Ilyen új stratégia lehet a rágás folyamatára (rágási ciklus) való koncentrálás, pl. annak megértése, hogy a lenyelés előtti fázis hosszúsága hogyan hathat általában az élelmiszer-bevitelre, étkezésre. A rágás elsődleges funkciója az emésztés megkönnyítése az étel darabolásán keresztül. Hogy mennyit is rágunk, függ az adott élelmiszertől, annak feldolgozottságától, valamint a személytől is. Ha valaki pl. gyorsan szokott enni, általában nagyobb falatokat is nyel le, ami sokszor túlevéshez vezethet, és ez együtt jár a magasabb testsúllyal.

Az Iowa Állami Egyetem (USA) kísérletében 21 normál testsúlyú egészséges férfit vizsgáltak a következő módon: egy étkezés nélküli éjszakát követően pizzát adtak. Az alanyok azt az instrukciót kapták, hogy vagy 15-ször vagy 40-szer rágják meg a falatokat (a pizzák azonosak voltak, és minden személyé egységesen 24 db részre voltak vágva) a lenyelést megelőzően.

A szubjektív éhségérzetet kérdőívvel mérték az étkezés előtt, majd utána több alkalommal (megkérdezték mennyire éhes, mennyire van teltségérzete, mennyire jut eszébe étel, mit enne szívesen). Emellett többszöri vérvétellel, azaz vérvizsgálattal követték pl. a vércukorszintet. Három óra elteltével tésztaételt kínáltak a kísérleti alanyoknak, ezúttal rágási és mennyiségi instrukciók nélkül.

A kérdőív alapján a 40-szer rágók kevésbé gondoltak ételre, kevésbé éreztek éhséget, kisebb mértékben foglalkoztatta őket a következő étkezés gondolata a 15-ször rágókkal szemben, ugyanakkor teltségérzetben nem volt különbség a két csoport között. A hosszabb rágási ciklusú csoport a vérvizsgálatok alapján is más eredményeket mutatott: az alacsonyabb éhségérzet és étvágyszint jellemzői voltak tetten érhetőek, amelyek mellett a vér azonos idő alatt magasabb tápanyag-koncentrációt mutatott. Ugyanakkor a 40-szer rágók nem ettek kevesebbet a következő étkezésnél.

A szerzők összességében megállapították, hogy

–          a több rágás növeli a jóllakottságot (vagyis később vagyunk újra éhesek),

–          a kevés rágás növelheti súlygyarapodás kockázatát (alacsonyabb jóllakottság érzet).

–          a fokozott rágás nem okoz kevesebb ételbevitelt három órával később.

A kísérlet alapján természetesen számtalan egyéb faktort is érdemes vizsgálni, hisz a rágás nem választható el más olyan tényezőtől, amely szintén növeli a jóllakottságot (pl. evés sebessége, orális feldolgozási idő, az élelmiszer fizikai tulajdonságai).

További vizsgálat tárgya tesztelni a különböző típusú élelmiszereket, a női rágási szokásokat, sovány versus elhízott embereket, és a megnövekedett vércukorszint válasz potenciális egészségügyi hatásait. De már ennyivel is okosabbak vagyunk. Rágásra fel!

Forrás: EUFIC

kép: dreamstime-kabvisio

Tetszett a cikk? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

 

   

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 2500 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.