Az egyes anyagok gyártása során a 100
nanométernél kisebb részecskék fizikai tulajdonságai jelentősen eltérnek a
normális szerkezetű anyaghoz képest. Így lehetőség nyílik hosszabb élettartamú
festékek, jobb UV-szűrő képességű kozmetikumok, kisebb méretű
számítástechnológiai eszközök, vagy kedvezőbb élettani hatású élelmiszerek
előállítására.

A www.nanotechproject.org/44/ consumer-nanotechnology
weboldalon ízelítőt kaphatunk abból, milyen sok és sokféle nanotermék került
máris a piacra az Egyesült Államokban. Ezek közül egyik-másik már nálunk is
kapható.

A megváltozott szerkezet azonban az egészségre
gyakorolt hatást is módosítja. A hordozó anyagukból kiszabaduló nanorészecskék igen
mobilisak (belélegezve az orrból akár az agyba is eljuthatnak, bőrre kerülve
szintén gyorsan felszívódnak, s a véráramba kerülnek) és nagy reakcióképességűek.
A nanorészecskék más, nagyobb méretű részecskéknél könnyebben jutnak be az
emberi szervezetbe, és olyan biológiai membránokon is áthatolhatnak, amelyeken
nagyobb részecskék normális körülmények között nem – ezért nagyobb veszélyt is
jelentenek.

A véráramba kerülve nemcsak a legfontosabb
szervekbe, hanem a sejtekbe is bejuthatnak, s jelentős sejtkárosodást
okozhatnak. Feltételezhető, hogy a nanorészecskék több betegség kialakulásában is
szerepet játszhatnak, de eddig csak csekély számú vizsgálatot végeztek a nanoanyagok
egészségügyi hatásaival, illetve a „nanotoxicitással” kapcsolatban. Ugyanilyen
kevés tudható a természeti környezet „nanoszennyezésének” hatásairól is.

Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, hogy
a nanotechnológia alkalmazásával készült termékeknek többnyire nincs különleges
ismertetető jele, így a fogyasztók nem tudhatják, hogy az egyes termékek
hagyományos, vagy nanotechnológia igénybevételével készültek-e.

A címkén szereplő „liposzóma” és
„nanoszóma” kifejezések ilyen összetevők felhasználására utalnak. A kozmetikumok
UV-védelmét gyakran a titán-dioxid és a cink-oxid nanorészecskeként
feldolgozott darabjai biztosítják, nanokapszulák adják a bőrápoló krémek védő,
és táplálóanyag-megkötő hatását, és nanorészecskéket tartalmaznak a
fogállomány-helyreállító hatású fogkrémek is.

Ha elővigyázatosak akarunk lenni, ne használjunk
ilyen termékeket!

A fentieken kívül az élelmiszeriparban is használnak
nanoanyagokat – többek között – segéd- és adalékanyagoknál, csomósodásgátlóként,
térfogatnövelő- és lazítószerként. De hőálló fóliák készítésénél, mosógépekhez,
levegőtisztítókhoz és öblítőszerekhez éppúgy alkalmazzák őket.

A nanoanyagok gyors elterjedését az egyes
államok hatóságai és joganyagainak kialakítása nem követte, így alkalmazásuk
lehetősége gyakorlatilag szabályozatlan – az Európai Unió új vegyi-anyag politikája,
a REACH hatálya alá sem tartoznak.

Az USA Környezetvédelmi Hivatala (EPA) 2006
novemberében előírta, hogy a baktériumokat elpusztító ezüstrészecskéket
felhasználó gyártóknak tudományos bizonyítékokkal kell igazolniuk, hogy a
felhasznált ezüstrészecskék nem károsak a vizekre és az emberi egészségre. Az
ezüst nanorészecskék alkalmazásának szabályozása a kormány első lépése a
nanotechnológiai ipar egy területének szabályozására.

A Föld Barátai (Friends of the Earth, FoE) nemzetközi
szervezet a nanorészecskéket tartalmazó termékek betiltását követeli,
amíg nem bizonyosodik be e termékek ártalmatlansága. A FoE különösen
aggályosnak tartja, hogy a cégek kutatási eredményeiket nem teszik publikussá.

Egy USA egyik legnagyobb presztízsű környezet-
és fogyasztóvédelmi szervezete, az Environmental Working Group (EWG)
felmérése során 250 olyan terméket talált, amelyek nanorészecske-tartalmát a címkén
is feltüntették. Ezzel szemben 9500 olyan terméket találtak, amelyek
nanorészecskek formájában is elérhető anyagokat tartalmaztak, bár termékcímkéiken
ezek az anyagok nem is szerepeltek. Az EWG ennek nyomán aláírásgyűjtést szervezett a bizonytalan hatású
technológia korlátozását kérve a hatóságoktól.

Készült a Levegő Munkacsoport Vegyi anyag
hírlevele nyomán. (feliratkozás: reach [kukac] levego.hu)