fbpx

| Tudatos Vásárló

Szupermarketek visszaélései: mit tesznek a hatóságok?

A jogi szabályozás csak akkor ér valamit, ha ezek létrejöttét és betartását a szupermarketláncok és a beszállítóik is támogatják az egész világon.

Több EU-s tagállam jelenleg is vizsgálatokat folytat a kereskedők erőfölényével kapcsolatosan vagy olyan eljárásokat dolgoznak ki, amelyek megoldást nyújthatnak erre a problémára. Mindezek hatására az Európai Unió is tett lépéseket. 2008-ban a Bizottság létrehozta az Élelmiszeripar Versenyképességével Foglalkozó Magas Szintű Csoportot. A testület javaslatait az Élelmiszer-ellátási Lánc Működésének Javításával Foglalkozó Magas Szintű Fórum tanulmányozta 2012 végéig. 

A Fórum része egy szakértői csoport is, amely az üzleti kereskedelmi szerződésekkel foglalkozik. A szakértői csoporton belül a beszállítói lánc különböző állomásait képviselő kereskedelmi és üzleti szervezetek kiadtak egy anyagot, Vertikális kapcsolatok az élelmiszer beszállítói láncban: A jó gyakorlat alapelvei (Vertical Relationships in the Food Supply Chain: Principles of Good Practice) címmel.

Ezek az alapelvek egy olyan etikai kódex vagy szabályrendszer alapjait jelenthetnék, amelyet az összes EU-s piacra irányuló értékesítési láncban részt vevő vállalatnak követnie kellene. Jelenleg arról folyik a vita, hogy hogyan lehetne egy ilyen kódexet bevezetni. A Magas Szintű Fórum 2012 végén zárta a munkáját, de még nem lehet tudni, hogy az EU milyen lépéseket tesz ezután.

A helyzet sajnos nem túl bíztató. Az EU versenyjogi szabályozása a fogyasztói érdekeket mindenek fölé rendeli, és ezt leginkább az SPQR-rel, azaz a szolgáltatás-ár-minőség-választék négyesével azonosítja. Az a fontos, hogy a szupermarketek nagyjából megfeleljenek az SPQR-teszten. A hazai vagy fejlődő országokbeli beszállítókkal való bánásmód lejjebb van a versenyhatóságok prioritási listáján.

Egy példa. Nagy-Britanniában régóta nyilvánvaló probléma a beszállítókkal való rossz bánásmód és az erre vonatkozó szabályozás hiánya. 2000-ben a Versenybizottság megállapította, hogy a szupermarketek vevői erővel való visszaélése legalább 10 éve fennáll. 

Az ezután kidolgozott etikai kódex nem bizonyult hatékonynak, így egy második vizsgálatot végeztek 2008-ban. Ismét megállapították a vásárlóerővel való visszaélés létezését, és a második etikai kódexszel egy időben létrehozták az Élelmiszer Bíróság (Groceries Adjudicator) intézményét az etikai kódex felügyeletére (a posztot a kiadvány szerkesztéséig nem töltötték be). Tehát a szupermarketek vevői erővel való visszaélése több mint 20 éve zavartalan Nagy-Britanniában.

A holland SOMO 2008-as beszámolója (The Abuse of Supermarket Buyer Power in the EU Food Retail Sector: Preliminary Survey of Evidence) szerint más európai országokban is hasonló a helyzet. A Spanyol Nemzeti Versenybizottság 2011-es jelentése is megállapította, hogy a kereskedők egyenlőtlen alkupozíciója negatív hatással lehet a versenyre, a fogyasztók érdekeire és a beszállítókra. Külön kiemelték, hogy az élelmiszeriparban lassul a fejlesztések üteme. 

A fejlesztések elmaradása Magyarországon is jellemző. Czibik Ágnes és Makó Ágnes 2009-ben megjelent kutatása megállapítja: „a jó üzleti helyzetű, innovatív vállalatok gyakrabban szembesülnek termékkilistázással”. Mindennek ellenére Magyarország azok közé az európai országok közé tartozik, ahol a legszigorúbb szabályokat hozták a beszállítók védelmére, ám itt a szabályok betartatása okoz gondot. Így még a kemény szabályozás sem vezetett látványos javuláshoz.

Miért nem lépnek fel határozottabban a versenyhatóságok?

Egyrészt azért, mert igen bonyolult ügyről van szó: a szupermarketek beszerzései milliónyi tranzakción és több ezer beszállítón keresztül zajlanak, és érintik a több millió fogyasztó által fizetett árakat. Nagyon bátor hivatalnak kell lennie annak, aki ilyen körülmények között beavatkozik.

Egy intézkedés még rugalmatlanabbá tenné az alkufolyamatokat, de nem feltétlenül befolyásolná azok kimenetelét. A szupermarketláncok hatékonyan lobbiznak és a politikusok készek elhinni, hogy a szupermarketek és a fogyasztók békességben megvannak egymással. Kérdés, hogy tényleg olyan jó-e nekik, mint ahogy kinéz.

Másrészt itt a rövid és a hosszú táv kérdése. A versenyhatóságok kiszámíthatóan működnek a múltbeli eseményekre, valamint az „itt és mostra” alapozva. Vonakodva hoznak meg döntéseket jövőbeli trendekből és előrejelzésekből következtetve, amelyek kihívást jelenthetnek a gazdaság számára.

A hosszú táv akkor válik majd vizsgálatra méltóvá, ha rövidtáv lesz belőle. Ennek sajnos az a következménye, hogy a torz verseny káros hatásai éveken át érvényesülhetnek. A CHOICE ausztrál fogyasztói magazin így fogalmazta ezt meg:

„Sok vita folyik arról, hogy a szupermarketek által kínált alacsony árak hosszú távon a fogyasztók érdekei ellen munkálnak-e. Például milyen hatással van a piaci szereplők egy kis csoportja által korlátozott választás vagy a nagyobb befolyásuk az árak alakulásán.

A hosszú távon érvényesülő hatásokat természetükből adódóan bonyolult mérni és előrejelezni, míg az alacsony árú termékek előnyei egyértelműek és rögtön látszanak.”

Miért nem volt hatékony sem Nagy-Britannia 2000-es sem Magyarország 2005-ös etikai kódexe, és miért állítja több szakértő, hogy az újabb kódexek sem lennének jobbak?

Mert a szupermarketek elültetik a félelem csíráit a beszállítókban – ahogyan arra mindkét brit versenybizottsági jelentés rámutatott. Míg a 2008-as brit kódex első változata valamilyen szinten foglalkozott ezzel a jelenséggel, a végső verzióban említést sem tesznek róla.

Még a legnagyobb multinacionális márkák sem mernek felszólalni a saját érdekük védelmében. Nem véletlen, hogy a kisebb beszállítók sem tesznek panaszt, holott ők még inkább ki vannak téve az esetleges negatív hatásoknak.

Nincs elég erőforrásuk ilyen ügyek felgöngyölítéséhez, és drágán megfizetnének akkor is, ha csak megkísérelnék. A GKI Zrt. 2010-es kutatása szerint a megkérdezett magyarországi beszállítók:

„fele nem tesz semmit, mivel ezzel árt legkevesebbet cégének, ugyanilyen arányt képviselnek, akik azért nem tesznek semmit, mivel ezzel csak időt és energiát vesztegetnének, de a célt nem lennének képesek elérni.”

A Brit Nemzetközi és Összehasonlító Jogtudományok Intézetének (British Institute of International and Comparative Law, BIICL) az élelmiszerellátási lánc szabályozásáról szóló kutatása rámutatott, hogy milyen gyakran foglalkoznak az EU-ban a vevői erőfölénnyel, és ehhez képest milyen nehéz hatékony szabályokat hozni.

A vizsgált 15 tagállam közül kilenc tett lépéseket a probléma szabályozására, hatan közülük a versenyjog keretein belül. Ezek az államok enyhe jogi eljárásokat alkalmaztak, és öten terveznek szabályozást. A kutatás a következő megállapításra jutott:

„Jelenleg egyetlen tagállamban sem alkalmaznak olyan módszert, amely önmagában teljesen hatékony. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az eljárások többsége a versenyjogon alapul, másrészt annak, hogy nehéz olyan modellt létrehozni, amely megfelelően kezeli az élelmiszerkereskedők és a beszállítók közötti egyedi kapcsolatot.”

A BIICL a különböző eljárások tanulmányozása után azért összeállította a hatékony szabályozás ismérveit:

  • Olyan szabályok, amelyek alapja, hogy a kereskedő méltányosan, jogkövetően és jóhiszeműen szerződik beszállítóival, nem alkalmaz kényszerítő megoldásokat és elismeri, hogy beszállítóinak is kiszámíthatóságra van szüksége (azaz a méltányos szerződés alapjai).
  • Olyan intézkedések, amelyek a piaci magatartást olyan eszközökkel szabályozzák, hogy például kötelezik a szereplőket az üzleti struktúrák átalakítására.
  • Olyan önszabályozási megoldások, amelyek világos eljárásokat kínálnak a vitás felek számára konfliktusaik tisztázásához.
  • Olyan eljárások, amelyek megfelelően kezelik az egyenlőtlen tárgyalási pozíciókból adódó problémákat.
  • Az ügy nyomon követésére és képviseletére szakosodott jogi biztosi (ombudsman) intézmény létrehozása.
  • Olyan szabályozási keretrendszerek, amelyek az élelmiszerbeszállítói lánc minden szereplője számára elérhetőek, attól függetlenül, hogy mely országban működnek.
  • Rendszeres jelentések készítése az élelmiszeriparról, amelyek feltárják a legjobb gyakorlatokat és az akut problémákat.
  • A beszállítók helyzetét feltáró hivatali vizsgálatok.
  • Olyan eljárások kialakítása, amelyek lehetővé teszik a névtelen panaszbejelentést, és ezáltal védik a kényes helyzetben lévő beszállítókat.
  • Kötelezettségvállalási eljárások elérhetővé tétele.
  • Hatékony intézkedések, amelyeknek valóban visszatartó ereje van a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben (pl. pénzbüntetések).

A BIICL jelentése is hangsúlyozta, hogy a beszállítók sokszor nem mernek beszélni, és hogy az anonim panasztétel lehetősége fontos lenne, de nehéz megvalósítani úgy, hogy közben a kereskedők joga se sérüljön a teljes körű eljáráshoz egy olyan ügyben, amellyel, úgy tűnik, egyelőre nem tud megbirkózni a jogrendszer.

Ameddig félelemmel teli a légkör és ameddig a vevői erővel vissza lehet élni, addig a szupermarketek minden lehetséges költséget át fognak hárítani a beszállítókra. Ezek a hatások megjelennek a fogyasztói árakban, de mivel veszélyeztetik a beszállítók életképességét, végső soron befolyásolják a minőséget és a választékot is.

Kép:dreamstime

 

 

 

 

 

A cikk “A szupermarketláncok beszállítói kapcsolatai a fogyasztók szemszögéből” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

 

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás