fbpx

| Bán Dávid

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A tej szeretete

A Gödöllőhöz közel eső valkói gazdaság tulajdonosa jórészt a fogyasztó és termelő közötti személyes kapcsolatnak köszönheti vállalkozása sikerét. Fuchs Imre tejesgazdával beszélgettünk.

A tehenek egy része ráérősen kérődzik, a többieket pont
fejik, a borjúk külön lakrészükből csodálkozva bámulják az esőt. Aztán jönnek a
kecskék, majd az új feldolgozó- és csomagolóüzem, ahol néhány ember
szorgalmasan ízesíti a friss sajtokat, gyúrja a gomolyát. Beleszimatolok egy
kád friss natúrjoghurtba, az illata meggyőző. „Az emberek nagyon szeretik
látni, hogy honnan jön a tej, a joghurt” – bólogat Fuchs Imre, tejesgazda,

 

Hogyan kezdődött? Mindig is a tej volt a középpontban?

Gyerekkorom óta mindig körbevettek minket az állatok, és
noha vadászcsaládból származom – magam is húsz évig voltam fővadász -, mindig
volt pár tehenünk. Szerettük őket, bátyáimmal kecske- és tehéntejen
nevelkedtünk, azóta tart a tej szeretete.

 

Hogy lett a pár tehénből jókora magángazdaság?

Sok-sok éve, még mindenféle engedély nélkül, rendszeresen
vittünk friss tejet az Örs vezér téri MDF-piacra. Hamar sikere lett, mindig
gyorsan fogyott. De sajnos ezek a piacok csak hétvégénként voltak, a teheneket
pedig mindennap meg kellett fejni, ezért szereztem standot egyik-másik fővárosi
piacon, ahol reggelente magam árusítottam a friss tejet. A vevők hamar
megszerették. A bolti tejnél olcsóbban tudtam adni, és persze az íze, állaga
összehasonlíthatatlan volt.

Maradt azonban a probléma, hogy mit is kezdjünk az
el nem adott tejjel. Kiönteni kár lett volna, disznóink nem voltak, így
kézenfekvő volt, hogy feldolgozzuk. Eleinte csak túrót, tejfölt készítettünk
házilag, majd 2004-ben sikerült megvenni a volt valkói tsz-t, ahol létrehoztuk
a Fuchs Tej Kft.-t.

Hárman indultunk, ma már harminchárom állandó
alkalmazottunk, kilenc saját elárusítóhelyünk van Budapesten, és nyolcvan
viszonteladónk a főváros környékén. Egyes vásárlóink nem akartak nyárra
megválni a friss termékektől, így belevágtunk egy üzletbe Zamárdiban is.

 

Mennyire volt rögös az út?

Rengeteg a munka, és mi minden bevételünket fejlesztésekbe
öljük. Megvettük a korszerű, uniós követelményeknek megfelelő fejőgépeket,
kiépítettük a higiénikus tejtárolókat, és persze megépítettük a feldolgozó- és
csomagolóüzemet. Állandóan kellenek új, drága gépek, és a gazdasággal is
rengeteg még a teendő.

Az istállók felújításra szorulnak, hűtőrendszert akarunk
beépíteni, mert az állatok a nyári hőséget nagyon rosszul tűrik, kell még több
pihenőhely, az előírásoknak megfelelő betonozott, fedett takarmánytároló,
burkolt utak, szóval van mit tenni.Szeretnénk egy új sajtüzemet is építeni.
Ezek százmilliós tételek.

Eddig mindent a magunk erejéből hoztunk létre,
támogatást nem kaptunk. Volt ugyan sikeres uniós pályázatunk, de akkor meg a
bankok nem adták meg a megfelelő hitelt. Most talán összejön!

 

Miként lehet ezt kitermelni?

Nincs más lehetőség. Volt, hogy úgy gondoltam, bezárom a
boltot, eladom a teheneket, mint azt sokan teszik mostanában. De szeretem ezt
az egészet, és ez mindig továbblendített. Nagyon sokat dolgozunk, minden
követelménynek igyekszünk eleget tenni, de így is állandóan küszködünk a
bürokráciával, ami sok időt és pénzt vesz el tőlünk.

 

Milyen tanácsot adna a kis családi gazdaságoknak, amelyek
most kezdenének belevágni a közvetlen értékesítésbe?

Eltökéltség és türelem kell hozzá. Az emberek ugyan
szerencsére egyre inkább megnézik, mit vesznek, és kedvelik a házi minőséget,
de maga a tejfogyasztás lényegesen csökkent. A tejcsarnokok ráadásul áron alul
veszik át a hazai tejet, ami még a termelési költségeket sem fedezi, miközben
nagy az olcsó import.

Jó megoldás az utóbbi időben sok helyen megjelent mobil
tejárusítás, de az autókat drága beszerezni, megfelelően átalakítani,
engedélyek kellenek, például területfoglalási minden megállóban az
önkormányzatoktól, satöbbi. És nem elég csak megállni valahol, több százezer
liter tejet kell eladni, mire odaszoknak a vevők. Nekünk nincs is ilyen autónk,
bár gondolkozunk rajta.

A kocsikról most általában túl olcsón adják a friss
tejet – ezt a mi forgalmunkban is megéreztük -, illetve sokszor nem is a gazdák
árusítanak, hanem csak összevásárolják a kistermelőktől. A közvetlen, termelői
forgalmazás előnye a kereskedői árrés kizárása mellett az, hogy a termelő még
aznap hozzájut a bevételhez, nem úgy, mint azok, akik a csarnokoknak,
feldolgozóknak adják. Ők akár 30-60 napot is várhatnak a pénzükre.

 

Milyen módszerrel sikerült betörni a piacra?

Idejében felismertem, hogy csak fejlesztésekkel,
feldolgozással és a személyes kapcsolatokkal működhet a vállalkozás. Az összes
saját árusítóhelyet személyesen én indítottam el, megismerkedtem a vevőkkel,
meghallgattam a reakcióikat – szerencsére a visszajelzések nagyon pozitívak -,
minden egyes új terméket magamon, majd a törzsvásárlókon „tesztelem”.

Azután
mindig keresek megfelelő embert a helyemre, aki ugyanúgy mosolyogva,
beszélgetve árusítja tovább a termékeinket. Nem könnyű jó munkaerőt találni. A
piacon nagyon fontos, hogy tényleg azt képviselje, amit mi szeretnénk, az
üzemben meg olyanok dolgozzanak, akik szeretik is és értik is munkájukat.
Vannak sajtkészítők Erdélyből – ők itt is laknak szolgálati szobáikban -, akik
a saját házi receptjeik szerint ízesítik a sajtokat, gomolyát.

 

Mit gondol arról, hogy a tej presztízse már nem a régi? 

A felnőttek szemében a tej sajnos „gyerekital”, a gyerekek
pedig inkább az üdítőt választják. Pedig nagyon sok hasznos ásványi anyag és
vitamin található benne. Nem beszélve a kecsketejről, amely még mindig nem elég
népszerű. Igaz, más íze és illata van, ez egyeseket zavarhat, de vitamin- és
ásványianyag-tartalma kétszerese a tehéntejének, kúraszerűen fogyasztva erősíti
a szervezet védekezőképességét. Nagyon jó az allergiára, könnyebben emészthető,
így a kisgyerekek is fogyaszthatják. Ez áll legközelebb az anyatejhez.

 

Milyen termékeket kínálnak most a vevőknek?

Eredetileg csak kimért friss tejet forgalmaztunk, ami most
is nagyon népszerű. Ma már zacskóban is áruljuk – ehhez a kötelező minimális
szinten pasztőrözzük. Van tejfölünk, túrónk, gomolyánk és friss sajtunk,
amelynek az érlelési ideje legalább két-három hónap. Legújabban gyümölcsös
ivójoghurtokat készítünk natúrjoghurt-alapanyagból, félliteres kiszerelésben.
Nagyon fontos, hogy a termelési folyamatban minden friss és egészséges legyen.
Ezért a takarmányt is jól megválogatjuk, a tehenek jó körülmények között élnek,
és minden egyéb alapanyagunk egészséges.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 17. számában. 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás