fbpx

| Sebestyén Éva

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Mire panaszkodtunk a legtöbbet 2011-ben?

Lejárt szavatosságú termék, jogtalannak vélt bírság, indokolatlanul magas törlesztő részlet? Mely szolgáltatásokkal szemben érkezett a legtöbb fogyasztói panasz 2011-ben? A Budapesti Békéltető Testület éves jelentéséből kiderül.

Amennyiben a fogyasztók és a szolgáltatók közötti vitát az érintett feleknek nem sikerül maguk között tisztázniuk, a bírósági eljárás előtt (helyett) az ún. békéltető testületekhez fordulhatunk a nézeteltérések rendezése végett.

A testület egyfajta mediátorként működik, és elsődleges célja, hogy a felek egyezségre jussanak egymással. Amennyiben ez nem sikerül, a tanács kötelezéssel vagy ajánlással zárja le az ügyet.

A Budapesti Békéltető Testületnél 2011-ben összesen 3020 eljárás indult. A panaszok nagyobb része (58%) valamely szolgáltatásra, míg kisebb része (42%) valamely termékre vonatkozott.

 

A legproblémásabb szektorok

Ügytípusonként áttekintve az eljárásokat kiderül, hogy a megkeresések legnagyobb szeletét (44%) a kereskedelemmel kapcsolatos panaszok teszik ki immáron évek óta. Ide tartoznak a szavatossággal, jótállással és a feltüntetett árakkal összefüggő problémák, de nagy számban kérnek segítséget a fogyasztók a különböző termékbemutatók kapcsán is.

Hibás termékek miatti panasz főként az interneten rendelt laptopok és mobiltelefonok esetében merült fel, de évek óta „slágertémának” számítanak az MBT cipők, és azok idő előtti tönkremenetele is.

A jelentés külön kiemeli, hogy a kereskedőkkel folytatott viták során gyakori probléma az is, hogy a vállalkozások olyan „szakértőket” alkalmaznak, akiknek a függetlensége jócskán megkérdőjelezhető, az általuk kiadott „szakvélemény” pedig sem tartalmi, sem formai szempontból nem felel meg még a minimális elvárásoknak sem.

A második legtöbb panasz (27%) az ún. egyéb szolgáltatások témakörében érkezik. Ide olyan ügyek tartoznak, mint a javító és karbantartó munkák, az autópálya-bírság, a parkolási díjak, valamint a telekommunikációs szolgáltatások.

A javító-karbantartó szolgáltatások tekintetében sok vita adódik abból, hogy mire is terjed ki a jótállási kötelezettség, illetve abból, hogy egy-egy szolgáltatás mikor tekinthető megfelelőnek és mikor hibásnak.

Az autópálya-bírságok kapcsán a fogyasztók elsősorban azt kifogásolták, hogy a nem megfelelő vagy félreérthető közlekedési táblák miatt kötelezték őket bírság fizetésére.

A parkolások esetében ennél még egy fokkal rosszabb a helyzet, ugyanis egyre gyakoribb probléma, hogy bár a fogyasztó vesz parkolójegyet a legközelebbi automatából, az azonban másik parkolás-üzemeltető társasághoz tartozik, mint amelyiknek a területén a fogyasztó autója áll. Erre elsősorban a kerületek határán kell odafigyelni – már ha egyáltalán ki lehet bogozni, hogy melyik parkolóhely melyik automatához tartozik.

A hírközléssel kapcsolatos szolgáltatások esetén az ügyek nagy része olyan számlapanasz, amely a díjcsomagok átláthatatlansága miatt alakul ki. Emellett szintén sok probléma van a hűségszerződésekkel, valamint a nem megfelelő minőségű szolgáltatással.

Figyelemreméltó, hogy a harmadik legtöbb eljárás (8%) pénzügyi-biztosítási területen indult annak ellenére is, hogy ez a szektor csak az első félévben (június 30-ig) tartozott a békéltető testülethez.

A jelentés szerint a bankok és biztosítók szinte minden szolgáltatása kapcsán érkezett panasz, azonban a legtöbb esetben meg kellett szüntetni az eljárást, mivel a megkötött szerződések alapján (az apró betűs részeket figyelembe véve) az intézetek megfelelően jártak el.

A trükkös szerződéseknél is nagyobb veszélyt jelentenek azonban az ún. fogyasztói csoportok, amelyekkel szemben évről évre egyre több bejelentés érkezik.

 

Tojnak rá

A beérkezett panaszoknál is többet mond azonban, hogy az egyes cégek hogyan reagáltak magára az eljárásra és a testület ajánlásaira.

A jelentés szerint a vállalkozások 58%-a teljesítette az ajánlásban foglaltakat, 42% azonban nem, ráadásul jócskán akadtak olyan cégek is, amelyek egyáltalán nem működtek együtt, és még az eljárásban sem voltak hajlandóak részt venni.

Ezeknek a cégeknek a listája, valamint a pozitív példák megtalálhatóak a Budapesti Békéltető Testület honlapján .

 

 

***

Tetszik a TudatosVásárló.hu és szívesen olvasod cikkeinket? Ez egy nonprofit oldal, a Tudatos Vásárlók Egyesülete tartja fenn. Minimális forrásaink vannak a működtetésre. Kérjük, hogy te is támogass bennünket, hogy több hasznos cikket publikálhassunk!
 
Oszd meg a cikket a facebookon! Klikkelj a cikk címe mellett!

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás