• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Ócsárolják az árut és sokat alkudnak – körkép egy nagybani piacról

2012.10.27. /

Augusztus elején a hatóságok a Budapesti Nagybani Piacon 66 tonna gyümölcsöt és zöldséget foglaltak le. Az ismeretlen országból származó termékeket egyesek átcsomagolva, magyarként próbálták eladni. Mi is körülnéztünk, milyen az ország legnagyobb elosztó piaca. Körkép fotókkal. 

Este kilenc körül érkezem a Nagykőrösi út felől egy szerencsés stoppolás után. A piac már dübörög, este hétkor nyitott, vásárolni akkortól lehet, elvinni viszont csak este 10 órától szabad az árut. Itt nem pultokon, hanem kocsikról árulnak, nagyobb tételben.

„Nyitáskor van egy nagy roham, aztán 10 órától, de az igazi torlódás éjféltől van, akkor már alig lehet mozogni az úton gyalogosan; kocsik, targoncák mozognak mindenhol. Akik addig itt voltak, nagyjából fél kettőig elviszik az árut és körülbelül hajnali négyig van egy üresjárat. Ekkor van még egy roham hatig. Hétig nekünk termelőknek is el kell hagyni a piacot. Aztán a következő nap kezdődik minden elölről” – mondja egy fóliás paradicsom-termelő mellettem.

Húsz éve jár ide, hetente egyszer vagy kétszer, ahogy az eladnivaló áru diktálja. Bizalmi vevői vannak, ahogy szerinte sok termelőnek a piacon: a zöldségesek is szeretnek biztosra menni.


Fotó - Nagy Melinda

A budapesti nagybani zöldség-gyümölcs piac az ország legnagyobb termelői és elosztó piaca. Hetenként hat napon találkozik a termelők és a nagykereskedők árukínálata a kiskereskedők és a vidéki nagykereskedők keresletével – olvasható a weboldalukon. A piac a fogyasztók számára is nyitott, de értékesítés csak kereskedelmi mennyiségi egységekben történik.

2010-ben több mint 400 tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítettek itt. Jó lehetőség a vidéki termelőknek az értékesítésre, csak hát még mindig sok a nepper.

Az augusztus elseji akció csak első állomása volt a tervezett ellenőrzéssorozatnak. A cél, hogy teljesen kiszorítsák a piacról a neppereket és azokat a viszonteladókat, akik a helyszínen áron alul megveszik a termelőktől az árut, majd ugyanitt a piacon továbbadják, illetve a külföldi árut átcsomagolva magyarként értékesítik, nagy kárt okozva ezzel a hazai termelőknek.


Fotó  - Nagy Melinda

A nagybani termelők közül sokaknak ez az egyetlen értékesítési pontjuk, kispiacra nem járnak, mert ott nem tudnák gyorsan eladni az árut. A termesztés leköti az energiájukat, értékesítésre már nem nem marad se idő, se ember. Egész reggelig itt vannak, reménykednek, hogy minden elkel. Visszavinni veszteséges lenne, sokan nem is tudnak másnap kijönni, mert szedetni, intézkedni is kell, szezon van.

„Két kocsi sárgadinnyével jöttünk, ha nem megy, lehet, vissza tudnék jönni holnap, de akkor már át kell válogatni, ami plusz munka, nem beszélve a benzinköltségről. Egyébként is röhejes, hogy 70 forint egy kiló, egy rosszabb minőségű kávé ára, nem is akarok belegondolni, mennyit dolgoztunk ezért” – panaszolja egy dinnyés a gyümölcssoron. Továbbsétálok.

 

A betonon termelnek

A parkoló tele, a sorokon fel-alá járkálnak a vevők, a többség kezében vásárló lista. A vásárlók nagy része zöldséges, beszállító, de feltűnik egy-egy befőzéshez árut kereső pár, és persze a nepperek. Hogy hányan, arra csak becslések vannak.

Többféleképpen dolgoznak. Vannak, akik a piac elején még vásárlók, de kis idő múlva már a túloldalon látjuk őket, „termelőként”. Itt úgy mondják, ők a betonon és a hűtőházban termelnek.

Kérdezősködöm, ki ismer itt egyet. Elég hamar rátalálok, néhány óvatos kérdés után kiderül, a paprika innen van. 2002 óta csinálja, de nem csak innen vásárol.


Fotó - Nagy Melinda

„Hivatalosan csinálom, számlát adok és kapok, adózok rendesen, papírokkal tudom bizonyítani, honnan van az áru, a permetezési naplót is be tudom mutatni. Ezt a paprikát például a biopiacra is elvihetném, mert poloskás védekezéssel termelték, nem kapott vegyszert” – mondja. Bejáratott kapcsolatai vannak mindkét oldalról.

„Ráteszem a hasznom, de a vevőknek mégis megéri tőlem vásárolni, mert én itt vagyok minden piacnapon. Aki beszállít, annak minden nap árura van szüksége, a termelő viszont nem tud mindig itt lenni. Ha Pista bácsi feljött ide vasárnap este, legközelebb lehet, csak következő pénteken jön. Én megkeresem azt a termelőt, akitől friss árut tudok hozni, mindennap el tudom látni a kapcsolataimat.

Ez az álláshely, a kocsi és a saját belépőm havonta kb. 100 ezer forint, ezt ki kell termelnem. És ez még a legolcsóbb, a sátrak majdnem havi 200 ezerbe kerülnek, a csarnokban havi több százezer a hely. A kártékony nem én vagyok, hanem az ún. reggeli vásárlók, azok a nepperek, akik kifejezetten a zárás előtti órákban jönnek. A termelők megmaradt áruira hajtanak, kihasználják a fáradtságukat, hogy nem akarnak árut hazavinni, így nagyon ár alá tudnak menni. Igen, sokszor ócsárolják az árut, és sokat alkudnak” – folytatja.


Fotó - Nagy Melinda

Ezeknek a neppereknek nincs papírjuk a vásárolt áruról, mert a termelő olyankor már nem ad. Az árut a kispiacra viszik vagy még aznap itt próbálják meg eladni. „Hogy lehet felismerni őket a piacon?” – kérdez vissza a paprikás.

„Mennyiség van a pultjukon nem minőség – mivel ritka, hogy reggel még jó minőségű árut tud venni –, és olcsóbb, mint a termelők kínálta áru. Nagy árréssel dolgoznak. Szerintem a reggeli vásárlók negyede ilyen” – mondja.

Szóval nem nyugodhatunk meg, ha a piacon vásárolunk, mert lehet, hogy az áru egy neppertől van, vagy éppen közvetlenül tőle vásárolunk – aki pedig dolgozott érte, a termelő, mindkét esetben rosszul járt. Ezért érdemes kérdezősködni, beszélgetni az eladóval, bizalmi viszonyt kialakítani. Pár keresztkérdéssel kideríthető, hogy maga termelte-e az árut.

 

Magyarított gyümölcsök

A gyümölcsös sorok felé indulok, az illat vezet. Déligyümölcsösök mellett megyek el, most nem megy olyan jól nekik, nincs szezon, mondják. Az áru innen, a hűtőházból való, importőr cégek hozzák az országba legálisan, viszont nemcsak déligyümölcsöt, Magyaroszágon is termeszthető, szezonális gyümölcsöket is.

Ha biztos akarsz lenni abban, hogy honnan jön a termék, amit megveszel, csatlakozz egy bevásárló-közösséghez, vagy szervezz te is ilyet ismerőseiddel! Olvass tovább:

Így szervezz bevásárló közösséget!
Csatlakozz egy dobozrendszerhez!

Megsúgják, sok a magyarítás, főleg a barackkal, mivel abból most kevés a magyar és jó ára van. Olcsóbban lehet hozzájutni, kint kevesebb az áfa – állítólag. Ez akkor érinti rosszul a magyar termelőket, ha a hazai sem megy nagyon és rájuk hozzák az olcsó importot.

„A külföldi ládából átpakolják magyarba, és kész a magyar barack. Jól mutatja, hogy mennyi magyarított, nem hivatalos úton szerzett gyümölcsöt árulnak, ugyanis a múlt heti vámellenőrzés után szinte kihalt a gyümölcsszektor. 10%-uk ha itt volt” – mondják ketten is.

A belépést megszigorították, magyar termelői igazolvány kell az árusításhoz, de az itteniek szerint ezt könnyű kiváltani. „Kell hozzá egy földterület, de nem muszáj, hogy a termelő nevén legyen, lehet családi is, sőt szívességi alapon is „termelhet” rajta. Ilyen alapon bárki szerzhet egy darab földet, amit bejegyeztethet” – magyarázzák. Útközben egy körtésbe botlok, persze ő sem termelő, de a körte állítólag magyar...


Fotó - Nagy Melinda

Dinnyeszezon van, most külön szektorban árulják, arrafelé megyek érdeklődni. „Az egész piacon sok a nepper. Akik itt vesznek, aztán itt árulnak, mindennap itt vannak, tudják, mit érdemes venni, minek lesz a következő nap jó ára. Például az újhagymánál, újkrumplinál. Szerintem 30-40% a termelő” – mondja egy teherautónyi dinnye tövében ücsörgő termelő.


Fotó - Nagy Melinda

Az övék családi vállalkozás, mást is termelnek, ide hozzák és a Termelő Értékesítő Szövetkezetbe. „A multik keresik a pénzt, mert nagyon olcsón veszik át. A dinnye miatt most szinte minden nap itt vagyunk, alig alszunk” – teszi hozzá. Eddig szerencséje volt, nem kellett reggeli neppernek adnia, csak azt bánja, hogy sok a nagy, 15-16 kilós, ezeket nehezebb eladni.

Megsúgja, a termelők is szoktak a hűtőházból vásárolni, ha nincs elég áru, mert a vevőket ki kell szolgálni. Ha nem tudják, legközelebb máshoz mennek. Az import gyümölcsöket szerinte onnan lehet megismerni, hogy nagyon válogatottak, ez a dinnyére is igaz.

Közben éjfél is elmúlt, iszonyú nagy nyüzsgés lett, torlódnak a Ducatok, targoncák. A vásárlók első rohama most fejezi be a pakolást, nagyon oda kell figyelni a gyalogosoknak, nehogy a kerekek alá kerüljenek.

Az eladók viszont most pihenhetnek néhány órát a következő rohamig. A többség a kocsiban dől le vagy a zsákokra heveredik, de vannak, akik nem akarnak pihenni, kávézgatnak. Remélik, hogy elkel az áru reggelig.

Megnéztük néhány termék árát. Íme! (Az árak tájékoztató jellegűek; adatfelvétel 2012 augusztus)

 

Nagybani zöldségpiac

Bosnyák téri piac

Banán

4500/láda (18kg)

kb. 250/kg

280 Ft/kg

Cukkini

100 Ft/kg

300 Ft/kg

Görögdinnye

60 Ft/kg

128 Ft/kg

Karalábé

60 Ft/db

120 Ft/db

Körte (magyar)

70 Ft/kg

440 Ft/kg

Málna (1 doboz)

300 Ft

400 Ft

Nektarin

250 Ft/kg

440 Ft/kg

Paradicsom

200 Ft/kg

300-500 Ft/kg

Padlizsán

120 Ft/kg

300-400 Ft/kg

Paprika (extra színes)

130 Ft/kg

210 Ft/kg

Saláta

600 Ft/kg

180 Ft/db

Sárgadinnye

70 Ft/kg

168-200 Ft/kg

Tojás

30-32 Ft/db

34-37 Ft/db

 

A cikk megjelenése a Vidékfejlesztési Minisztérium PTKF/2101-3/2011 jelű Zöld forrás pályázat keretében történt.

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!

Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!



  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében