• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Szőrmentén: szőrtörténeti áttekintés

2012.05.31. /

A szőrök, szőrfélék léte, szükségessége, esztétikuma, higiéniája, evolúciója körül nem csitulnak a viták. Ez azért is különös, mert a szárazföldi emlősök közül az ember az egyik – ha nem éppen „a” – legcsupaszabb. 

Az evolúció kutatói többnyire azt állítják, hogy az emberelődöknél még dúsan tenyésző szőrzet megritkulása éppen a nyílt szavannákon lezajló végső fejlődési fázisban, a felegyenesedés után történt. Álló helyzetben ugyanis a trópusokon magasan delelő nap pusztán a fejünket éri veszélyes szögben. Éppen ezért maradt meg fejünkön a haj – a fodrászok nagy-nagy örömére.

A maradék testszőrzet már annál egyenlőtlenebbül oszlik meg a két nem között: bizonyos formái, melyek egyben a szexuális érettségre utalnak, ritka kivételektől eltekintve csak a férfiaknál fordulhatnak elő. Most gondoljunk csak a pofaszakállra… Igen ám, de a nemi érésre egészen más jellegű pamacsok is utalnak. A hónalji bozontok és az intim szőrzet, avagy fanszőrzet terén nem fukarkodott a természet egyik nemmel sem.

Ez pedig a kozmetikai iparnak biztosít prosperitást. Ha akár csak kutyafuttában szemügyre vesszük a divat sokszor ciklikus hullámzását, látni fogjuk, hogy a szőrökkel való bánásmód nem pusztán esztétikai kérdés. Mindig vannak hatalmi, kulturális, kultikus-vallási vonzatai. A szőrhöz való viszony egyben precíz lenyomata annak is, miként kezeli a társadalom a testet, a szexualitást és a nemi szerepeket.

 

Szőrtől a bőrig

Mert hiába irtják manapság egyforma dühvel valamennyit, a szőrfélék az idők folyamán más-más elbírálás alá estek. Az intim szőrzet például sok esetben takarandó dolog volt. Olyannyira, hogy a klasszikus görög-római és keresztény mintákat követő európai művészetben meglehetősen sokáig ritka kivételnek számított az ilyen bozont még stilizált megjelenése is. (Kivételként lásd Michelangelo Dávidját.)

A sokak által hitt és terjesztett, mások által azonban kétkedve fogadott anekdota szerint John Ruskin, a XIX. század ismert angol művészetkritikusa a nászéjszakájáig csupán klasszikus műalkotások alapján szerezte ismereteit a női testről. Ezért aztán borzadva ismerte fel, hogy felesége, Effie bizony ott is szőrös, ahol a megszokott nőábrázolásokon merő simaság látható, s az ifjú arát, torzszülöttnek vélvén, eltaszította magától. 

Még ha e történet nem is más, mint szellemes mese a viktoriánus stupiditásról, ne felejtsük el, mekkora döbbenetet keltett a maga idején Goya Meztelen Mayája vagy jóval később Courbet A világ eredete című, ennél jóval kitárulkozóbb műve. Igaz, ezen már nem csupán a fanszőrzet, de a komplett vulva is látható. S miközben a modern művészet mind kendőzetlenebbül ábrázolta a szőrpamacsokat (gondoljuk csak Modigliani aktjaira), a múlt század elején elkezdődik a szőrök eltüntetése, de immár a való világban.

 

Nem volt ez persze előzmények nélküli: a szőrtelenítés ismert praxis volt az egyiptomi, a görög, majd a római kultúrában is. Férfiaknál és nőknél egyaránt. Később a muszlim világban részben kultikus okokból gyakorolták a szőrtelenítést, s hasonló példákat hozhatunk fel az indiai, a kínai vagy a japán kultúrtörténetből is. Ehhez képest az intim szőrzet mifelénk, a keresztény Európában egyszerre számított tabunak és a vágy titokzatos tárgyának. Korántsem ritkították, sőt a XVIII. századtól elterjedt az intimfodrászat – mindkét nemnél! Mi több, kora viktoriánus úriemberek körében a fetisizmus sajátos formájaként kedvelt szokássá vált az imádott kedves intim fürtjeinek tüntető viselete, mondjuk, a kalapra tűzve.

Ugyanezt mondhatjuk el a hónaljszőrről is. Míg a muszlimoknál Mohamed óta kötelesség a hónaljszőrzet rituális eltávolítása, addig a nyugati világban először az első világháború alatt mutattak be borotvált hónaljú modelleket angol és amerikai képeslapok. A hónaljszőr-eltávolítás azután jól ismert karriert futott be – emellett egy fedetlen (s mind fedetlenebb) végtagokkal mutatkozó társasági hölgynek a kar- és lábtépésről sem illik elfeledkezni.

 

Bozótirtás

Az 1990-es évekig az intim szőrzetet megkímélte a divat, ám egyre inkább a csupaszság vagy legalábbis az egyetlen vékony, függőleges csíkot meghagyó brazil fazon lett a norma. Nem utolsósorban a fürdőruhák zsugorodása és a tangák népszerűsége miatt. Mi több, nemcsak a nők, de a férfiak számára is! A divaton s a puszta esztétikumon kívül szokás más érveket is felhozni.

A szőrtelenség könnyed, fesztelen érzéssel jár, megkönnyít bizonyos orális szexuális praktikákat, no és higiénikus, hiszen a bozót miazmák búvóhelye. Ez utóbbira persze ugrani szoktak a bőrgyógyászok: szerintük a gombásodásra való rendkívüli hajlamot leszámítva nincs olyan egészségi probléma, amelyre megoldás lenne a csupaszság. Sőt, s ezt már szexuálpszichológusok is megerősítik, van abban valami beteges, hogy egy társadalom tagjai tömegesen szabadulnak meg a nemi érettséget jelző szőrzettől.

Ha egy etológust vagy evolúciókutatót kérdezünk, az nagy eséllyel arról beszéln, hogy a most irtandó intimszőrzet nem véletlenül maradt fenn. A fanszőrzet nem csupán az ivarérettséget jelzi, de speciális feromonok hordozója, és védi is az intimzónát a fertőzésektől. A dolog tehát éppen fordítva áll, mint ahogy a szőrmentesítő ipar szószólói állítják.

Akad, aki szerint a szőrtelenítés éppen attól óvna minket, hogy a feromonnal átitatott szőrök sűrűjében megvaduljunk és egymásnak essünk. Azaz épp a szexualitás társadalmi kontrolljának újabb fejezetét éljük meg. Egy biztos: az európai divatot nem a próféták szavai mozgatják. Könnyen lehet, hogy a fürdőszobaablakon kihajított szőr idővel „ajtóstul” tér vissza.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló Magazin 22. számában.


Kép [cc]: Wikimedia Commons (Francisco de Goya: la Maja desnuda)

****

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre.
Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk! 


Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében