Az online viselkedésalapú reklám lényege, hogy rögzíti a webböngészési szokásokat, és ennek alapján érdeklődési csoportokba rendezi a felhasználókat.

Erre számos technológiai megoldás létezik. A lényeg, hogy a szolgáltató összegyűjti, és különböző általános kategóriákba listázza az adatokat (pl. síelés, autók, kertészkedés) és egy ún. süti (azaz cookie) segítségével tárolja a felhasználó számítógépén, hogy valószínűsíthetően milyen témák érdeklik.

A süti kisméretű szöveges fájl, amelyet a weblapkiszolgáló szerver küld és a böngésző tárol a mi gépünkön. Ez megőrzi az azzal kapcsolatos adatokat, hogy a felhasználó milyen oldalakat és tartalmakat nézett meg, mikor és mennyi ideig. Ha ehhez hozzáfér, akkor már pofonegyszerű a hirdetőnek targetálnia (becéloznia) a küldendő hirdetéseket, reklámokat.

Hitvita

Hogy mindez jó-e vagy sem, arról nagyon eltérnek a vélemények.

A viselkedésalapú reklámok ellenzői a privátszférába való durva belegázolásról, az adatvédelem felszámolásáról beszélnek. Ezzel szemben az új reklámforma hívei azt mondják, hogy ha már az embert úgyis bombázzák mindenféle hirdetéssel, sokkal jobb, hogy ha nem ömlesztve kap mindent, hanem csak azok a hirdetések érik el, amelyek számára „relevánsak” és egybevágnak érdeklődésével. Ahogyan írják: „Minél célzottabb a reklám, annál hasznosabb, mivel a felhasználó számára érdekes és értékes reklámokat lát és ez teszi lehetővé, hogy ingyenes, minőségi tartalmat és alkalmazásokat érjen el.”

Utóbbi mögött természetesen van egy – akár jóindulatú, akár cinikus – előfeltevés, miszerint:

• a reklámok csak a jobb tájékozódást és a magasabb minőségű termékek kiválasztását szolgálják,
• eleve elkerülhetetlen, hogy reklámokkal telített világban éljünk.

Nyilván, aki nem osztja ezeket az előfeltevéseket, az nagyon másként látja a dolgot. És az is igaz, hogy az orwelli adatrendőrséggel riogatók nem mindig ismerik annak a konkrét technológiának a működését és lehetőségeit, amelytől rettegnek.

A sütik fékentartása

Számos lehetőség van a sütik visszaszorítására, de fontos tudatosítani: ettől még nem lesz kevesebb a reklám vagy a spam.

• Opt-out: Minden felhasználó élhet az ún. opt-out (vagyis „kívülmaradási”) opcióval, vagyis azzal, hogy jelzi a szolgáltatónak, hogy nem szeretné, ha sütiket raknának le a böngészőjében, és nem akarja, hogy adatokat tároljanak róla vagy figyelemmel kísérjék a netes viselkedését. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy megszűnnek az internetes hirdetések, csupán, hogy a látott reklámokat ismét véletlenszerűen, ömlesztve fogja kapni.

• Inkognitóböngészés: Számos menőbb böngészőben arra is van lehetőség, hogy olyan ablakon belül (inkognitóban, privátban) netezzünk, amely nem tárolja el, hogy merre is barangolunk a weben, és nem engedélyezi az állandó sütik lerakását.

• Do Not Track: A Do Not Track (DNT), azaz “ne kövess” funkció tulajdonképpen a böngészőoldali opt-out beállítási lehetőség, amellyel a böngésző minden oldal lekérésekor jelzi a szolgáltató felé, hogy erről a felhasználóról nem tárolhatnak online viselkedési információkat, vagyis nem küldhetnek felé sütiket.

Egyes böngészők, mint pl. a Firefox (miként korábban a Safari) jelezték, hogy olyan fejlesztéseket foganatosítanak, amelyek a böngészőben alapbeállításként tiltani fogják bizonyos sütik (az ún. third party cookie-k) gyűjtését. Mivel ez alapjaiban rendítheti meg számos online szolgáltató és hirdető működését, az online piaci szereplőket képviselő Interactive Advertising Bureau (IAB) azonnal megkérdőjelezte a kezdeményezés létjogosultságát.

Jól látszik, hogy ez lesz a következő idők nagy macska-egér harca. Hogy ki kerekedik felül, a privátszférát féltő felhasználók vagy a szolgáltatók és reklámosok, még nem lehet tudni. Valószínűleg – mint eddig – kötnek valamilyen kompromisszumot, amivel minden jól jár, vagy éppenséggel mindenki rosszul – a nézőponttól függ.

Egy dolog biztos: a jövőben nagyobb technikai tudásra lesz szükségünk, ha nem akarjuk, hogy „csak úgy” történjenek velünk a dolgok és ide-oda vándoroljanak az adataink. Úgyhogy bárhogyan is alakul a nagy meccs, mindenkinek csak azt lehet ajánlani, hogy – ha eddig nem tette – kezdjen el megismerkedni számítógépének adatvédelmi beállításaival.
 

Kép: dreamstime

A cikk a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/1329/2013-as számú Zöld Forrás pályázat keretében készült.