• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

A rizst is veszélyezteti a géntechnológia

2009.08.24. /
A Föld lakosságának mintegy fele számára a rizs a legalapvetőbb élelmiszer. A génmódosítás azonban ezt a rendkívül fontos gabonát is elérheti.

A GM rizs jelenleg még nincs köztermesztésben, azonban egy német cég, a Bayer által előállított génkezelt rizs európai árusításáról a közeljövőben dönt az Európai Unió. (Ez a rizs ellenállóbb a környezetre és egészségre egyaránt káros glifozát nevű növényvédő szerrel szemben.)

 

A rizs jelentősége

A rizs (Oryza sativa) a legfontosabb gabonanövény Ázsia, Latin-Amerika, Afrika és a Karib-szigetek lakossága számára. Több mint 100 országban termesztik, így fontos jövedelemforrás több millió vidéki ember számára, és sok országban jelentős kulturális és vallási szereppel is bír.

Fontosságát jelzi, hogy a rizzsel való önellátás számos ázsiai ország számára politikai célkitűzés. Legváltozatosabb gabonanövényünknek becslések szerint mintegy 140000 fajtája és változata létezik világszerte, amelyeket különböző céllal (eltérő éghajlati adottságok, talajtípus, rezisztencia, aszálytűrés stb.) nemesítettek.

 

A rizstermesztést érintő problémák

Napjainkban egyre több tényező nehezíti a rizstermesztést az ázsiai országokban, veszélyeztetve az egyes országok növekvő népességének élelmiszerellátását. A problémák közül kiemelendőek az intenzív termesztési mód, a vegyszerhasználat, a gazdálkodáshoz szükséges természeti erőforrások - víz és termőtalaj - csökkenése és károsodása, valamint a  génmódosítás veszélye (GM rizs jelenleg  nincs kereskedelmi forgalomban, csak kísérleti ültetvényen használják),.

A rizstermesztés intenzívvé válása ugyan jelentős termésnövekedést eredményezett az elmúlt negyven évben, a modern mezőgazdaság azonban radikálisan eltávolodott a tradicionális gazdálkodási módoktól. Ez a folyamat a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezetett, és jelentős növény-egészségügyi problémát valamint talajminőség-romlást eredményezett. A negatív változás jelentősen befolyásolja a termésátlagot, és hátráltatja a fenntartható rizstermesztés elterjedését.

Az intenzív rizsföldek fő jellemzői az egyetlen növényre alapozott növénytermesztés (monokultúra), a magas termésátlagot produkáló fajták és változatok termesztése, a műtrágya- és peszticidhasználat, illetve az öntözéstől és gépesítéstől való függés. A genetikailag azonos rizsváltozatok monokultúrás termesztése és a vegyes vetési rendszerek visszaszorulása miatt a rizs sokkal sebezhetőbbé vált a növénybetegségekkel szemben, hiszen a kártevők vagy kórokozók a növényt megtámadva könnyedén elterjednek a teljesen azonos növényekből álló rizsföldeken.

Emiatt bizonyos kártevők ellen génrezisztenciát alakítottak ki az újabb fajtákban, vagyis genetikailag ellenállóvá tették őket a kórokozókkal szemben. Ez azonban azt eredményezte, hogy a kórokozók - gyors ütemben szelektálódva - legyőzték a növény rezisztenciáját. Így újabb és újabb, kórokozóknak ellenálló fajtákat kell létrehozni, ami azonban igen költséges, és hosszú távon eredménytelen.

Az intenzív peszticid- és műtrágya-használat fokozza a kártevők és betegségek által okozott károkat. A főként a leveleket támadó kórokozók ellen használatos peszticidek tönkreteszik a táplálékláncot, és növelik a másodlagos kórokozók megjelenésének veszélyét.

Erre példa a rizs leveleit károsító és a növény kiszáradását is okozó barna rizsbogár elszaporodása az 1970-es években. Az erős rovarölő szerek ugyanis csak a kifejlett rizsbogár egyedeit és természetes ellenségeit pusztították el, a növény szárában levő peték ellen hatástalannak bizonyultak. A kikelt egyedek természetes ellenség hiányában gyorsan szaporodtak. Minél erősebb volt a rovarölő szer, annál gyorsabban erősödtek meg a rizsbogár populációk.

A műtrágyák intenzívebb használata egyre jelentősebb rovarkártételhez és betegségfertőzéshez vezet, ami több és több növényvédőszer használatára készteti a gazdákat. A műtrágyahasználat eredményeként ugyanis megnő a növények nitrogéntartalma. Ez kedvező életkörülményt jelent a rovarok számára, így több petét raknak, jobb a túlélési arányuk és hosszabb az élettartamuk.

A nagyarányú műtrágya-használat negatívan befolyásolja a talaj mikroflórájának diverzitását, csökkenti a talaj termőképességét. Emellett elszennyezi a talajvizeket, a folyókat és tavakat.

A rizs vízigénye sokkal magasabb, mint bármely más gabonanövényé: egy kilogramm rizs előállításához akár 5000 liter vízre is szükség lehet. Az Ázsiában felhasznált édesvíz mintegy felét a termőföldek öntözésére fordítják, ennek 90%-a pedig a rizsföldekre kerül.

A vízhiány egyre nagyobb problémát jelent, ugyanis az Ázsiában zajló urbanizációs folyamat tetemes mennyiségű vizet von el az öntözéstől, és a globális klímaváltozás következményeként egyre nagyobb aszályok sújtják a gazdákat.

Az óceánhoz közelebbi rizsföldeken komoly probléma a talajok szikesedése. Mivel a gazdák egyre több vizet vesznek ki a talajból, a vízszint csökkenésével tengervíz áramlik be a talajvízbe, így a legtöbb rizsfajta termesztése lehetetlenné válik.

Mindemellett Ázsia feltörekvő ipara és a gyors ütemben növekvő városok elfoglalják a termőföldeket, az ipari tevékenység következtében veszélyes anyagok halmozódnak fel a talajban, és számos gazda a gyengén termő földsávokra szorul.

 

Genetikailag módosított rizs - mítosz és valóság

A génmódosított élelmiszerek előállításával, termesztésével foglalkozó cégek szerint a génmódosítás jelenti az üdvözítő megoldást az alultápláltságra, a tápanyaghiányra és az éhínségre. A génmódosítást propagáló nagyvállalatok fő célja azonban az élelmiszerellátás feletti kontroll kialakítása. A génmódosított vetőmagokhoz ugyanis csak speciális vegyszerek, műtrágyák és intenzív mezőgazdasági módszerek használhatóak, amelyeket persze szintén az adott vállalattól kell beszerezni.

A génmódosítás számtalan veszélyt hordoz magában:

  • A génekben a módosítást követően mutáció, átrendeződés következhet be, ami abnormális génműködéshez vezethet. Ennek következményei ma még beláthatatlanok.
  • Termesztésbe vonás esetén a GM rizs keveredhet más fajtákkal, „beszennyezheti" azokat.
  • A génkészlet csökkenése különösen Ázsiában, a rizs géncentrumában kockázatos. A vadon termő rizsváltozatok és a GM rizs kereszteződése során a módosított tulajdonságok áttevődhetnek a vad változatokba, ami komoly ökológiai következményekhez vezethet.
  • A rizsfajták és változatok, vagyis az agrobiodiverzitás csökkenése a rizstermesztés jövője szempontjából kockázatos.
  • A vetőmag-előállítás, a mezőgazdasághoz kapcsolódó vegyipar és az élelmiszer-előállítás néhány nagy cég kezében összpontosul, ami széles társadalmi réteget tesz kiszolgáltatottá.
  • Növekvő mezőgazdasági költségek, technológiai függőség.
  • Gátolja a fenntartható mezőgazdálkodási módok terjedését.
  • Humán-egészségügyi veszélyek.

Ide kattintva kérd te is a világ kormányait, hogy utasítsák vissza a Bayer GM rizsének termesztésbe vonását.

Rezisztens GM rizs

Bár genetikailag módosított rizs eddig hivatalosan még nem került ki a termőföldekre - csak kísérleti ültetvényeken használják -, számos változata létezik már, amelyeknek termesztésbe vonását sürgetik az előállító cégek. Ezek közül a BB rizs (bacterial blight - BB) genetikailag rezisztens egy jelentős fertőzéssel, a baktériumos levélfoltossággal szemben. Azonban termesztése során - éppen a fentiek miatt - egyre fertőzőképesebb baktériumok jelenhetnek meg.

A Bt rizs onnan kapta a nevét, hogy egy talajbaktérium, a Bacillus thuringiensis génjét ültették be a növénybe, így az - mint egy miniatűr vegyi üzem - toxint termel a rizst károsító molyok lárvái ellen. Ezáltal elméletileg kevesebb vegyszerre van szükség a termesztése során.

Bebizonyosodott azonban, hogy hosszútávon ennek éppen az ellenkezője igaz, ugyanis, mivel csak egyes rovarok ellen hat a szer, más rovarok elszaporodása miatt mégis intenzív permetezésre van szükség. Egészségügyi kockázatként pedig egyrészt fennáll az allergia kialakulásának veszélye, másrészt a Bt rizs veszélyezteti a talaj egészségi állapotát, mivel a Bt toxin - rovarölő tulajdonságát megőrizve - felhalmozódik a talajban.

A herbicid-toleráns HT rizs intenzívebb gyomirtó használatot, ezáltal növekvő mezőgazdasági költségeket, a gyomnövények gyomirtóval szembeni rezisztenciáját és az élővilág károsodását eredményezi. Ebbe a csoportba tartozik az említett, Bayer által előállított, glifozátnak ellenálló rizsváltozat is.

Végül az aranyrizst érdemes még megemlíteni, amely béta-karotint (az A-vitamin provitaminja, vagyis ebből képződik az A-vitamin) állít elő a rizsszemben. Az előállító cég szerint az aranyrizs az Ázsiában komoly problémát okozó A-vitamin hiányra nyújt megoldást.

Az aranyrizs önmagában azonban nem oldja meg ezt a hiánybetegséget, hiszen ez a tünet csak az egyik jele az általános alultápláltságnak. Valójában éppen ellenkező célt ér el, hiszen ennek nagy mennyiségű termesztése és fogyasztása az egyoldalú táplálkozás révén továbbra is fenntartja az alultápláltságot. Ez a probléma sokkal komplexebb megoldásokat kíván, amelyek lehetővé tennék a változatosabb táplálkozást, pl. otthoni és közösségi kertek kialakítása, vegyes növénytermesztés.

 

Valódi megoldások

A valódi megoldás nem a génmódosításban rejlik, hanem olyan stratégiák kialakításában vagy követésében, amelyek az ökológiai elveket alkalmazzák a mezőgazdálkodási rendszerekben, és ötvözik a hagyományos gazdálkodói módszereket a modern tudományos ismeretekkel.

 

A vegyes gazdálkodási rendszerek és a hagyományos kártevő szabályozó stratégiák évezredek óta jelen vannak a rizstermesztésben. A természetes ragadozók (darazsak, pókok, ragadozó hangyák) életfeltételeinek biztosítása mellett a kacsák és bizonyos halak tenyésztésével rendkívül hatékonyan lehet védekezni a kártevők és gyomok ellen. Emellett trágyájukkal fedezik a növények tápanyagigényének jelentős részét, és jó minőségű fehérjeforrásként a gazdálkodó család étkezésének is részét képezik.

Ilyenek például:

  • Fajgazdag rizs ökoszisztémák fenntartása (természetes ellenségek szabályzó hatása).
  • Gyomirtók és rovarölő szerek használatának mellőzése a növekedés korai szakaszában, az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében.
  • A műtrágya adagolása során figyelembe kell venni a talajban levő tápanyagokat, a növény igényeit, ahelyett, hogy mindenhol ugyanazt a mennyiséget használnák.
  • Marker alapú szelekció (MAS): összetett tulajdonságok örökítésére alkalmas eljárás, a modern biotechnológia eszközeit alkalmazza az előnyös tulajdonságok átvitelére, de nem jár a genetikai állomány leromlásának kockázatával.
  • SRI rendszer (System of Rice Intensification): a növény, a talaj, a víz és a tápanyag integrált kezelése, amely jobb talajaktivitással, takarékosabb vízhasználattal, kevesebb vetőmag- és műtrágyahasználattal jár.
  • SSNM rendszer (site specific nutrient management): nagyobb arányú ásványi műtrágya-használat, kiegyensúlyozott növényi tápanyagellátás.
  • Agro-ökoszisztémát támogató gazdálkodás: élőhelyek kialakítása a hasznos ragadozók és természetes ellenségek számára, változatos vegetáció kialakítása a rizsföldek szegélyén, ezáltal a biodiverzitás fenntartása.
  • Az ipari technológiák helyett ezek tehát valódi, hosszú távú, biztonságos és fenntartható alternatívát jelentenek a rizstermesztés terén az emberiség és környezetünk számára.

 

 

A cikk a Greenpeace "Hands off our rice!" című kampánya és "Future of Rice" című tanulmánya alapján készült.

Kép [cc]  kristupa  maria

 



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében