• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Termékteszt: csapvíz

2010.03.04. /

Honnan származnak a szennyezőanyagok?

 

Baktériumok

A mikrobiológiai vizsgálatba bevont bakteriológiai szennyezőanyagok a talajból, bélsárból, szennyvizekből vagy rothadó növényi maradványok révén kerülhetnek a vizekbe. Ivóvízben való jelenlétük többnyire hasmenéses, hányásos tüneteket, esetenként lázat, torok- és fülgyulladást idéz elő. 

A Coliform, E. coli valamint a P. aeruginosa rovására írható még, hogy a nitrátot veszélyesebb nitritté alakítják. Ezek a baktériumok többnyire forralással (az E. coli, P. aeroginosaz vagy a Streptococcusok akár 60ºC-on is) vagy kis töménységű fertőtlenítőkkel (1-3%-os klórlúg) könnyen elpusztíthatók.

A jogszabályban előírt két egészségügyi vízminőségi jellemző esetében egyik mintában sem tapasztaltunk határérték túllépést.

A vízminták vizsgálatát kibővítettük egyéb vízminőségi jellemzőkkel is (Clostridium perfringens, Coliform, mikroba telepszám 37ºC-on és 22ºC-on, Pseudomonas aeruginosa) Ezek a paraméterek a vízkitermelő és ellátó rendszer működésének ellenőrzésére szolgálnak.

A határérték túllépése önmagában nem jelent egészségügyi kockázatot, hanem azt jelzi, hogy változás következett be a rendszerben, és be kell avatkozni, az egészségügyi határérték túllépésének megakadályozására. A határérték mindegyiknél 0, a telepszám határértékek viszont vízművenként változnak a vízbázis jellegétől függően.

Borsányi Mátyás, az ANTSZ Országos Kémiai Intézet Vízbiztonsági osztályának vezetője a TVE-nek elmondta, hogy bár a tudomány jelenlegi állása és a WHO szerint az indikátoroknál önmagában a magas telepszám nem jelent egészségügyi kockázatot, jelenleg is folynak a nemzetközi és hazai kutatások azzal kapcsolatban, hogy árnyalják ezt a képet. Ugyanis az egészségügyi kockázat mértéke sok szakértő szerint függhet a fogyasztó egészségi állapotától, korától, illetve a határérték túllépés mértékétől.

 

Kémia

Tesztünkben több kémiai paramétert is megvizsgáltunk. Fontos megemlíteni, hogy a köznyelvben szennyezőanyagként emlegetett anyagok gyakran nem emberi behatás, hanem a vízbázis földtani adottságai révén jutnak a vízbe, vagyis kioldódnak a kőzetből. Ilyen többek között az arzén és a bór.

 

Bór

A felszín alatti vizekbe a bór a vízbázis kőzeteiből oldódik ki, felszíni vizekbe pedig a szennyvíz révén kerül (elsősorban mosószerekből). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a bór elváltozást okozhat a szaporító szervekben, illetve fejlődési rendellenességet idézhet elő. A bórra az európai uniós határérték 1 mg/l.  Magyarország 2009-ben újabb haladékot kért, hogy még 2012-ig 5 mg/l határérték legyen érvényben.

 

Arzén

Az arzén szintén földtani eredetű „szennyezőanyag". A hazai ivóvizekben ez okozza a legfőbb gondot. 335 településen (legfőképpen a Dél-Alföldön) összesen mintegy 1,2 millió embert érint a probléma, ugyanis itt az arzén koncentrációja a WHO és az EU által meghatározott 10 µg/l egészségügyi határérték felett van.

A WHO adataival egybehangzóan egy hazai kutatás is kimutatta, hogy a nagyobb arzénkoncentráció növeli a bőr- és tüdőrák, valamint a vese- és hólyagrák kockázatát.

Csatlakozási kötelezettségként Magyarország vállalta, hogy 2009. december 25-ig ezeken a településeken a WHO-s határérték alá szorítja az arzén szennyezettséget. Az arzén eltávolítását technológiai úton, illetve új vízbázisok bevonásával (hígítással) lehet megoldani. Hazánk 2009 őszén erre is  3 éves haladékot kért az uniótól, hogy 2012-ig az eddigi 50 µg/l határérték maradjon érvényben.

Az ANTSZ adatai szerint a toxikus hatású arzén bevitele a hazai vízfogyasztási szokásokat tekintve mintegy 13-16 μg/nap (10 μg/l arzéntartalom esetén), de legfeljebb 24-48 μg/nap (30 μg/l arzéntartalom esetén). Az arzént emellett húsokkal, tejtermékkel is felvesszük, de legnagyobb arányban a hallal jut a szervezetünkbe.

Kanadai mérések szerint a halak és kagylófélék átlagos arzéntartalma 1600 μg/kg. Mivel hazánkban az egy főre jutó évi halfogyasztás 3 kg, az ivóvízzel együttvéve is a teljes arzénbevitel európai viszonylatban alacsonynak tekinthető. Dániában például 118 μg a napi bevitel.

 

Nitrát, nitrit, ammónium, fluorid

A nitrit a kőzettani eredetű, de önmagában veszélytelen ammóniumból képződik biológiai úton a vízkezelés helyén és vezetékhálózatban. Az ANTSZ adatai alapján több évre visszamenőleg eddig összesen mintegy 150 településen fordult elő nitrit határérték túllépés. Ez mintegy 20.000 embert érintett.

A nitrit-szennyezés megfelelő technológiai lépesek és hálózati karbantartás révén mára már jelentősen visszaszorult. Az ammóniumra pedig nem volt előírt határérték a csatlakozáskor - tudta meg a Tudatos Vásárlók Egyesülete Horváth Lászlónétól, a KvVM Vízellátási Osztályának főosztályvezető helyettesétől.

A nitrát emberi szennyezés - elsősorban állattenyésztés és műtrágyázás - révén kerül a talajvízbe és a felszíni vizekbe. A nitrát a bélrendszerben lévő baktériumok hatására veszélyesebb nitritté alakul. Felszívódva csökkenti a vér oxigénszállító képességét, és halálos kimenetelű kékkórt (methemoglobinémiát) okozhat. Főleg csecsemőkre és kismamákra jelent nagy veszélyt.

Magyarország nem csak a bór- és az arzén-határérték esetében, de a fluoridnál is 3 éves haladékot kért az EU-tól 2009-ben, hogy átmenetileg magasabb, vagyis 1,7 mg/l határérték maradjon érvényben 2012-ig. A kérelemre még nem adott végleges választ  az Európai Bizottság.

 

Ivóvízminőség-javító program

A hazai ivóvíz-minőségi problémák átfogó megoldási tervét az országos Ivóvízminőség-javító Programban fektették le. Ez a bóron, arzénon és fluoridon kívül még a nitrit és az ammónium szennyezettség visszaszorítását is célul tűzte ki.

Annak ellenére, hogy több milliárd forint lehívható összeg áll rendelkezésre az ivóvízminőség javítására, amelynek keretében az érintett önkormányzatoknak legfeljebb 15%-os önrészt kell vállalniuk a beruházások költségeiből, a program nehézkesen halad. Nagyon sok esetben az érintett települések vezetősége nem tartja fontosnak a vízminőségi kérdést - vázolta a helyzetet Borsányi Mátyás.

 







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében