fbpx

| Tudatos Vásárló

Ez a cikk már legalább 1 éve készült. A benne lévő információk azóta lehet, hogy elavultak, nézd meg, hátha van frissebb cikkünk a témában.

Mire költöttük a pénzünket 2014-ben?

Egy magyar ember átlagosan 908 ezer forintot költött 2014-ben, ami az EU átlag fele. A legnagyobb kiadást az élelmiszerek és rezsi jelentette. 

A KSH nemrég megjelent egy kiadványa, A háztartások életszínvonala,2014 melyben részletesen elemzik, mire költöttük a pénzünket az adott évben. 2014-ben a magyar háztartásoknak 908,000 forintos egy főre jutó éves átlagos fogyasztása volt, ahol a három legnagyobb kiadási tétel a következő:

  • élelmiszerek és alkoholmentes italok: 210 ezer Ft/fő

  • a lakásfenntartás ás háztartási energia: 209 ezer Ft/fő

  • a közlekedés és szállítás: 114 ezer Ft/fő

Az alábbi ábra a fogyasztás megoszlását mutatja az összkiadáson belül a 2014-es évben:

 

Mennyit költöttünk élelmiszerekre?

210 ezer forintot költöttünk átlagosan élelmiszerre, ami 3,6%-kal több mint 2013-ban. Egy magyar ember átlagosan 78,1 kg gabonafélét evett, amiből közel 37 kg kenyér és 11,3 kg péksütemény. 2014-ben kenyérre 10,1%-kal kevesebbet, míg péksüteményre közel 15%-kal többet költöttünk. Tejre, tejtermékre, tojásra és húsféleségekre 6%-kal többet költöttünk, míg gyümölcsre 1,2 %-kal kevesebbet.

Húsfélékből összesen 53,6 kg fogyott fejenként. Nőtt a sertéshús egy főre jutó fogyasztása 1,2 kilóval, míg a csirkehús fogyasztás némileg visszaesett. Csirkéből 16,9 kg, míg sertésből 16 kg volt az elfogyasztott átlagmennyiség. 46,5 liter tejet, 133 db tojást és 15,6 kg olajat és zsiradékot fogyasztottunk 2014-ben átlagosan. Annak ellenére, hogy a gyümölcsök ára csökkent 3,5%-kal, a fogyasztás mégis visszaesett 1,4 kilóval – mely így 38,6 kg volt. Zöldségből 48,9 kg, míg krumpliból 26,4 kg fogyott. A 20,6 %-kal visszaesett a cukorfogyasztás értéke, viszont 25%-kal nőtt a mesterséges édesítőkre fordított kiadás.

 

Mennyi ment el a rezsire?

2014-ben átlagosan 209 ezer forintot költöttünk lakásfenntartásra és háztartási energiára. A legtöbbet a gáz és az áram vitte el, 42-42 ezer forintot. Melegvízre, távhőre valamint vízellátásra 13 400 forintot fizettünk. Az alábbi ábrán az átlagos lakásfenntartási és háztartási energia kiadások láthatók 2014-ből.

 

 

Aki többet keres, az többet is költ

A KSH jövedelmek alapján 5 csoportba, úgynevezett jövedelmi ötödbe sorolja a lakosságot. A legszegényebbek kiadásai az országos átlag felét tették ki, míg a legfelsőbb jövedelmi ötödben élők 1,7-szeresét költötték az átlagnak. Élelmiszerre a legszegényebbek 130 ezer forintot költöttek, míg a leggazdagabbak éve élelmiszer kiadása 300 ezer forint volt. Az életszínvonalbeli különbségeket jól szemléltéi az alábbi ábra. A legalsó ötödben a kiadások 55%-át tették ki az alapvető szükségletekre fordított összegek (élelmiszer és rezsi), míg ez az arány a legfelső ötödben 40,8% volt.

 

Gyermekesek, gyermektelenek, nyugdíjasok – ki mire költ?

A gyermekese háztartások egy főre jutó átlagos fogyasztása 705 ezer forint volt. Mivel náluk az átlag 3,8 fő, a rezsi kiadásaik alacsonyabbak az átlagnál. Viszont például oktatásra 43,1%-kal többet költöttek az átlagnál. A gyermektelenek az átlagosnál magasabb életszínvonalon élnek, ők 1 millió 108 ezer forintot, 22%-kal többet költöttek kiadásaikra, mint az országos átlag.

A nyugdíjasok fogyasztása évről- évre meghaladja az átlagot, ez 2014-ben 16%-kal volt több. Ezt egyrészt a nyugdíjak értékállóságával magyarázzák, másrészt ők gyakrabban látják endégül rokonaikat, gyermekeiket. Ők többet költenek lakásfenntartásra, mivel kisebb a háztartások száma (gyakran egy fő), a fix költségek nem oszlanak meg. Az átlagnál 2,4-szer többet költöttek gyógyszerre, 75 ezer forintot.

 

EU-s háztartási kiadások nagysága

Az EU 5 évente gyűjt adatokat a háztartási fogyasztások kiadásairól, a legfrissebb adat 2010-es. Az összehasonlíthatóság érdekében vásárlóerő-paritásban (PPS – Purchasing Power Standard) mérik az adatokat.Ez kiszűri a árszínvonal és árfolyamkülönbségek okozta hatásokat és azt méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy adott valutában egy másik valutához képest.

Az Európai Unió 28 tagországában 25016 PPS volt az átlag. Magyarországon 14017 PPS volt, ami az uniós átlag 56%-a. A rangsort Luxemburg vezeti 45 171PPS-sel, bír a sort Bulgária zárja 9334 PPS-sel. A kelet-közép-európai országok átlagos fogyasztási kiadása zömmel meghaladta a EU régi 15 tagállamában mért kiadás felét.

 

Forrás és grafikonok: KSH

Kép: Dreamstime

 

Tetszett a cikk, szeretnél még több akciót? Nyomd meg a lenti gombot és támogasd a www.tudatosvasarlo.hu fenntartását egyszeri felajánlással.  Köszönjük!

Legyél Te is a Tudatos Vásárlók Egyesülete büszke támogatója!

A TVE éves támogatói díja 3000 forint. És ezért kapsz egy Tudatos Vásárló Kedvezménykártyát is.

 

Kattints ide, ha szeretnél 5-15% kedvezménnyel vásárolni a TVE által minősített helyeken.

 

  Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – a fogyasztók érdekében. A cikk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium FV-I-15. 15-2015-00014 jelű pályázat keretében frissült 2016-ban.  

Mi nem csak a „szuperzöldekhez” szólunk! Célunk, hogy az ökotudatos életmód és az ehhez vezető vásárlási szempontok bárki számára elérhetők legyenek, éljen bárhol, bármilyen végzettséggel, bármilyen szemlélettel is ebben az országban.

Tevékenységünk a gyártók támogatásától és reklámoktól mentes, nem fogadunk el termékmintákat tesztelésre, nincsenek céges támogatóink, sem reklámbevételeink. És ezt továbbra is fenn akarjuk tartani.

Ahhoz, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, amikre nincsen hazai vagy más pályázati forrás nagy szükségünk van olyan magánemberek támogatására, mint amilyen Te is vagy! Lehetőségeidhez mérten emiatt kérünk, támogasd munkánkat rendszeres vagy egyszeri adományoddal.

Ne feledd, a pénzed szavazat!

Támogass minket!

Képezd magad a webináriumainkon!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

    Válassz hírleveleink közül:*

      Iratkozz fel híreinkre!

      Tippek, tesztek, programok

      Megszakítás