• Nyomtatóbarát változat
  • Oldal küldése ismerősnek

Nem mind magyar, ami annak látszik

2011.03.25. /

A GVH eljárást indított több áruházlánc ellen, mert "magyar termékként" hirdetett meg nem magyar alapanyagból, illetve nem Magyarországon készült termékeket

A CBA franchise-rendszer tagja, a Hansa-Kontakt Kft. a 2010. április 1. és 10. között érvényes reklámkiadványban olyan termékeket is magyar termékként hirdetett, amelyek származási helye nem Magyarország. Így például:

  • "Szerencsi Party" étbevonó csomagolásán származási helyként Csehország volt megjelölve,
  • a Tomi Kristály mosópor két változatban került be a hirdetési újságba, és mindkét termék csomagolásán az olvasható, hogy a gyártási és származási hely, a hivatkozott kódok szerint Ausztria, Lengyelország vagy Szerbia.

Ezen felül a 2010. május 6. és 15. közötti időszakban érvényes reklámkiadványában az ERU Camping teavajat szintén magyar termékként hirdette, azonban a termék származási helye Szlovákia.

Az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. "Magyar minőség" felirattal lát el nagy számú, forgalmazásában lévő terméket. A feliratot nemzeti színű háttér előtt kiemelten jeleníti meg az áruházi polccímkéken, televíziós reklámokban, reklámkiadványaiban, utcai plakátokon. Ezeken kívül internetes oldalain "Magyar minőség" menüpontot működtet, itt négyféle termékcsoporthoz (hűtött termékek, gyorsfagyasztott termékek, italok, egyéb termékek) tartozóan számos termék megjelenik.

A "Magyar minőség" szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol, annak ellenére, hogy egyes ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el forgalomba hozatali végső formájukat, ám a termékek előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek.

A GVH egyre több információval rendelkezik (panaszok, bejelentések, kutatások, piaci jelzések) arról, hogy a fogyasztók számára -elsősorban élelmiszer termékek vásárlásakor - fontos, hogy magyar termékeket vásároljanak. A vásárlók egyre gyakrabban mérlegelik az élelmiszerek alapanyagának eredetét.

Az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2010. augusztus 6-ától 12-ig terjedő időszakban megjelenő reklámkiadványában "Auchan Hungarikum" szlogennel olyan termékek jelentek meg, amelyek nem tartoznak a közismert hungarikumok körébe. A szlogennek a magyar népi motívumokkal való együtt alkalmazása azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy 100%-ban magyar terméket vásárol, azonban e termékeket valószínűsíthetően 100%-ban külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és előállításukhoz használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek. Az érintett termékek pl:

  • Rama margarin - Unilever Kft
  • Globus majonéz - Unilever Kft.
  • Sága Foods pulykapárizsi - SáGa Foods Zrt.
  • Omnia kávé - Sara Lee Hungary Zrt.
  • Boci csoki - Nestlé Hungaria Kft.
  • Sió rostos őszibarack - Sió Eckes Kft
  • Baba kozmetikumok - Unilever Kft.
  • Borsodi sör - Borsodi Sörgyár Zrt. (Interbrew)
  • Soproni sör - Heineken Hungária Sörgyárak Zrt.

A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. a 2010. július 29-től augusztus 4-ig és a 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Spar, Interspar és Kaiser's üzlethálózatokat érintő országos reklámkiadványaiban úgy hirdetett meg "magyar termék"-ként termékeket, hogy azok származási helye nem Magyarország. Így például:

  • a 2010. július 29-től augusztus 4-ig tartó időszakban többféle Cheeseland kördobozos ömlesztett sajtot a "Magyar termék" felirat és a nemzeti színek együttalkalmazásával hirdette, azonban a termékek származási helye Lengyelország,
  • a 2010. augusztus 12-től 18-ig terjedő időszakban a Cheeseland Trappista sajtot kiemelt méretű fotóval, szintén a "Magyar termék" felirat és a nemzeti színek együttalkalmazásával hirdette, azonban a termékek származási helye Németország,

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít a fent említett vállalkozásokkal szemben.

 

Forrás: GVH

Kép [cc] hettigm







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében