Az első Ökokörömben „csupán” tag voltam. Egy lelkes tag, aki miután végignézte nem túlságosan szilárd alapra épített előítéletének kudarcos összeomlását, máris szerette volna többekkel megismertetni a környezettudatos életmód szemléletét. Alig vártam, hogy vezető lehessek, és amikor csak kedvem szottyan – vagy inkább időm engedi -, saját Ökoköröket indíthassak. 

Az első, magam vezette csoportot szintén a lakóhelyemen, Káposztásmegyeren szerveztem, a helyi közösségi életet nagyban meghatározó levelezőlistán. A társaság a gyerekeinek egészséges környezetet és életet teremteni kívánó anyukákból (illetve egyikük férjéből) alakult. Egy remek ötlet nyomán (ezúton is köszi, Anna!) a közeli iskolában működő Homoktövis közösségi kert lett helyszíne a találkozóknak. Nagyon hamar megbeszéltük, hogy minden alkalomra hozunk majszolni valót, saját sütésű kenyeret, zöldségszószt, süteményt vagy akár salátát, ez kellemes piknik hangulatot adott a szabadban eltöltött beszélgetéseknek.

 

Sikerek és …

A legnagyobb megkönnyebbülés számomra az volt, hogy mindenki ugyanolyan lelkesen vett részt az Ökokörben, mint én. Valamiért attól tartottam a leginkább, hogy noszogatni kell majd a tagokat, és mivel ebben nem vagyok jó, ostoba fenyegetésekkel, szánalmas zsarolással (sem) fogom tudni rávenni őket, hogy próbáljanak ki új dolgokat, mint például a húsmentes hétfőt, vagy hogy milyen nagyszerű elzárt csap mellett fogat mosni.

Ezzel szemben mindegyikük komolyan készült a témavezetésre, és szívvel-lélekkel vett részt az alkalmakon, vitte a kitűzött vállalásait, és két találkozó között is foglalkozott a háztartás-zöldítéssel. Az elmélyült beszélgetéseket figyelve sokszor járt a fejemben, hogy annyira „magától megy” az egész, és hogy a legmegfelelőbb helyen vagyok, a legmegfelelőbb emberekkel, akiket egyáltalán nem véletlenül hozott össze ez a kezdeményezés. Ilyenkor újra és újra megfogalmaztam magamban: Ökokört vezetni jó!

 

… kudarcok

Persze minden nem sikerülhetett.  Hogy kiemeljem azokat, amiért kicsit csalódott vagyok, mert már az első Ökokörben sem ment: nem alakítottunk szívességi kört és tárgymegosztást, valamint továbbra sincs receptünk az igazán hatékony és egyszerűen használható házilag kutyult folyékony mosogatószerre. (Aki olvassa, és véletlenül tud egyet, nevem és címem a szerkesztőségben, nem leszek hálátlan. Így zöldüljek meg!)

Bevállalták, megcsinálták, folytatják

Azt viszont felsorolni is sok volna, mi minden vállalás valósult meg. Úgyhogy inkább csak azokat a témákat említeném, amikbe tényleg mélyen belemerültünk. Rögtön a gazdaság tárgykörében kaptunk – a saját vállalkozását évek óta sikeresen építő – Balázstól egy igazán inspiráló kiselőadást pénzügyeink tudatos kezeléséről. Feleségétől, Ilditől, aki (nem) mellesleg blogot és könyvet író testnevelési szakember, az egészséges táplálkozásról, valamint a testmozgásról tudtunk meg nagyon részletes infókat, gyakorlati válaszokat a hogyanokra.

A webshop-jukban főként bio cikkeket forgalmazó Dettitől pedig rengeteget tanultunk kézműves kencék készítéséről, fair trade és környezetkímélő termékekről, kreatív hulladék-újrahasznosításról.

2015 őszén újabb Ökokörök indulnak szerte az országban. Jelentkezz Te is Ökokör csoportvezetőnek!

Képzés időpontja: 2015 szeptember 18-19. Budapest.

Ezek mellett különösen megosztónak bizonyult a csapvíz minőségének kérdése, ami után lényegében kiolvastuk az internetet az ipari és háztartási víztisztító berendezések fajtáiról, működéséről, szakszerű alkalmazásáról, előnyeiről, hátrányairól.

Még tarthatnék egy álmosító elemzést a számszakilag megfogható és kimutatható eredményeinkről, sok-sok adattal, százalékokkal és rengeteg mínusz meg plusz előjellel. Ennél jobb ötletnek gondoltam megkérni a tagokat, írjanak néhány sort visszajelzésként ők is.

 

Adri: „Nagyon örülök, hogy részese voltam a kis csapatnak, sok érdekességről szereztem tudomást, melynek tükrében olyan szemléletbeli változáson mentem keresztül, amit nem is gondoltam volna. Nőként és anyaként azért is tartom fontosnak ezeket az impulzusokat, mert egy családot fogok össze, így a legnagyobb hatással vagyok annak tagjaira, főleg a kislányomra, aki rajtam, rajtunk keresztül ismeri meg a világot.”

Csilla: „Sokat tanultam Tőletek, köszönöm a szuper ötleteket! Újra elkezdtem csíráztatni, és a gabonatej készítő gépemet használni. Sokkal átgondoltabban, tudatosabban vásárolok. Figyelek arra, hogy sok idényzöldséget és gyümölcsöt együnk. Szinte minden tisztítószert kiváltottam ecettel és szódabikarbónával. Több égőt is kicseréltünk már ledre, és most tervezünk perlátort is beszerezni. A vállalásomat, hogy minden nap sportolok, azóta is tartom!

Ildi: „Már korábban is tettem tudatos lépéseket az egészség- és környezetvédelemért. Jó tudni és látni, hogy mások is vannak körülöttem, akiknek ugyanolyan fontosak ezek, sőt. A vállalások jelentették nekem a legértékesebb elemet, hiszen így végig kellett gondolnom (és magam előtt el is kellett számolnom), hogy én mit tudok/akarok az elméletből a gyakorlatba átültetni. Nekem a legnagyobb felismerésem, hogy az egészségtudatosság, a környezettudatosság és a pénzügyi takarékoskodás összefonódik. Gyakorlatilag minden téma során előkerült ez a három dimenzió.”

Balázs: „Nagyon sok aha-élményünk volt Ildivel, talán a legnagyobb, hogy mennyi szemetet termelünk szelektív hulladékgyűjtésünk ellenére is. Annyira jó érzés, hogy bármelyik Ökokör találkozón nem felszínes csevegés, hanem mély társalgás folyt. Ildivel sokat beszélgettünk itthon is e témákról, tovább foglalkoztattak minket. Köszönjük az inspirációt!”

Gabi: „Többek közt elkezdtem mozogni. igaz, még csak heti 1-2 alkalommal, de az évek óta tartó tespedés után ez már nagy dolog. Kerttulajdonosok lettünk a közösségi kertben, és bio módon igyekszünk termelni. A legbüszkébb arra vagyok, hogy a villanyszámlánk most már a második hónapja sokkal alacsonyabb az elmúlt évekhez képest. Ezt javarészt a tévénézés csökkentésével, és a stand by üzemmód kiiktatásával sikerült elérnem. Az így megspórolt pénzt fogom majd a víztakarékoskodásba forgatni.” 

Anna: „Személyesen megtapasztalhattam azt, hogy sokan törekszünk a környezetünk és az egészségünk védelmére, hogy ne váljunk a média és a kereskedők „rabszolgájává”. Igyekszünk megvédeni gyermekeinket és a saját egészségünket mind mentálisan, mind testileg. Sokat lehet tanulni a környezetünktől, ha nyitottak vagyunk rá, és odafigyelünk egymásra. A többi már csak rajtunk múlik, hogy mit tudunk és akarunk beépíteni a mindennapjainkba.”

Detti: „Az életem során többször előkerültek “témák”, és most az Ökokör kapcsán egy kicsit jobban belendültem cselekvő irányba. Hétről-hétre koncentráltan figyeltem egy-egy területre az életünkben és ez hozzásegített, hogy következtetéseket vonjak le: mire költünk többet vagy éppen feleslegesen; milyen fajta szemétből keletkezik nálunk a legtöbb; hogyan viszonyul a családunk a közlekedéshez; melyik helyiségben hogyan használjuk a fényforrásokat. Sokan nem tudják, hogy ilyen könnyedén, egyszerűen és gazdaságosan is lehet változtatni, ezért nem kezdenek bele az apró lépésekbe… Jó lenne, ha többen lennénk Ökokörösök!”

 

Mit is írhatnék zárszónak. Ha nagyon várunk valamit, sokszor csalódás a vége. Az első Ökokör vezetésem után viszont még inkább fel vagyok villanyozva, mint előtte voltam. Már holnap jöhet a következő! 

 

A programról

 CELLS – 527167-LLP-1-2012-1-HU-GRUNDTVIG-GMP. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. This project has been funded with support from the European Commission.

 

A cikk a Making cities resilient: chance of urban areas in Central European Countries programunk keretében készült. A projektet az International Visegrad Fund támogatja.