| Bán Dávid
Plázák a város szívében- Városáldozat a kereskedelem oltárán – Jelenség
Budapesten, Európában egyedülálló módon, a bevásárlóközpontoknak olyan mértékben sikerült betüremkedniük a történelmi városközpontba, hogy uralkodó jelenlétükkel felboríthatját a másfél évszázados városberendezkedést.
A Tudatos Vásárló első számának
hátsó-belső bortóján egy kép látható, amelynek előterében égnek meredő nádas,
hátterében többé-kevésbé kopár hegyek, kettő között, látszólag megbújva egy
tipikus lakótelep található. A képaláírás vezeti rá a szemlélőt, hogy a húsz
évvel ezelőtti Budaörs, akkori korszerű városszerkezetét állította kontrasztba a
fényképész az előtérben még megbújó természettel. Alatta újabb képaláírás,
Budaörs külvárosi értelemben vett régi képe napjainkra alaposan megváltozott:
itt találhatók a legkorszerűbb bevásárlóközpontok.
Budaörs
Ami a képen
izgalmas, éppen az, ami nincs rajta. Az 1983-ban oly korszerűnek ítélt
lakótelep, mint Budaörs új városközpontja mára eltörpül, eltűnik a
bevásárlóközpontok rengetegében. Az autópálya felé frontot nyitott Auchan, Ikea
stb. egyszerűen hátat fordít az otthont adó településnek, arra csak a
klímagépház zajong, az áruszállító kamionok füstölnek. Az utóbbi 10 év radikális
kereskedelmi településszerkezet átalakító hatásának kiemelkedő példája Budaörs.
Olyannyira, hogy a fővárosiak, akik letérnek egy-egy bevásárlóközpontba az
autópályáról, észre sem veszik, hogy egy településen járnak.
A városközponttól távol
A
bevásárlóközpontok, a „plázák” benyelik a várost és a vidéket. Megtalálják a
parlagon, elhagyatottan heverő területeket, amelyek közérdekű hasznosítására az
önkormányzatok pénztelenek, gyengék, vagy talán nem is veszik rá a fáradságot és
helyükre másodperceken belül hatalmas üzletkatedrálisokat húznak fel. Budapesten
– igen radikálisan – a plázák átléptek egy olyan városszerkezeti határt, amely
szokatlan a hasonló nagyvárosokhoz képest.
Amikor a belvárostól távol eső,
amerikai típusú bevásárló- és szórakoztató kombinátokat látjuk (Budapesten pl.
Duna Plaza, Árkád, Lurdy Ház), azt gondolhatjuk, hogy ez egy pár évtizede
Európába is begyűrűzött jelenség hazai változata.
A város szívében
Amikor
azonban ez a polgári városmag meghatározó vonalát, a Nagykörutat is eléri, már
jóval erőszakosabb nyomulásról van szó. Ilyen értelemben legdrasztikusabban a
városképbe betüremkedő jelenség a Mammut és a West End City Center, amely utóbbi
kifejezetten új városközpontként aposztrofálja önmagát. Kétségtelen, hogy
mindkét intézmény remekül megtalálta a történelmi városkörnyezet fehér foltjait,
az évtizedek óta ott éktelenkedő üres telkeket, vagy lerobbant vasúti
területeket, de egyben sikerült egy hasonlóan környezetidegen jelenséget
létrehozniuk. Mindezt úgy, hogy egyeduralkodóvá váltak a környék hagyományos
kereskedelmi szférájában.
Európában
A plázák
megjelenése Európa szerte ismert jelenség. Azonban számos nagyváros vezetésének
sikerült a központtól, a hagyományos városmagtól távol tartania ezeket. Nem
találunk ilyen monstrumokat a bécsi Ringen, a párizsi Grand Boulvard-on, sem
Prága, London, Róma központjában. Párizsban évtizedes vita után ugyan épült egy
igencsak meghatározóvá vált kereskedelmi- és szórakoztató központ a korabeli
nagybani piac helyére, de mindez a föld alatt 3 szinten kapott helyet, a
felszínen közparkként és építészeti érdekességként mutatkozva (Les Halles).
Az európai városszerkezet grandiózus kísérletében, Berlinben is helyet
kapott a városmaghoz közeli nagy bevásárlóközpont. A negyven éven keresztül
határzónaként, senkiföldjeként lepusztult Potsdamer Platz a falomlás után új
funkciót kapott, irodaházak és áruházak épültek a háború előtt pompás tér
helyére. Igaz, Berlinben a városszerkezet egyenlőre képtelen kiheverni a
világháború és a megosztottság pusztítását, de a legújabb területbeépítések
mind-mind új funkciót találnak maguknak. Ennek pedig csak egy, de nem mindenható
lehetősége a Budapestet erőteljesebb mértékben hatalmába kerítő pláza-kultúra.
Hiszen nálunk a bevásárlóközpontok jolly jockerként bevethetők, ha egy-egy
nagyobb területet másként nem képesek hasznosítani. Noha szakemberek már
figyelmeztettek, hogy sem a városfelépítés, sem a kereskedelmi- és az úthálózat
sem bírja el azt a dömpinget, de úgy látszik nincs megállás. Folyamatosan
nyílnak új központok és legutóbb hatalmas beruházásként az Ügetőpálya is a
kereskedelem áldozatául esett. Vásárló pedig nem lesz több.