fbpx

| Erika Alexia Tsoukanelis, The Environmental Magazine

Nem csitul a vita a mobiltelefonok biztonságosságáról

Habár már több mint két évtizede töretlen sikernek örvend a mobiltelefon-szektor, a készülékek egészségügyi veszélyeiről szóló vita nem szűnt meg. Ma is újabb és újabb érvek és ellenérvek csapnak össze.

1984-ben a fogyasztók tömegei kezdték vásárolni a lakosság
számára is kapható mobiltelefonokat. Magát a technológiát még korábban az USA
Védelmi Minisztériuma fejlesztette ki, azonban a mobiltelefonokat kifejezetten
biztonsági szempontból sohasem tesztelték.

Az indoklás így szólt: a készülékek csupán olyan
nem-ionizáló sugárzást bocsátanak ki, amely nem képes felbontani a sejten
belüli kémiai kötéseket, és nem indít el rákos folyamatot a DNS-láncban. Ez
elég meggyőzően hatott, és az emberek rajongani kezdtek a hordozható
telefonért. 2007-ben a mobiltelefon-szolgáltatók már 250 millió amerikai
előfizetőt tartottak nyilván, és becslések szerint ma világszerte legalább 2, 5
milliárd azoknak a száma, akik mobilt használnak.

Bizonyos körökben a mobiltelefonok biztonságosságáról – nem
beszélve a mobil-adótornyokról – folytatott vita mára már olyan méreteket
öltött, mint amennyire népszerűek maguk a készülékek. Egyes tanulmányok
összefüggésbe hozzák a túl gyakori mobilhasználatot az agydaganattal és egyéb
betegségekkel. Ezt azonban némely kutatók megkérdőjelezik, mondván, a kettő csupán
együtt jár, de ok-okozati összefüggésről nincs szó.

Mások szerint a kutatásokat 10, 20 sőt 30 éven keresztül
kell folytatni ahhoz, hogy döntő erejű bizonyítékokat kaphassunk. Bizonyos
szervezetek ­ köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült
Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatala (FDA) – úgy vélik,
egyszerűen nincs elegendő információ arra vonatkozóan, hogy egyértelműen el
lehessen dönteni, a mobiltelefonok használata biztonságos-e vagy sem.

 

Az első aggályok

A vitára első alkalommal 1993-ban figyelt fel a közvélemény,
amikor egy floridai üzletember, David Reynard pert indított a mobiltelefon-iparág
ellen. Meggyőződése volt, hogy néhai feleségénél a gyakori mobilhasználat
következtében alakult ki halálos kimenetelű agytumor. A vádat bizonyíték
hiányában ejtették. Bár manapság néhány mobiltelefon-vállalat szolgáltatási
szerződése már olyan kikötéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák a
fogyasztót abban, hogy vádat emelhessen a vállalat ellen, még mindig várat magára,
hogy az első, szolgáltatók ellen indított jelentősebb per győzelemmel záruljon.

A következő eredmény azonban a kételkedők igazát támasztja
alá. A Utah Egyetem kutatói 2008-ban kilenc, összesen több ezer agydaganatos
betegről készült korábbi tanulmányt tekintettek át, és „úgy találták, hogy összességében
nem fordul elő nagyobb eséllyel agydaganat a mobilhasználók között”.
Franciaországban, Dániában, Angliában és Norvégiában végzett vizsgálatok hasonló
következtetésre jutottak. A kutatások közül néhány egy jelenleg folyamatban
levő ­ Interphone nevű ­ nagyszabású
kutatási projektnek is részét képezi, amely 13, főként európai országra terjed
ki.

Habár az Interphone vizsgálat részletes eredményei még nem
kerültek nyilvánosságra, az eddigi információk alapján aggasztóbb eredményeket
mutatnak.

Egy svéd onkológus tíz ­ 2001 és 2007 között készült ­ európai
tanulmányt tekintett át, és összefüggést vélt felfedezni az agydaganat bizonyos
típusai és a hosszú távú mobilhasználat között. A daganatok között előfordul
glióma (jó- vagy rosszindulatú agytumor), akusztikus neuróma, amely az agy és a
fül találkozásánál alakul ki; valamint fültőmirigyrák (a fül mellett található
egyik nyáltermelő mirigyünkben létrejövő tumor).

Egy 2008-ban, Izraelben 500 főn végzett vizsgálat szerint a
rendszeres mobilhasználók körében 50%-kal nagyobb eséllyel alakul ki
fültőmirigy-daganat. Finn tudósok egy 2007-ben közzétett kutatásban
megállapították, hogy több mint 10 évig tartó mobiltelefon-használat után
„jelentősen nagyobb” az agydaganat kockázata.

Szintén Finnországban a Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági
Hatóság (RNSA) mutatott rá arra, hogy a mobiltelefon által kibocsátott
nem-ionizáló sugárzás az ennek kitett emberi sejtekben olyan reakciót vált ki, amely
normál esetben csak akkor fordul elő, ha a sejtek károsodnak.

 

Biztonságosabb mobilozás 

Egyes kutatók számára elég riasztónak bizonyultak ezek az
eredmények ahhoz, hogy azonnali óvatosságra intsenek. Dr. George Carlo, a Safe
Wireless Initiative (a mobiltelefonok egészségügyi kockázatait kutató intézmény
az USA-ban) alapítója, a Cell Phones: Invisible Hazards in the Wireless Age (Mobiltelefonok:
a rádióhullám-korszak láthatatlan veszélyei) című könyv szerzője elsők között
végzett kutatásokat a mobiltelefon-használat veszélyeivel kapcsolatban.

A kutató azt állítja, hogy a rádióhullámok hatására bizonyos
betegségek felerősödnek. Ezek közé tartozik a rák, a figyelemhiányos
rendellenesség, az autizmus, az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Véleménye
szerint széleskörű közegészségügyi válsággal állunk szemben.

Visszafogottabban nyilatkozott a veszélyekről három kiváló
idegsebész, akik 2008 tavaszán az amerikai CNN tévécsatorna egyik népszerű műsorában
néhány óvatossági intézkedésre buzdítottak; többek között a telefonhoz kapcsolt
fejhallgató használatát javasolták.

Röviddel ezután Dr. Ronald B. Herberman, a Pittsburghi
Egyetem Rákkutató Intézetének igazgatója körlevelet küldött mintegy 3 000
egyetemi dolgozónak, amelyben ugyanerre biztatta őket. „Habár az eddigi
bizonyítékok továbbra is vitatottak, meggyőződésem, hogy elegendő adat áll már rendelkezésre
ahhoz, hogy a mobilhasználatra vonatkozó elővigyázatossági tanácsokat adjunk
közre” – nyilatkozta Herberman. Mindenkit óvatosságra intett, különösen a
gyermekeket, akik – fejlődésben levő agyuk és vékonyabb koponyájuk miatt – különösen
veszélyeztetettek a sugárzás hatásaival szemben.

Egy másik módja a biztonságos mobilhasználatnak az lehet, ha
a lehető legtávolabb tartjuk a testtől a készüléket, ezáltal védjük az olyan
érzékeny területeket, mint a szem, a here és a csípő tájéka, ahol a
vörösvértestek 80%-a termelődik. A telefon kihangosításával és a vezetékes
telefon használatával is csökkenthetjük a kockázatot csakúgy, mint az
alacsonyabb sugárzási szintű telefon-vásárlással.

Mielőtt azonban megvennénk egy vadiúj, legmodernebb
technológiával készült mobilt, ne feledkezzünk el arról sem, hogy a régit
elajándékozzuk, vagy megfelelő gyűjtőhelyre vigyük, hogy újrahasznosításra
kerüljön. Ezzel is hozzájárulunk egy boldogabb, egészségesebb bolygóhoz.

 

The Environmental Magazine 2008. november-decemberi számában
megjelent cikk szerkesztett változata. Lefordítva és kiadva a kiadó engedélyével.
Fordította: Pócsa Andrea.

Kép [cc] john

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás