fbpx

| Kőszeghy Balázs

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Mit mérlegeljünk hitelfelvételkor?

A hitel felvétele alapos tervezést, megfontolást kíván. Ahhoz azonban, hogy választani tudjunk a hitelek között, ismernünk kell azok típusait. Mindezek előtt azonban néhány döntést meg kell hoznunk, ami nem függ a hitel típusától. Nézzük, melyek is ezek.

Az első kérdés, hogy mekkora összegre van szükségünk ténylegesen. Érdemes elgondolkodni, hogyan lehet ezt az összeget csökkenteni, a hitelfelvételt elkerülni, hiszen ezzel jelentős kiadástól szabadulhatunk meg.

Emellett talán a legfontosabb, hogy a múltbeli tényleges megtakarításaink alapján meg kell állapítanunk, mekkora az a havi törlesztőrészlet, amelyet minden hónapban biztosan ki tudunk fizetni.

Ehhez a hitelfelvétel után kialakult új élethelyzetünket is végig kell gondolnunk. Ugyanis, ha egy belvárosi kis lakásból az agglomerációba, egy nagy házba költözünk, egyrészt megemelkedik a havi rezsink, másrészt az ingázás is jelentősen növeli havi kiadásainkat.

Mindemellett a hitel futamidejének megállapításakor figyelembe kell vennünk, mi a hitelfelvétel célja.

Ennek legszemléletesebb példája az autóhitel. Bár típustól és futásteljesítménytől függ, de általánosan elmondható, hogy egy autóra 5 (maximum 8) éves koráig nem kell jelentős összeget költeni. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozást is ehhez kell igazítani: a hitel javasolt futamideje tehát autó esetében 60 hónap, azaz 5 év.

Amennyiben 120 hónapos (10 éves) futamidejű hitelt veszünk fel egy autóra, magunkat vezetjük meg: az autóval kapcsolatos valós költségünk jóval magasabb lesz, mint amit a havi törlesztőrészlet mutat. A 8-10 éves autóra ugyanis az utolsó években nemcsak a törlesztőrészletet, hanem a szervizt is fizetni kell. A hitel lejárta után nem sokkal pedig kezdhetünk újabb autót keresni. Végigszámolva nagyon kevés élethelyzetben éri meg a családi autót hitelből venni…

Hasonlóan, a fél-egy évet meghaladó futamidejű személyi kölcsön (túlzó, olykor extrém kamatai miatt) és a 20 évet meghaladó ingatlanhitel is csalóka.

20 év után időszerű az ingatlan korszerűsítése, amire szintén elő kell teremteni a pénzt. Ilyen időtávon pedig már az életkorunk okozta élethelyet-változásunkkal (pl.: munkalehetőség) is számolnunk kell.

Amennyiben nem találunk a fenti három paraméternek (vagyis a szükséges hitelösszegnek, a vállalható havi törlesztőrészlet nagyságának, valamint a hitel „reális futamidejének”) megfelelő hitelt, érdemes keményen ellenállni a hitelközvetítők csábító ajánlatainak.

Ez esetben ugyanis csak a futamidő jelentős növelésével lehet érezhetően csökkenteni a törlesztőrészletet, ami hosszú távon jelentős többletköltséget jelent. Egyszerűbben megfogalmazva: ez esetben nem engedhetjük meg magunknak az adott bevásárlást, beruházást.

 

Milyen devizában vegyünk fel hitelt?

További kérdés, hogy milyen devizanemben célszerű a hitelt felvenni. Kevesen tudják, hogy a hitel devizanemét legcélszerűbb a bevételek devizaneméhez igazítani: abban a devizában célszerű a hitelt felvenni, amiben a fizetésünket, juttatásainkat kapjuk (vagy várhatóan a hitel futamideje alatt kapjuk majd).

Ugyanolyan kockázatos ugyanis a forint alapú hitel annak, aki euróban kapja keresetét, mint amilyen kockázatos az euró alapú hitel annak, aki forintban kapja keresetét. Az árfolyam változásakor ami jó az egyiknek, az a másiknak éppen rossz.

 

Tartalékképzés

Esetenként úgy veszünk fel hitelt, hogy mellette a felvett hitel összegéhez képest jelentős tartalékunk is marad. Ilyenkor a hitelfelvétel célja, hogy a likviditásunkat (mindenkori fizetőképességünket) fenntartsuk.

Sokkal nagyobb ugyanis a mozgásterünk, ha egy ingatlanvásárlás után lesz 5 millió Ft hitelünk, mialatt marad 5 millió Ft tartalékunk is, szemben azzal a helyzettel, amikor a beköltözés után semmi pénzünk sem marad. Utóbbi esetben ugyanis a legkisebb pénzügyi akadály is megakasztja a mindennapi életünket, nem beszélve a munkahely elvesztéséről, balesetről, betegségről stb.

A bankoknál ilyen élethelyzetben ugyanis már nem vagyunk hitelképesek, ezért erre előre kell felkészülni.

Ha ugyanis úgy vettünk fel hitelt, hogy maradt tartalék pénzünk, ebből egyrészt megélhetésünket, másrészt (átmenetileg) hiteltörlesztésünket is biztosíthatjuk. Ha tehát a hitel összegével összevethető a tartalékunk (ún. hitelfedezeti tartalékaink vannak), akkor a hitel és a befektetések devizanemét is össze kell hangolni.

Az élet azonban ritkán teremt ilyen tiszta helyzeteket: gondos elemzést és tervezést igényel a hitelek, a befektetések és a bevételek devizanemének összehangolása – különböző csomagok létrehozásával.

 

Forgatókönyvek vészhelyzetre

A hitel- és a biztosításközvetítők ezt egyszerűen „hitelfedezeti biztosításként” emlegetik, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ehhez minden esetben szükség lenne egy újabb biztosítás megkötésére.

A lényeg viszont ugyanaz, mint a pénzügyi életpálya-tervezésnél: minden eshetőségre készüljünk fel, legyen forgatókönyvünk az egyes „nagy vészhelyzetekre”.

Ezt megtehetjük a megtakarításokkal, vagy úgy, hogy eldöntjük, mit teszünk pénzzé vészhelyzetben (tervezve a kialakult jogi helyzettel is!), és természetesen megtehetjük külön biztosítás megkötésével.

Tanácsok pénzügyi életpálya tervezéshez:
Alapok
Tanulóévek
Gyerekvállalás
Időskor

Ilyen módon hitelfedezetként szolgálhat az autó cascója és az ingatlanbiztosítás, amelyek célja, hogy azt „védjék”, amire a hitelt felvettük: az azokkal kapcsolatos károkat térítik meg.

Emellett legalább ugyanilyen fontos az adós és családjának védelme az adósra (és adóstársra) kötött személybiztosításokkal. Az életbiztosítás és a rokkantsági biztosítás megkötésével az adós kiesett fizetése helyett egy összegben megkapunk akkora összeget, amiből visszafizethetjük az épp aktuális tartozásunkat.

Ezek külön e célból megkötött biztosítások, amelyek elkülönülten kezelendők azoktól az élet- és rokkantság biztosításoktól, amelyek az adós, vagy családja megélhetését biztosítják a vészhelyzet kialakulása után!

Természetesen a két célt szolgálhatja egy biztosítás és külön biztosítások is: hogy melyik megoldás célszerű az egyes helyzetekben, azt a családi „kockázatkezelési stratégiával” összhangban kell eldönteni.

 

Sorozatunkban a családi pénzügyi tervezésről olvashatsz praktikus információkat. A cikksorozat szerzője a magánpénzügyek szakértője.

Kép [cc] camereydave

 

A cikk a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával a FV-I-11-D-0007 jelű pályázat keretében valósult meg.

***
Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás