fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

A narancslé útja: Ó, koncentráció

A világon ötből három pohár narancslé alapanyaga Brazíliából származik, ahol súlyos koncentráció valósult meg a narancspiacon az elmúlt évtizedekben, s ezért a legerősebb piaci szereplők szinte bármit megtehetnek.

A legnagyobb brazil narancslégyártók a narancs 60-80 százalékát kisebb gazdaságoktól vásárolják, s csak a maradékot termelik saját narancsligeteikben. A gyümölcs dobozáért (40,8 kg) körülbelül 780 forintnyit fizetnek annak a mintegy 2000 brazil termelőnek, akik narancsukat különböző módokon értékesíthetik a nagyvállalatoknak. Az egyik mód, hogy a narancslégyártó szervezi meg a teljes szüretet, a narancsszedő munkások alkalmazásától kezdve egészen a gyümölcs gyárba szállításáig.

Ebben az esetben a termelő fix összeget kap a narancs dobozáért. Az árban előre megegyeznek, de ha a szüret alatt a világpiaci ár esik a New York-i tőzsdén, a termelőnek vissza kell fizetnie a különbözetet. A másik lehetőség, ha a termelő magát a gyümölcsöt adja el a gyártónak, ilyenkor azonban magának kell megszerveznie a szüretet és a szállítást a gyárba, ahol az aktuális napi áron válhat meg a terménytől.

 

A 2010-es szüreti szezonban a gazdák átlagosan 910 forintnyit kaptak a narancs dobozáért, ami nagyjából húsz forint körül kilónkénti árnak felel meg. A narancs világpiaci árának ingadozása azonban rendkívül szélsőséges. Aki ezt a lehetőséget választotta, annak dobozonként körülbelül 130 forintnyit kellett fizetnie a szüretért és 80 forintnyit a szállításért. Így tehát 720 forintnyit keresett a narancs dobozán. Végül pedig, harmadik lehetőségként a termelők fix áras szerződést is kötnek a narancsra, ez azonban nagyon ritka, mivel így a világpiaci ár esésének kockázatát a narancslégyárnak kellene viselnie, ezt azonban nem vállalják.

A kicsik feladják, a nagyok kartelleznek

A kockázatokat inkább a beszállító termelőkre hárítják. Ezzel sok termelő képtelen megbirkózni, és inkább felhagy a termeléssel. Az átvevési árat a termelési költség alá nyomó árpolitika oda vezetett, hogy nőtt a földnélküli, kétkezi munkások száma Brazíliában. 2009-re már a gazdák közel fele nem tudott annyi narancsot megtermelni, amennyinek a bevételéből biztosíthatná a saját túlélését. Mindez a termelés koncentrálódását eredményezte: ma a narancstermesztés 40 százaléka 51 termelő kezében összpontosul. Ők az összes termelő csupán 0,4 százaléka. Fejenként legalább 400 000 narancsfával rendelkeznek. A termelők háromnegyede viszont kisebb ültetvényeken gazdálkodik, amelyeken kevesebb, mint 10 000 fa áll.

A narancslé ellátási lánc minden egyes lépcsőjénél egyre nagyobb a koncentráció, a szereplők nagyobb érdekcsoportokba tömörülnek. Ennek eredményeképpen ma a sok apró, és a néhány nagy narancstermelő áll szemben mindössze három nagy feldolgozó vállalattal. 1970 és 1990 között még 15-20 kisebb narancslégyártó létezett, 2006-ra már csak négy nagy játékos maradt: a Cutrale a maga 36 százalékos piaci részesedésével; a Citrosuco 30 százalékkal; a Citrovita 12 százalékkal; és a Louis Dreyfus Commodities szintén 12 százalékkal. 2012-ben a Citrosuco felvásárolta a Cirtovitát. Így ma több mint 50 százalékban ez a három vállalat látja el a palackozókat narancslével és koncentrátummal.

A TVE egy nemzetközi projekt keretében Brazíliában járt, hogy személyesen győződjön meg a narancslé ellátási láncának visszásságairól.  A témáról készített hosszabb filmet 2013 decemberétől nézhetitek meg itt

 

Szakértők szerint a nagy 2012-es egyesülés révén a nagyvállalatok többet tudnak logisztikai programokra fordítani, illetve hatékonyabban használják ki a présüzemeket. Az ilyen fokú piaci koncentráció azonban rettentő hatalommal ruházza fel a három mamutvállalatot a nekik beszállító narancstermelőkkel szemben. Lehetőségük van arra, hogy a narancs árát folyamatosan a termelési költség alatt tartsák, hogy egyoldalúan és tisztességtelenül alakítsák az árakat és szabják ki a szállítási határidőket.

Minőségi kifogásokra hivatkozva nem fizetik ki rendesen a termelőket, és rendszeresen szerződést szegnek. Emellett a sajtóban megjelent vádak szerint gyártók a szüreti időszak alatt manipulatív eszközökkel alakítják a narancs világpiaci árát a New York-i tőzsdén. Vezető helyzetük megtartása érdekében saját terminálokat vásárolnak Európa, Amerika és Ázsia kikötőiben, és dömpingárat használnak, hogy kiszorítsák a vetélytársakat a piacról. „A szüreti időszak kezdetén a nagy légyártók megegyeznek egymás közt a termelőknek fizetendő árról. Ugyanazt az árat ajánlják és fizetik. Az exportárban is megegyeznek.” – állítja Flavio Viegas, az iparág egyik szakértője a Globo Rural című magazinban. 

Dino Tofini, a CTM Citrus hajdani tulajdonosa pedig, akinek cégét a Cutrale időközben felvásárolta, a következőképpen fogalmaz a Földnélküliek mozgalmárainak adott interjújában: „Szerdánként találkoztunk, hogy eldöntsük, kitől akarjuk venni a narancsot. Minden cég kapott egy régiót. Felosztottuk egymás közt São Paulo szövetségi államát. A Cutrale azonban mindenhol ott volt. A Citrovita inkább a Matão régióban volt jelen, mi pedig a Limeira régióban, ahol úgy 250-300 termelő volt.

 

Abban az időben egy 720 forintos árban egyeztünk meg.” 2012-ben az Brazil Citrustermesztők Szövetsége (Associação Brasileira de Citricultores) összeállított és nyilvánosságra hozott egy jelentést arról, hogy a nagyvállalatok még mindig összejátszanak, annak ellenére, hogy akkor már több éve folyt eljárás ellenük kartellgyanúval. A tőzsdei manipulációról és kartellezésről szóló vádak kivizsgálása nagyon sok éve folyik, és jelenleg is tart.

A palackozók is

A palackozók piacán hasonló a helyzet: egyre kevesebb cég rendelkezik egyre nagyobb részesedéssel. 2009-2010-ben 35 palackozóüzem dolgozta fel a brazil narancslé mintegy 80 százalékát. A koncentráció nem csak a termelésben és a palackozásban, de a kereskedelemben is megfigyelhető. Általában az élelmiszerkereskedelem egyre inkább a nagy láncokban koncentrálódik, a láncok száma viszont csökken.

Tedd próbára a tudásod! Töltsd ki a tesztünket, lássuk mennyit tudsz a szupermarketek működéséről! Kattints a tesztért! Ha tetszett, küldd el a linket az ismerőseidnek is!

Egyre kevesebb lánc ural egyre nagyobb piacot. A gyümölcslevek, így a narancslé egyre nagyobb részét is a szupermarketláncokban adják el. A Magyarországon megvásárolt gyümölcslevek negyven százaléka sajátmárkás termék, és leginkább diszkontláncokban és hipermarketekben vásárolják ezeket.

A brazil földnélküliek felvették a kesztyűt

A brazil Földnélküliek Mozgalma (Movimento dos Trabalhadores Sem Terra, MST) egymillió tagjával Latin-Amerika legnagyobb társadalmi mozgalma. Azoknak az érdekeit képviselik, akik vagy soha nem jutottak földhöz, vagy az agrárkoncentráció miatt föld nélkül maradtak. Céljuk, hogy kiálljanak a tisztességes földfelosztásért, és érvényesítsék a társadalmi és környezeti szempontokat a brazil politikai döntéshozatalban.

Brazíliában a narancsszektorhoz hasonlóan az emberek kevesebb, mint 2 százaléka birtokolja a megművelhető földek közel felét. A művelhető földeknek azonban csupán a felén gazdálkodnak. Ráadásul a nagy gazdaságokban elsősorban a helyi élelmezés szempontjából kevéssé fontos terményeket, külföldre szállítandó szóját, cukornádat, vagy citrusokat termesztenek. A föld másik felét spekulatív célokra használják.

A 1980-as évek elején induló mozgalom szerint a termőföldek elfoglalása helyénvaló lépés a földtulajdon igazságosabb elosztása érdekében. 1985 óta az MST rendszeresen foglal el használaton kívüli és illegálisan megművelt területeket. Bírósági pereket kezdeményeznek a földek tulajdonosaival szemben, hogy azok átadják a tulajdonjogot a foglaló táborokban lakó aktivistáknak. A földosztásért folytatott harcban a földnélkülieknek kormányzati intézményekkel és a nagybirtokosok magánhadseregeivel szemben is meg kell védeniük magukat.

Az MST-t 1991-ben elkötelezett munkájáért Right Livelihood Award-dal tüntették ki, amelyet alternatív Nobel-díjként is emlegetnek. 

Kép: TVE

Tetszett a cikk? Támogasd az egyesületet egyszeri felajánlással. Köszönjük!

 

 

A cikk “A narancslé útja: Facsarva, Brazíliából” című kiadványban jelent meg. A kiadvány megjelenését az Európai Unió támogatta. A kiadvány tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete felelős, és az semmi esetre sem tükrözi az Európai Unió álláspontját.

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás