• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Őstermelő vagy álkofa?

2010.01.08. /
Több mint félmillió regisztrált őstermelő van jelenleg az országban. A számos hatósági ellenőrzés ellenére úgy tűnik, leginkább bizalmi alapon választhatjuk ki, hogy kitől és mit vásárolunk.

A mezőgazdasági őstermelő és a kiskereskedő közötti lényeges különbség, hogy az őstermelő csak a saját gazdaságában megtermelt, előállított, illetve gyűjtött mezőgazdasági terméket értékesíthet. Az őstermelőnél tehát elvileg nem beszélhetünk a vétel és eladás közötti nyereségről, amely a kiskereskedőre viszont jellemző.

Annak próbáltunk utánajárni, hogy vásárlóként honnan tudhatjuk, hogy valóban őstermelővel van-e dolgunk, vagyis az adott terméket valóban az eladó termesztette-e és nem álkofával van dolgunk. Mint alább látni fogjuk, nem könnyű a piaci vásárló helyzete. 

A mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött magánszemély lehet, aki a tevékenységét saját gazdaságában végzi, a személyi jövedelemadó törvényben felsorolt terméket állít elő, és az őstermelői tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt nem váltott ki.

A Fehérvári úti csarnokban Alíz több éve mindig ugyanazoknál az őstermelőknél vásárol. „A zöldségen kívül a csirkét is mindig ugyanattól a bejáratott árustól veszem, már azt is megérzem, ha a csirke nem azt a tápot kapta, amit a dabasi termelőm szokott adni. Mindig elbeszélgetek az árusokkal. Nekem fontos a személyes kapcsolat" - mondja Alíz, aki egyébként fokozottan ügyel arra, milyen termékek kerülnek a kosarába.

A Lehel piacon áruló őstermelő azonban eltérő tapasztalatokról számol be, szerinte a vásárlók nem érdeklődnek és egyáltalán nem tudatosak. Egy másik őstermelő pedig kérdésünkre azt mondja, a vásárlók fele kérdez rá arra, honnan van az áru és valóban ő termelte-e. Véleménye szerint a helyben árusító, „elvileg" őstermelők csupán 10%-a árul valóban saját termesztésű árut.


Bizalom kérdése

Az őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, nem az előállított termékek igazolására. A piacokon érvényes őstermelői igazolvány birtokában lehet külön erre a célra kijelölt standot bérelni, illetve árusítani, amelyet a piacfelügyelő ellenőriz. A piacfelügyelő ellenőrzését az adott piac vezetősége végzi - válaszolta megkeresésünkre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

Ezek alapján - feltéve, hogy a potyázók fennakadnak a piacfelügyelet hálóján - a vásárlóként az őstermelő standokon nagy eséllyel valóban őstermelővel van dolgunk. Az viszont már nehezebb falat, hogy az asztalon lévő termékeket valóban az adott kofa termelte-e, és nem a nagybaniról szerezte be. Habár az őstermelő igazolványban fel vannak tüntetve az előállított, vagyis általa értékesíthető termékek, nem nehéz belátni, hogy ennek ellenőrzése igen necces. Így könnyen előfordulhat, hogy a nénike saját termesztésű paprikája közé nagybani paprika is "keveredett". Az már csak részletkérdés, hogy milyen arányban.

Kételyeinket a szaktárca sem oszlatta el. „Hogy mely őstermelőtől és milyen terméket vásárolunk, elsősorban bizalmi alapon tudjuk eldönteni" - mondta kérdésünkre Dr. Nagy Márta, az FVM főosztályvezetője. „Az őstermelő portékái között nyilvánvalóan nem szerepelhet olyan termék, amely a hazai klímának és évszaknak megfelelően az őstermelő kertjében, fóliasátrában vagy üvegházában nem állítható elő, így például déligyümölcs."

 

Sok az ellenőrzés, mégis leginkább a bizalomra építhetünk 

Ha élelmiszer-biztonsági hiányosságot észlelünk, például elhanyagolt higiénéjű árusítóhelyet vagy romlott terméket, bejelentést tehetünk. Ilyen esetben az írásban bejelentett panaszokat az illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) élelmiszerlánc-felügyeleti szerve vizsgálja ki.

Azt, hogy az őstermelő saját terméket árul-e, elsősorban az MgSzH illetékes területi szervének Földművelésügyi Igazgatósága ellenőrzi. A piacok ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak. Mivel az őstermelői tevékenység személyi jövedelemadó törvénynek megfelelő adókategória, az őstermelőknek elsősorban az adóhatóság felé kell elszámolniuk.

Az őstermelőt illetve a termékeit ezen kívül több hatóság is ellenőrizheti - különböző ellenőrzési terveknek (éves, többéves stb.) megfelelően -, így az MgSzH illetékes területi szervének Földművelésügyi Igazgatósága, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági jogkörében eljáró bármely területi szerve - tudtuk meg az FVM-től.

A kereskedelmi tevékenységre vonatkozó előírások betartását a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi. A fogyasztói érdekek védelmében pedig a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Bár az őstermelőket számos hatóság ellenőrzi, az adatokról együttes adatbázis nem áll rendelkezésre. 

Magyarországon a 2008 év végi adatok szerint összesen közel 623 ezer őstermelőt regisztráltak, akiknek a birtokában mintegy 421 ezer érvényes őstermelői igazolvány volt. Az igazolványok száma és az őstermelők száma közötti különbség abból adódik, hogy lehetőség van arra, hogy több őstermelő - ha a jogszabály szerinti további feltételeknek is megfelel - közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezzen.

Ellenőrzés ide vagy oda, úgy tűnik, vásárlóként csakis a személyes kapcsolat kialakítására és a bizalomra hagyatkozhatunk. Ezért hát ne röstelljünk kérdezősködni, beszédbe elegyedni az árusokkal.

 

A Hang-kép tárban megtekinthetsz néhány fővárosi piacról készült kisfilmet.

 

Kép [cc] maistora









  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében