fbpx

| Perneckzy László

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A repülés ára

Előrejelzések szerint 2015-ig évi 20 millióra emelkedhet a Budapest Airport utasforgalma. Mennyibe kerül valójában az egyre olcsóbb repülés – ennek próbáltunk utánajárni.

A két legvalószínűbb ok: a repülés egyre egyszerűbb és olcsóbb
az egyéb közlekedési módokhoz képest. Budapestről 42 légitársaság összesen 88
úti cél felé indít közvetlen repülőjáratokat. A célállomások háromnegyede
Európában, egy-kétezer kilométeren belül található, a legtöbb országba pedig
nem kell már se vízum, se útlevél. A magyar turisták tíz legkedveltebb úti
célja között egyre több a „repülős” célpont. Horvátország, Olaszország,
Ausztria vagy Románia autóval is elérhető, de Bulgáriába, Görögországba, Franciaországba
már kényelmesebb repülni. A 2005-ös Top10-ben szereplő Marokkó, Tunézia és
Törökország pedig egyértelműen a fapados és charterjáratok miatt válhatott
népszerű célponttá.

Egy nemzetközi felmérés szerint az összes Európából induló
utazásból 86% célja szabadidő-eltöltés volt, és minden harmadik utas tengerpart
és napfény felé vette az irányt; az utak ötöde volt körutazás; közel egy
hatoduk kulturális program és városlátogatás. Az üzleti vagy szakmai jellegű
utazások alig 14 %-ot tettek ki, pedig hajdanán a repülés azon kevesek luxusa
volt, akik megengedhették maguknak vagy akiknek a cég fizette az útját.
Mérlegre téve az út megtételéhez szükséges időt, kényelmet és a földi
infrastruktúrát, „olaszba” vagy „spanyolba” a repülés ma már jóval csábítóbb,
mint a családi autózás vagy a turistabuszozás.

 

Nem csak magasan érdemes

2007-ben július 17. volt a legforgalmasabb nap, ekkor a
Budapest Airport 33 050 utast szolgált ki. Jogos a következtetés: a magyar
repülni vágyók többsége nyaralni szállt. Jobbára délre, akár a madarak.
Csakhogy egy fecskecsapat és egy 70 tonnás repülőgép környezetterhelése merőben
eltérő.

Budapest Európa közepe, majdnem minden nagyváros két órán
belül elérhető repülővel. A kényelmet, a repülőtérre jutás, a becsekkolás
idejét is figyelemben véve azonban a 600 kilométernél rövidebb utakra semmiképp
nem éri meg repülőre szállni.

Egy 1500 kilométeres londoni repülőút alatt egy utas a saját
testsúlyának megfelelő (56 kg,
73 liter)
kerozint „éget el”. Már amennyiben teljes a repülőgép kihasználtsága: ha ötből
egy szék üres, máris 20 %-kal romlanak az arányok (70 kg, 92 liter utasonként). A
kondenzcsíkok lényegében üvegház-gázokból – szén-dioxidból, nitrogén-oxidokból
és vízpárából – állnak: egy 1500 km-es repülőút során utasonként 518 kg szén-dioxidnak megfelelő káros
anyag kerül a levegőbe. Energiafelhasználás szempontjából minden utas
szállításához 736 KWh energia szükséges, ami egy 60 wattos villanykörte éves
fogyasztása. További érdekes adat, hogy ha a jelenleg adómentes kerozint is
olyan ökoadók terhelnék, mint a „földi benzint”, a londoni út ára közel húszezer
forinttal nőne utasonként.

 

Földön, vízen, levegőben

A repülés még mindig inkább tömegközlekedés, mint az
autózás. De az általa okozott közvetlen környezetterhelés és
szennyezőanyag-kibocsátás nagyságrendileg épp akkora, mintha ugyanazt az utat
autóval tennénk meg. Csakhogy a két órás repülőúthoz csak kétszer 3
kilométernyi aszfaltút kell, míg egy másfél napos autózáshoz 1500 kilométernyi
autópálya. Igaz az is, hogy nem lehet mindenhova repülni, ráadásul a közutakat
százezrek-milliók használhatják, évtizedeken át, míg a repülőkbe csak pár száz
utas fér be.

Helytelen tehát azt firtatni, hogy egy igazi tudatos vásárló
vajon inkább a gyors, de szennyező és drága repülőutat, a rugalmasabb, de
éppoly szennyező autót vagy a repülésnél hatodával környezetkímélőbb, de
időigényesebb vonatot választja-e. A távolság, időkeret, költségvetés,
szállítandó tömeg függvényében változó lehet a legmegfelelőbb közlekedési
eszköz. A fő kérdés az, hogy indokolt-e az utazás: valóban érdemi munkával,
tartalmas városnézéssel vagy valódi kikapcsolódással telik-e majd az ott
töltött idő. Az igazi pazarlás nem az utazással okozott közvetlen
környezetterhelés, hanem ha a kint töltött időt vesztegetjük el
fölöslegesen. 

Repülővel, közúton, sínen, gyalog, kerékpáron, autóval,
vonaton vagy repülve: nem az a fontos, hogy hogyan juthatunk „A” pontból
„B”-be, hanem az, hogy megéri-e, és ha igen, miért.

 

Megjelent a Tudatos Vásárló magazin 15. számában. 

Kép [cc] fs2004  shyb

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás