| Tudatos Vásárló
Passzívház konferencia a Műegyetemen
Nemcsak a speciálisan épített új lakások lehetnek passzívak, hanem a régiek is alakíthatók ilyenné – hangsúlyozták egyebek mellett az I. Magyar Passzívház Konferencián, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BMGE).
A tavaly alapított Magyar Passzívház Szövetség, a BMGE, valamint a Magyar Építőművészek Szövetsége által rendezett múlt heti konferencián Wolfgang Feist professzor, a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet) alapítója és vezetője is szerepelt és többek között összefoglalta a passzív ház fogalmát.
Ebbe a kategóriába azok az épületek tartoznak, amelyek fűtési, hűtési energia igénye nem több négyzetméterenként és évente 15 kilowattóránál, a mostani magyar házak körülbelül 200 kilowattórát fogyasztanak évente négyzetméterenként.
Egy ma korszerűnek mondott, 38 centiméter vastag üreges téglából épített fal hőátbocsátása 0,4, egy átlagos készházé 0,25, ugyanakkor a passzív ház fala nem engedhet át magán 0,15 wattnál több energiát négyzetméterenként, és másodpercenként, ha a két oldala között egy fok a hőmérséklet különbség (ez a hőátbocsátás definíciója). A jól hőszigetelt falat és az ablakot úgy kell egybe építeni, hogy a ház szerkezetén keresztül legfeljebb a benti levegő fele cserélődjön ki egy óra alatt. A mai házakban a légcsere ennek óránként a háromszorosa.
Miután a passzív ház télen nem engedi ki a meleg belső levegőt, az épületet mesterségesen kell szellőztetni. Ezt egy családi háznál elvégzi egy 70 wattos ventilátor. A távozó elhasznált meleg levegőt azonban hőcserélőn vezetik át, ami előmelegíti a bejövő friss levegőt. A legegyszerűbb fűtés ezekben az épületekben a légfűtés, amikor a bejövő friss levegőt hőszivattyúval, vizes radiátorral, vagy éppen fűtőpatronnal melegítik tovább. Van olyan kompakt egység, amely szellőzteti és fűti a házat, sőt az elhasznált meleg levegőből még napi 50 liter meleg vizet is képes előállítani. A passzív ház gépészetének szerves része a napkollektor, amely nyáron – és a napsütéses téli napokon is – elkészíti a melegvizet.
Szakértői számítások szerint egy passzív ház 20-30 százalékkal kerül többe egy hagyományoshoz képest, de a gépészetnél e többlet java visszajön.
Dániában jelenleg 50 kilowatt a négyzetméterenkénti éves fűtési norma, két éven belül ezt csökkentik 25 kilowattra, és 10 éven belül akarnak eljutni oda, hogy csak passzív ház kaphasson építési engedélyt. Magyarországon a falak hőátbocsátására vonatkozó jelenlegi előírás 0,4 – nem véletlenül egyezik meg a korszerűnek mondott téglákéval.
A meglévő épületek passzívvá tétele nem olcsó mulatság. A tégla vagy beton falakra legkevesebb 20 centiméter vastag hőszigetelést kell felrakni, és három rétegű üvegezésűre kell cserélni az ablakokat is, viszont csak bontás után lehet – pótlólag – hőszigetelni a padlót és a tetőteret. A korszerű gépészetet ezekbe is be kell szerelni, ami ugyancsak megdrágíthatja a ház utólagos passzívvá tételét.
Forrás: MTI