• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Plázák a város szívében- Városáldozat a kereskedelem oltárán – Jelenség

2005.01.26. /
Budapesten, Európában egyedülálló módon, a bevásárlóközpontoknak olyan mértékben sikerült betüremkedniük a történelmi városközpontba, hogy uralkodó jelenlétükkel felboríthatját a másfél évszázados városberendezkedést.

A Tudatos Vásárló első számának hátsó-belső bortóján egy kép látható, amelynek előterében égnek meredő nádas, hátterében többé-kevésbé kopár hegyek, kettő között, látszólag megbújva egy tipikus lakótelep található. A képaláírás vezeti rá a szemlélőt, hogy a húsz évvel ezelőtti Budaörs, akkori korszerű városszerkezetét állította kontrasztba a fényképész az előtérben még megbújó természettel. Alatta újabb képaláírás, Budaörs külvárosi értelemben vett régi képe napjainkra alaposan megváltozott: itt találhatók a legkorszerűbb bevásárlóközpontok.

Budaörs
Ami a képen izgalmas, éppen az, ami nincs rajta. Az 1983-ban oly korszerűnek ítélt lakótelep, mint Budaörs új városközpontja mára eltörpül, eltűnik a bevásárlóközpontok rengetegében. Az autópálya felé frontot nyitott Auchan, Ikea stb. egyszerűen hátat fordít az otthont adó településnek, arra csak a klímagépház zajong, az áruszállító kamionok füstölnek. Az utóbbi 10 év radikális kereskedelmi településszerkezet átalakító hatásának kiemelkedő példája Budaörs. Olyannyira, hogy a fővárosiak, akik letérnek egy-egy bevásárlóközpontba az autópályáról, észre sem veszik, hogy egy településen járnak.

A városközponttól távol
A bevásárlóközpontok, a „plázák” benyelik a várost és a vidéket. Megtalálják a parlagon, elhagyatottan heverő területeket, amelyek közérdekű hasznosítására az önkormányzatok pénztelenek, gyengék, vagy talán nem is veszik rá a fáradságot és helyükre másodperceken belül hatalmas üzletkatedrálisokat húznak fel. Budapesten – igen radikálisan – a plázák átléptek egy olyan városszerkezeti határt, amely szokatlan a hasonló nagyvárosokhoz képest.
Amikor a belvárostól távol eső, amerikai típusú bevásárló- és szórakoztató kombinátokat látjuk (Budapesten pl. Duna Plaza, Árkád, Lurdy Ház), azt gondolhatjuk, hogy ez egy pár évtizede Európába is begyűrűzött jelenség hazai változata.

A város szívében
Amikor azonban ez a polgári városmag meghatározó vonalát, a Nagykörutat is eléri, már jóval erőszakosabb nyomulásról van szó. Ilyen értelemben legdrasztikusabban a városképbe betüremkedő jelenség a Mammut és a West End City Center, amely utóbbi kifejezetten új városközpontként aposztrofálja önmagát. Kétségtelen, hogy mindkét intézmény remekül megtalálta a történelmi városkörnyezet fehér foltjait, az évtizedek óta ott éktelenkedő üres telkeket, vagy lerobbant vasúti területeket, de egyben sikerült egy hasonlóan környezetidegen jelenséget létrehozniuk. Mindezt úgy, hogy egyeduralkodóvá váltak a környék hagyományos kereskedelmi szférájában.

Európában
A plázák megjelenése Európa szerte ismert jelenség. Azonban számos nagyváros vezetésének sikerült a központtól, a hagyományos városmagtól távol tartania ezeket. Nem találunk ilyen monstrumokat a bécsi Ringen, a párizsi Grand Boulvard-on, sem Prága, London, Róma központjában. Párizsban évtizedes vita után ugyan épült egy igencsak meghatározóvá vált kereskedelmi- és szórakoztató központ a korabeli nagybani piac helyére, de mindez a föld alatt 3 szinten kapott helyet, a felszínen közparkként és építészeti érdekességként mutatkozva (Les Halles).
Az európai városszerkezet grandiózus kísérletében, Berlinben is helyet kapott a városmaghoz közeli nagy bevásárlóközpont. A negyven éven keresztül határzónaként, senkiföldjeként lepusztult Potsdamer Platz a falomlás után új funkciót kapott, irodaházak és áruházak épültek a háború előtt pompás tér helyére. Igaz, Berlinben a városszerkezet egyenlőre képtelen kiheverni a világháború és a megosztottság pusztítását, de a legújabb területbeépítések mind-mind új funkciót találnak maguknak. Ennek pedig csak egy, de nem mindenható lehetősége a Budapestet erőteljesebb mértékben hatalmába kerítő pláza-kultúra. Hiszen nálunk a bevásárlóközpontok jolly jockerként bevethetők, ha egy-egy nagyobb területet másként nem képesek hasznosítani. Noha szakemberek már figyelmeztettek, hogy sem a városfelépítés, sem a kereskedelmi- és az úthálózat sem bírja el azt a dömpinget, de úgy látszik nincs megállás. Folyamatosan nyílnak új központok és legutóbb hatalmas  beruházásként az Ügetőpálya is a kereskedelem áldozatául esett. Vásárló pedig nem lesz több.









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében