alap kinézet

System Messages

A hazai fogyasztók gyakran adnak hangot a biotermékekkel szemben tanúsított kételyeiknek.

2003 év végén a szerzők egy kóstoltatással együtt lefolytatott felmérést végeztek, melynek során a leggyakrabban felmerülő kérdés volt: Mitől bio a bio?

 

Nehéz a bio fogalmával kapcsolatos téveszméket eloszlatni, s a biotejet rejtő dobozt még mindig kétkedő pillantásokkal vizsgáló fogyasztónak valós képet nyújtani a biogazdálkodás szigorú követelményrendszeréről, a termék-előállítási és -forgalmazási szabályokról, a védjegy valódiságáról.

 

A hazai védjegyeket, ellenőrző szerveket és az azok által biztosított garanciákat nem ismerő laikus fogyasztót nehéz meggyőzni a minőségről, a származásról, arról, hogy a szokásosnál magasabb ár mögött miféle biztosítékok rejlenek.

 

A hazai fogyasztók többsége úgy véli, hogy a csomagolásra bármit rá lehet írni, az ellenőrzés során felmerülő problémák anyagi juttatás fejében retusálhatók, hogy vegyszermentesen nem lehet terméshozamot produkálni, és még sorolhatnánk az ökogazdálkodás elveit és gyakorlatát ismerők kedélyeit borzoló téveszméket.

 

Elsősorban a fogyasztók szemléletében kellene gyökeres változásokat elérni. Első lépés a minisztériumok, szaktárcák és érdekszervezetek szintjén kialakított, a termelőket is bevonó kommunikációs stratégia lehetne.

 

Ebben ismertetni kellene például - akár egy hazai biotermék példáján, előállításán szemléltetve - a termelővel szemben támasztott követelményeket, ezek megvalósulásának ellenőrzését, a védjegyek által biztosított garanciákat, a fogyasztóvédelem szabályait. A hagyományos termékek is patronálásra szorulnak a bevezetés során, erre a „kommunikációs pártfogásra” a biotermékeknek még inkább szükségük van.

 

A kapcsolódó cikkünkben említett megkérdezések, kóstoltatások során kiderült, hogy a magyar vásárlók közül a nők fogékonyabbak a bioáruk iránt, mint a férfiak. Közülük is elsősorban a gyermeket nevelő, s számukra a legjobbat biztosítani akaró, felsőfokú végzettségű, jó anyagi háttérrel rendelkezőket, valamint az egyedülálló és egészséges életmód követőit lehet kiemelni.

 

Mások orvosi javaslatra, betegség, allergia miatt vásárolnak bioterméket. Ismét másik csoport az új divatáramlatot felismerő tehetősebb réteg, aki a sodrásnak engedve, gyakran egészségességi szempont figyelembevétele nélkül válik e termékek fogyasztójává.

Vannak olyanok, akik baráti javaslatra, vagy nyugati kultúrában szerzett tapasztalataik alapján keresik a hazai kínálatban is a bio minőséget.

 

A vásárlási döntés meghozatalában, a lojalitás kialakításában nemcsak az ismeretek, hanem akár az érzékszervi tapasztalatok is fontosak lehetnek.

Második lépésként szükséges, hogy ne csak látványban, de élvezeti értékben is növekedjen a biotermékek minősége, és ezt rendezvényeken, kóstoltatásokon meg is ismertessék a fogyasztókkal. Szerintünk ugyanis a kínálat mind termékeket, mind beszerzési forrásokat tekintve szerény, míg az árak rendkívül magasak.

Fontos, hogy a vásárlásban kulcsszerepet játszó ár érzékelhetően jó minőséget fedjen, hiszen így az alkalmi vásárló, esetlegesen saját köreiben a jó termék hírét terjesztő, állandó fogyasztóvá válik.

 

Az egyik biotej kóstoltatása során néha elhangzottak negatív megjegyzések is, mint, „olyan ez a tej, mint a hagyományos tej”, „íztelen”, „tartósítószer íze van”. Azonban az igazán kompetens, a régi, tartósítószer-mentes házi tej ízét ismerő idősebb vagy vidéken felnőtt réteg olyan pozitív kijelentéseket tett a termékről, mint például: „olyan az íze, mint a régi házi tejnek volt”, „tejszínes ízű”, „aludttejet tudtam belőle készíteni”, „végre hajlandó a gyermekem tejet inni”.

 

A társadalmi szintű kommunikáció, a fogyasztói „nevelés” kialakítása szükséges és elengedhetetlen lépés lenne a biotermékek megismertetésében. Ennek megvalósításához együttes minisztériumi, média, termelői-gyártói és elkötelezett fogyasztói cselekvésre, összefogásra van szükség.

 

 

A szerzőkről

Burián Dóra a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán, nemzetközi marketing szakirányon végzett 2003-ban.

Szántó Szilvia a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Marketing Tanszék adjunktusa, tanszékvezető-helyettes.







  • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium,
    a fogyasztók érdekében

Smink