• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Az ökotermékek kereskedelmének fejlődése

2004.02.03. /
A hazai ökotermesztés során előállított termények meghatározó hányada ma is exportértékesítésre kerül. Jelenleg a hazai piacon történő értékesítés 5 százaléka a termelésnek. A nemzetközi és hazai trendek azonban azt mutatják, hogy a mezőgazdaság jövője a biotermesztésben van.

Az új trendek között jó eséllyel szerepel az ökogazdálkodás - derült ki a „Zöldfarm biotej” esélyeinek a kulturális környezet aktuális jellemzői alapján történt vizsgálatakor.

 

A kereskedelmi struktúrában nem következett be jelentős változás a közelmúltban, a bioélelmiszerek kereskedelmének túlnyomó részét továbbra is az export alkotja.

A hazai ökotermesztés során előállított termények meghatározó hányada ma is exportértékesítésre kerül. Jelenleg a hazai piacon történő értékesítés öt százaléka a termelésnek - derül ki a Biokontroll Hungária Kht. és az Agrármarketing Centrum hazai ökogazdálkodás helyzetét feltáró elemzéseiből.

Leggyakrabban Németország, Anglia, Ausztria szerepel célországként. Továbbra is nagyrészt az EU-ba exportáljuk termékeinket, ezen kívül szállítunk Svájcba, s egy-egy tételt az USA-ba és Norvégiába.

 

Ha átgondoljuk, táplálkozásunkban milyen élelmiszerek játsszák a legfontosabb szerepet, valószínűleg arra a következtetésre jutunk, ami az export és hazai kereslet tendenciájából is kitűnik. A legnagyobb exporttételt ugyanis az emberi táplálkozás alapját képező gabonafélék jelentik. A gabonatermékek iránti kereslet magas szintje jellemzi a hazai piacot is. Mivel az életet adó kenyér naponta többször is asztalunkra kerül, sokak számára növekszik a minőség fontossága. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a biopékáruk iránti kereslet folyamatosan nő.

 

Ez a jelenség megfigyelhető a bio malomipari termékek, lisztek terén is. Megfigyeléseink szerint több háziasszony szívesen fordul vissza a házi készítésű péksüteményekhez elsősorban a jó minőségű alapanyagok, a régi, tartósítószer-mentes ízek, az elismerések, vagy az egészséges táplálkozás fontossága miatt.

 

Fagyasztott állapotban kerülnek exportra a zöldség-gyümölcsfélék. A feldolgozott termékek exportját pedig továbbra is a bor vezeti. Sokféle fűszer és gyógynövény jelent meg a termékválasztékban és - a Biokontroll adatai alapján – megállapíthatjuk, hogy a feldolgozott termékek aránya is feltörekvőben van a piacon.

 

Megjelentek továbbá a hangos fogyasztói és kereskedői kiáltásokkal követelt állati termékek is válaszolva a dioxinos csirkefertőzés és a kergemarhakór eredményeként még sürgetőbb keresleti igényekre. A magyar szürkemarhahús, mélyhűtött baromfi, filézett csirkehús, biotojás mellett a Pick Hortobágyi Bioszalámi szerepel a Biokontroll listáján.

 

A termékek száma 2001-ről 2003-ra háromszorosára növekedett.

Viszonylag új terméknek számítanak a listában a pálinkafélék, a gyümölcsvelők, koncentrátumok, lekvárok.

Sajnos még mindig alacsony a feldolgozott termékek aránya, de ebben is kedvező elmozdulás tapasztalható. A Biokultúra Egyesület 2003-as felmérése szerint a hazai termelők a jövőben importforrások helyett hazai alapanyagokra támaszkodnának a feldolgozott termékek elkészítése során. Ennek feltétele egy összetartó hálózat, termelői érdekszervezet megalakítása lenne.

 

A nemzetközi kereskedelmen kívül említést érdemel a hazai kereskedelmi csatornák bővülése is. Eddig főként a hetente rendezett biopiacokon, a Fővárosi Művelődési Háznál pénteken, a budapesti Marczibányi téren pedig szombaton lehetett beszerezni a bioárukat, továbbá kisebb bioboltok kínálata is kiszolgálta a vevői igényeket.

 

A korlátozott beszerzési helyek köre szélesedni látszik. A közelmúltban bekapcsolódtak a biotermékek kereskedelmébe a Kaiser’s lánc üzletei és a hipermarketek. Ez utóbbiak nemcsak import biotermékeket, főként pékárut kínálnak ezentúl, hanem a Körös-Maros Biofarm termelőjétől felmerült igény óta hazai bioárut, biotejet is forgalmaznak. Ez reményteli lépés, mind a hazai biotermékek kereskedelmének növekedése, mind a hazai fogyasztók keresleti igényeinek kielégítése szempontjából.

 

A hazai fogyasztók túlnyomó része ma már hiper- és szupermarketekben vásárol, így a biotermékeket rendszeresen vásárlók mostantól itt is megtalálhatják, amit keresnek. Ezek az üzletek meghatározó szerepet játszhatnak a biotermékek megismertetésében a hazai vásárlóközönséggel.

 

Ennek a még speciálisnak számító árucsoportnak a beszerzésében segítséget nyújtanak a házhozszállítási szolgáltatások is, ezek közül néhányat találhatunk csak a hazai piacon. A biofogyasztók szűk köréből adódóan az irántuk mutatkozó kereslet nem számottevő.

 

 

2003. év végén a szerzők kérdőíves kutatásban mérték fel a biotermékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartást. Az alkalmat a Zöldfarm biotej 2003. májusi piacra dobása szolgáltatta, így a kutatás egyik fő témája a biotejről alkotott fogyasztói vélemények feltérképezésére volt.

 

A primer kutatás egy részét a termék kóstoltatásával egyidőben és annak helyén,  Burián Dóra diplomamunkájának primer kutatás részeként végeztük.

A kutatás formája tehát a kóstoltatások során végzett kérdőíves megkérdezés volt, mivel a válaszadási hajlandóság ilyen esetben nagyobb, a válaszadók által alkotott minta pedig a helyszínek változatossága és a kóstoltatás által felkeltett érdeklődés miatt reprezentatívabb.

A kérdőívezés 110 fős mintán 4 alkalommal 6 helyszínen zajlott.

A kóstoltatások a meghatározott időpontokban az ország több pontján egy áruházláncban zajlottak. A kóstoltatási időpontok a nagy vásárlói forgalmat jelentő napokra (péntek, szombat, vasárnap), akció kezdetére, ünnep, hétvégi vagy azelőtti bevásárlás idejére estek.

Májusban és júniusban kisebb áruházláncok, illetve hipermarketek adtak helyet a kóstoltatásoknak. Mivel a kutatást október-november folyamán folytattuk, a termelő kérésére a hangsúly főként a reklámkampány, a kommunikációs stratégia hatásának, a termék ismertségének és fogyasztói megítélésének feltérképezésére irányult.

 

 

A szerzőkről

Burián Dóra a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán, nemzetközi marketing szakirányon végzett 2003-ban.

Szántó Szilvia a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Marketing Tanszék adjunktusa, tanszékvezető-helyettes.



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében