését segíti.
  • A kemény víznek nagyobb az élvezeti értéke, bár ez viszonylag szubjektív megítélés alá esik.
  • A kemény víz előnye, hogy kisebb korróziós hatása miatt kevésbé oldja ki a nehézfémeket a vezetékekből, így azok nem kerülnek az ivóvízbe.
  • 17 országban 1957 óta publikált több mint 80 tanulmány adatai alapján a WHO kimutatta, hogy jelentős egybeesés van a kemény vízzel ellátott területek és az alacsonyabb szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a magas vérnyomás ritkább előfordulása között.
  • Ha kemény vízben készítjük az ételt, főzés során kevésbé oldódik ki az ételből a kalcium, a magnézium és egyéb ásványi anyagok.

 







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében