• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Szép a vegyes, avagy diverzitást Mikulásra!

2007.12.05. /

Ha a gyárilag előkészített Mikulás- csomagok közül választunk, azzal esélyt vásárolunk – drágán – felesleges kilók felszedésére, és a logó kerül az ablakba piros alma és arany ág helyett.

Zsák, zsák, teli zsák – de vajon mekkora, és mivel tömik tele a szülők? Évről-évre nagyobb a Mikulás-ünnep körüli felhajtás, és a felhajtás lényege a legtöbb családban az ajándék mennyisége köré kristályosodik.

Ráadásul a Mikulás is ugyanolyan szédületes iramban replikálódik, mint a Jézuska: december első hetében színre lép a nagyi Mikulása, a dédi Mikulása, az óvodai és az iskolai Mikulás, néhol a magányos szomszéd néni is felmutat egy Télapót, sőt! Önbecéző munkahelyi közösségek felnőtt tagjai is hajlamosak egymást megkörnyékezni külön bejáratú Mikulásaikkal.

mikulas2.jpgPedig a gazdag család gyermekeként született, felnőttként mégis legendásan puritán életmódot folytató püspök úrban anno (Krisztus után 245-ben, a kisázsiai Patara városában jött a világra, és Anatólia fővárosában, Myrában püspökösködött több mint fél évszázadon át) ilyesmi fel sem merült. Magánvagyonát a gyerekekre és a szegény emberekre költötte, az egyházi vagyont pedig népétkeztetésre fordította – meg is kapta ezért a magáét feletteseitől, kiközösítés formájában. A legendák szerint leginkább figyelmével ajándékozta meg a városka lakóit, esténként órák hosszat beszélgetett velük az utcán. Így szerzett tudomást arról a bajba jutott családról is, ahol már a gyerekek eladása jött szóba a nagy ínség miatt, és megajándékozta őket gyorssegélyével. Mindez télen történt, ekképp született a legenda a hóborította Taurus-hegyről alászálló Tél-Apóról.

Azóta sok idő telt el, és a posztindusztriális kor szemfüles organizmusai, a hatalmas cégek jó szimattal ismerték fel a Mikulás-iparban rejlő ígéreteket. Néhol már októberben felbukkannak a polcokon a különböző méretű (és – sajnos – különböző színű: például tehénlila!) Mikulások, valamint pirosba öltöztetett járulékos kellékeik: csokoládészeletek- és táblák, az alkalomra címzett cukorkák és egyéb édességek. A különböző cégek előregyártott Mikulás-ajándékai közül a Mikulás-tojás az egyik legellentmondásosabb: ugye nem kell részletezni, miről van szó?

A Mikuláskor nekirugaszkodó szénhidrát-fogyasztás nemcsak pénzszórásra alkalmas, de jó alap a standard téli elhízás megkezdésére is. Némelyik gyereknek több kiló vacak minőségű, és rendkívül egészségtelen édességet kell megennie, és alig végez a feladattal, – a hosszú téli estéken segít ebben a tévé előtti ücsörgés – jön a majd a karácsonyi szaloncukor- és süteményfutam. Mindez a merő szeretet miatt…

Ha lázadni próbál a szülő, 6-án támad a kortárs csoporttól kapott visszajelzés: mit kaptál Mikulásra? Na-ran-csot? Én viszont DVD-t! Mikulás napján, amelyet a gyártók és eladók a fogyasztás egyik nagy ünnepévé varázsoltak, az ökológiától tanult sokféleséggel is örömet szerezhetünk kisgyermekeinknek. (A nagyoknak elvileg már nem kellene, de fifikás kamaszlányok hajlamosak például piros rúzst és szájfényt kérni szegény Mikulástól – bizony, időben hozzá kell fogni, hogy gyermekeink ne csak rólunk, de a Télapóról és a húsvéti nyusziról is fájdalom nélkül váljanak le.)

Hogy Mikulás-csomagunk a sokféleség, mégis az egyediség jegyében okozzon meglepetést, s mégse legyen drága, érdemes másokkal összefognunk. Egy-egy „csoporttag” csak két-három csomagot vagy adagot vesz, majd egy közös – akár forralt borral hangulatossá varázsolt – vidám baráti estén nekikezdhetünk a szortírozásnak. A piros zsákocskákba – magam 1999-ben varrtam kézzel a sajátjaimat, azóta azokat használjuk: az évente egyszeri igénybevétel nem nyüvi el őket, szerintem még unokáim is látni fogják – rengetegféle dolog kerülhet. Gyümölcsfélék: alma, narancs, mandarin, banán, füge, datolya. Különböző magvak: dió, mogyoró, földimogyoró, mandula, natúr és arany illetve ezüst színekben. Ha vannak készen elálló adventi aprósütemények, akkor ezekből is lehet „zsákolni”, piros szalvétába csomagolva, aranyszállal átkötve. A friss gyümölcsök mellé illenek az aszalt finomságok (ha nem fogy el azonnal, jó lesz majd a gyümölcskenyérbe), vagy müzliszeletek, egészséges édességek is. Pár szem szaloncukor is belefér a csomagba, de a mértékletesség erényének gyakorlása érdekében ezeket eltehetjük karácsonyra. S ne feledjük: az ajándékozással egy régi hagyományra emlékezünk, nem pedig gyermekeinket büntetjük vagy jutalmazzuk, kondicionáljuk-idomítjuk az egész évre visszatekintő „jó voltál-rossz voltál” kategóriák mentén.

Kerülhet „tárgyi ajándék” is a zsákba: ha piros színű dekorációs papírra leírjuk Miklós püspök történetét, majd pergamentekercsekre emlékeztető módon összetekerjük, szalaggal átkötve a zsákra rögzítjük, ezzel nemcsak szép adventi lakásdíszt készíthetünk, de a legenda felolvasásával, megbeszélésével alkalmat teremtünk az ünnep fogyasztáson túlmutató átélésére is.

Az új divat, miszerint felnőttek – párok, barátok – is megajándékozzák egymást Télapó napján, leginkább szociálpszichológiai elemzés tárgya lehetne. De ha már hagyománnyá fejlődött, ne szüntessük meg elvágólagosan, inkább próbáljuk megtölteni tartalommal, vagyis saját kezűleg készített aprósággal a zsákot, vagy az edzőcipőt.









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében